Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A fehérnemű kultúrtörténete a Victoria & Albert Múzeumban

A fehérnemű kultúrtörténete a Victoria & Albert Múzeumban
Írta: Euronews

<p>Krinolinok, fűzők, harisnya- és melltartók, több mint 200 különleges ruhadarab látható a Victoria & Albert Múzeum <em>Undressed</em> című kiállításán, amely 1750-től napjainkig mutatja be az alsónemű rejtett történetét.</p> <p>- Elődeink is azért viseltek fehérneműt, mint mi. Higiéniai és kényelmi okokból, de az elit tagjainál már az alakformálás igénye is felmerült. A divatos sziluett a mai napig fontos szempont – mondja Edwina Ehrman, a kiállítás kurátora.</p> <p>A 18-19. századra alakult ki a fűzők ma is ismert formája. A „halcsontok” régen valódi bálnaszilák voltak. A szila az állat felső állkapcsából alá lógó rugalmas szarulemezek csoportja.</p> <p>- A 16. század második felében kezdték használni a bálnaszilát erre a célra. Egyre nagyobb volt iránta a kereslet. A fűzőket sokáig bálnaszilával erősítették meg. De más anyagokat, plasztikot, elefántcsontot, fát és nádat is használnak a fűzőkhöz – magyarázza Edwina Ehrman.</p> <p>A melltartót az 1860-as években fejlesztették ki, de csak 20. század elején vált elterjedtté. Az 50-es években aztán bevezettek egy új anyagot, amely forradalmasította a fehérneműgyártást.</p> <p>- Az egyik legnagyobb áttörést, ami a fűzőgyártást is átalakította, az 1931-ben kifejlesztett hosszú, rugalmas szálú lasztex jelentette, aminek köszönhetően a fűzőkhöz sem volt már szükség annyi bálnaszilára. A másik nagy változás 1959-ben történt, ekkor jelent meg a Lycra – mondja a kurátor.</p> <p>A tárlaton azt is felfedezhetjük, milyen keskeny a felső- és alsóruházat közötti határmezsgye. Az <em>Undressed</em> című kiállítás 2017 márciusáig látható Londonban, a Victoria & Albert Múzeumban.</p>