A marrakech-i Colisée egyike a 33 milliós Marokkó 31 filmszínházának. A súlyos mozihiány dacára rendkívül népszerűek a hazai filmek. - A pénzügyi
HIRDETÉSA marrakech-i Colisée egyike a 33 milliós Marokkó 31 filmszínházának. A súlyos mozihiány dacára rendkívül népszerűek a hazai filmek.
- A pénzügyi akadályok ellenére a hazai mozikban nagyon jól teljesítenek a marokkói filmek: idén a top 10-ből 5 marokkói alkotás.
Külföldön viszont továbbra is lanyha érdeklődést mutatkozik a marokkói filmek iránt. A Marokkói Moziközpont igazgatója, Sarim Fassi Fihri azt mondja nagyon nehéz az amerikai filmipar globális uralma ellenében bármit is tenni.
- Ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, mint a többi nemzeti filmgyártás világszerte. Bármelyik országot nézzük, a helyi mozi mellett ott találjuk az amerikai filmeket. Az amerikai túlsúly miatt nagyon nehéz bejutni a kereskedelmi csatornákra, de ezektől a helyektől eltekintve ugyanolyan mértékű az érdeklődés a marokkói filmek iránt, mint bármely más mozi iránt – magyarázta az igazgató.
Miközben igen kevés a nemzetközileg is sikeres marokkói alkotás, az ország a külföldi filmesek kedvelt célpontja. Joachim Lafosse belga rendező szerint ez nem véletlen.
- Két filmet készítettem Marokkóban, legalábbis részben Marokkóban. Kiválóak az itteni szakemberek, ugyanis gyakran dolgoznak amerikaiakkal, franciákkal és belgákkal, tehát nagyon tapasztaltak. A marokkói mozi kapcsán elsőként a technikai szakembereket kell megemlíteni, de az utóbbi évtizedben művészeti szempontból is történtek izgalmas változások – mondta a belga rendező.
Az elmúlt 15 évben a mozirajongó VI. Mohamed király támogatásának köszönhetően Marokkóban kialakult egy új filmes generáció. Az Euronews arról kérdezte a veterán rendezőt, Saad Chraibit, hogy mit kínál a marokkói mozi.
- Először is sokszínűséget. Az évi 20-25 hazai gyártású alkotás közt találunk közönségfilmeket, vígjátékokat, szerzői műveket, művészfilmeket, társadalmi kérdéseket boncolgató alkotásokat; ez a változatosság komoly értéket jelent. A másik eredmény pedig a következő nemzedéknek átadott örökség. Bizakodó vagyok, mert tudom, hogy 5-10 év múlva a fiatalok biztosítják a marokkói mozi jövőjét.
Jawad Rhalib az új marokkói filmes generáció tagja. A szókimondó rendező dokumentum- és játékfilmjeiben elsősorban az emberi jogok, a környezetszennyezés és a globalizáció kérdéseivel foglalkozik.
- A 7, rue de la Folie (Folie utca 7.) című filmem a világiság témáját boncolgatja. Olyan lányokról szól, akik szeretnének megszabadulni az apai elnyomástól, nem akarnak imádkozni, alkoholt fogyasztanak stb. Nagy meglepetésre komoly sikert aratott, különösen Agadirban. A filmszínház tömve volt fátyolt viselő nőkkel és szakállas férfiakkal. Az egész stáb eljött a vetítésre, azt hittük, innen nem jutunk ki élve. De nagy meglepetésünkre a végén tapsoltak a nézők, és láthatóan elégedettek voltak a filmmel. Nyitottan fogadták – mesélte a fiatal rendező.
Miközben sokan a marokkói filmipar egyik erősségeként a szólásszabadságot nevezik meg, mint olyan elemet, amely a művészi szabadság tekintetében egyértelműen kiemeli az arab országok közül, éppen nemrégiben betiltották Nabil Ayouch négy marrakech-i prostituáltról szóló filmjét (Much Loved), ami igencsak megosztotta a közvéleményt. Joggal merülhet fel a kérdés, vajon hol húzódik a szólásszabadság határa Marokkóban.