Mozart Don Giovannija az operairodalom mesterműve. Felejthetetlen áriáival és karaktereivel az egyik legismertebb zenemű a világon. Dramma giocoso, azaz játékos dráma – vagyis nem vígjáték, de nem is egyértelműen tragédia. Ezt a Don Giovannit tűzte műsorára a világhírű a bécsi Staatsoper.
Mozart közvetlenül a nagy francia forradalom előtt komponálta a Don Giovannit, operája – amelyet 1787-ben mutattak be – a tizennyolcadik század végi társadalom és kultúra tükre.
- Az ember szinte érzi a levegőben a közelgő forradalmat… a librettójában is van valami felforgató – mondta a Musicának Alain Altinoglu, az előadás francia karmestere. – Például amikor Don Giovanni megpróbálja elcsábítani Zerlinát, a parasztlányt – akkor jön az a híres duett, a La ci darem la mano -, két igen különböző társadalmi osztály találkozik. A forradalom közeledtét jelzi, ahogy egy alacsony sorból származó szereplő fel akar törni az elitbe.
Don Ottaviót a nemzetközi hírű francia-mexikói tenor, Rolando Villazón alakítja. Ő úgy látja, hogy Don Ottavio Don Giovanni tükörképe. Nemesember, tiszteli a szabályokat és irtózik a barbárságtól. Meghökkenti mindaz, amit Don Giovanniról hall. Tiszteletre méltó személy, hűséges marad osztálya, az arisztokrácia íratlan törvényeihez.
Az opera bővelkedik közkedvelt áriákban, mint amilyen például Leporellóé: a szolga ura, Don Giovanni szeretőit sorolja el.
- Ebben a Don Giovanniban csinálok néhány szokatlan dolgot – árulta el Alain Altinoglu. – Például én magam játszom a fortepianón, ahogy annak idején Mozart. Így közelebb lehetek az énekesekhez, és improvizálhatok is. A ma esti már a negyedik előadásunk, szóval megengedhetek magamnak egy kis szórakozást. Például idézek egy dallamot Mozarttól, a nézők pedig kitalálhatják, melyik műből való. Nagyon élvezem, hogy egy kicsit eltérünk a megszokott formáktól.
Rolando Villazón új lemeze, amelyen Mozart-áriákat énekel, éppen a közelmúltban jelent meg a Deutsche Grammophonnál.