De azt is megmutatjuk, hol a legcsekélyebbek az adókulcsok. A magas adókat sokfelé nem érzik tehernek, a dánok például az ország jövőjébe való befektetésnek tekintik a befizetést, amiért cserébe magas színvonalú közszolgáltatásokat kapnak. Éppen úgy, mint Ausztriában.
HIRDETÉSA Tax Foundation jelentése szerint az európiai országokban átlagbérért dolgozó munkavállalók átlagosan a bérük mintegy harmadát fizetik be adóként. Az adóterhek azonban kontinens-szerte, és jelentősen eltérnek, a nyugat-európai, fejlettebb országokban dolgozók lényegesen többet fizet az államkasszába, mint keleten.
A személyi jövedelemadó-kulcs Dániában a legmagasabb (55,9%), őket követi Ausztria (55%), Portugália (53%), Svédország (52,3%) és Belgium (50%), ezzel szemben Románia (10%), Bulgária (10%), Bosznia-Hercegovina (10%), Koszovó (10%) és Észak-Macedónia (10%) a legalacsonyabb adókulccsal bír.
Miért gondolják a dánok, hogy a magas adó jó nekik?
Mert jó részük úgy tekint a befizetésre, mint az ország és a társadalom közös jövőjébe való befektetésre. A magas adókkal együtt meg kell jegyezni, hogy a 2023-as World Happiness Report szerint Dánia már negyedik éve a világ második legboldogabb országa a világon.
Az országban a társadalom minden szegmense - nemtől, társadalmi-politikai vagy gazdasági helyzettől függetlenül - számos ugyanolyan szolgáltatásra jogosult, értsük ezalatt hogy például a felsőoktatás Dániában ingyenes, a főiskolai hallgatók pedig ösztöndíjat is kapnak a dán kormánytól, a közszolgáltatások színvonala pedig eleve magas.
A támogatás a munkahelyeken sem szűnik meg: a kismamáknak 52 hét szülői szabadság jár, melyből 32 hetet az állam fizet. A dán munkaerő-piaci modell rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak és biztonságot a munkavállalóknak, miközben hangsúlyozza az aktív munkaerő-piaci részvételt.
Kitérve az oktatásra: Dánia az oktatási ösztöndíjakat az Európai Unió más országaiból érkező diákoknak is felajánlja még akkor is, ha ők végül csak ritkán maradnak hosszú távon az országban.
Az erős társadalombiztosítási rendszerek elegendőek a magas adók ellensúlyozására?
Ausztriában szintén magas adókat állapított meg a kormány, ellenben a társadalombiztosítási rendszer, mely magában foglalja az egészségbiztosítási ellátást, a nyugdíjbiztosítási rendszert, igen értékesnek mondható, sőt: az anyaságra és a munkanélküliségre is kiterjed. Az ország minden munkavállalótól megköveteli a biztosítási kötelezettséget, még a munkanélküli segélyből és a nyugdíjból élőktől is, vagy bármilyen más, rászorultsági alapú támogatásban részesülő személyektől, de még így sem sarcolja meg őket úgy, hogy ne érezzék magukat biztonságban.
Belgiumban az egyedülálló gyermektelenek viselik a legmagasabb adókat, míg a gyermekes házaspárok valamivel könnyebb terhet kapnak.
A svéd adóhivatal az egyik legmegbízhatóbb
Dániához hasonlóan a svéd állampolgárok sem bánják, ha magasabb adókat - ebben az esetben mintegy 52,3 százalékot - kell fizetniük egy jól működő társadalomért és a magas színvonalú közszolgáltatásokért. A svéd adóhivatal, a Skatteverket az egyik legmegbízhatóbb és legelismertebb hivatal az országban a Svéd Szabadalmi és Nyilvántartási Hivatal (PRV) és az ingatlanügyi osztály, a Lantmateriet mögött.
Mindez annak köszönhető, hogy az adóhivatal az állampolgárok életének legtöbb időszakában - születés, házasságkötés, ingatlanok vásárlása, költözés, illetve halálozás - ott bábáskodik, és gondoskodik a magas színvonalú szolgáltatásról. Nem mellesleg: a hivatal ügyfélbarát és elérhető, ami még inkább bizalomgerjesztővé teszi.
Alacsonyabb adókedvezmények a kelet-európai országokban
Az olyan kelet- és délkelet-európai országok számára, mint Románia, Bulgária és Bosznia-Hercegovina, melyek még mindig fejlesztik infrastruktúrájukat és gazdaságukat, az alacsonyabb adókkal vonzzák a külföldi befektetéseket. A felsorolt országok gyakran olcsóbb munkaerőt és termelési költségeket, adókedvezményeket, valamint rengeteg kiaknázatlan piacot és lehetőséget kínálnak. Nemcsak ezt, hanem gyakran jobb életszínvonalat is biztosítanak, mivel a megélhetési költségek jelentősen olcsóbbak, mint a legtöbb nyugat-európai országban.
Ráadásul Dél- és Kelet-Európa rendelkezik a leggyorsabban növekvő gazdaságokkal is, vegyük ide például Bulgáriát, Észak-Macedóniát, Romániát és Ciprust.
Az elmúlt hónapokban Románia megpróbálta emelni a szoftverágazatban dolgozókra kivetett adókat, illetve meg akarták szüntetni az építőipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatban dolgozók egészségbiztosítási adómentességét csak hogy növeljék az adókból származó bevételeket.
A magasabb fizetések ellensúlyozzák egyesek magas adóterheit?
Egyes esetekben a magasabb adókkal sújtott országokban, például Dániában és Ausztriában az átlagfizetések is magasabbak, ami nagyban enyhíti a pénzügyi nyomást. Az Eurostat adatai szerint Dániában az átlagbér 2022-ben körülbelül 62972 euró volt, míg Ausztriában 68690.
Zavaró infláció
Európát végigtarolta az inflációt, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. A háború miatt az energia- és élelmiszerárak az egekbe szöktek, és ha ez nem lenne elég: más konfliktusok, mint például az Izrael és a Hamász háborúja, a Vörös-tengeri hajók megtámadása és az ennek okán hosszabbá vált ellátási útvonalak tovább növelik az energia és más termékek árait. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor az emelkedő fogyasztói árak még nagyobb nyomást gyakorolnak a pénztárcákra.
Az euróövezet inflációja januárban kétéves mélypontra, azaz 2,8 százalékra csökkent, az Európai Központi Bank viszont továbbra is csak óvatosan optimista, és higgadtan "játszik" a kamatokkal. Közölték: a kamatokat csakis gondos előkészítés és mérlegelés után csökkentenék.