Az Európai Unióban több száz klaszter működik, amelyek összehozzák egy adott iparág szereplőit: vállalkozókat, egyetemeket, kutatás-fejlesztési központokat, beszállítókat, szolgáltatókat. A Business Planet legújabb epizódjában a Sziléziai Repülési Klasztert mutatjuk be.
Délnyugat-Lengyelországnak az a része, amely egykor a feketeszén-bányászattól függött, ma egy repülőgépipari klaszternek ad otthont, amely egyike Európa több mint 1500 ipari klaszterének.
"Ami 100 évvel ezelőtt még aranyat ért, mára teherré vált, különösen ami a környezetet illeti. Változtatnunk kell rajta, hogy a régiót a feketeszéntől jövő felé fordítsuk,” fogalmazott Krzysztof Krystowski, a Sziléziai Repülési Klaszter elnöke.
Ez a klaszter a régió vitorlázórepülőgép-iparából nőtt ki, és ma már 120 repülőgépipari vállalatnak ad otthont.
A KP Labs űrtechnológiai vállalat nemrég indította el első műholdját, amely csupán egyike a sziléziai repülési klaszterben kifejlesztett technológiáknak.
A KP Labs tavaly Elon Musk SpaceX Falcon 9 típusú űrhajóján küldte fel a világűrbe az Intuition 1 nevű nanoszatellitet és egy Leopard nevű fedélzeti adatfeldolgozó egységet.
"A képek az érzékelőtől a Leopardhoz kerülnek, majd a Leopard különböző algoritmusokat, különböző műveleteket hajt végre, és ezt az információt letöltjük, és eljuttatjuk a földi állomásra,” magyarázta a KP Labs gyártási vezetője, Helena Milevych.
A földmegfigyelési adatok fedélzeti feldolgozása áthidalja a probléma észlelése és az arra való reagálás közötti szakadékot - legyen szó akár válságkezelésről, például egy tűzvész vagy árvíz feltérképezéséről, akár terménnyel kapcsolatos műveletekről.
A KP Labs 2016-os alapítása óta a klaszter része. Akkor mindössze hárman dolgoztak benne, mostanra azonban a cég már a sokszorosára nőtt. A klaszter nemzetközi elérést hozott számukra.
A feketeszénbányászat fontos szerepet játszott Sziléziában. Az 1990-es évek óta azonban az iparág megtizedelődött. Az uniós és külföldi befektetések, valamint a képzett helyi munkaerő-állomány révén létrejött a légi közlekedési klaszter, amely kulcsfontosságúnak számít, és kormányzati támogatásban részesül.
"Évente körülbelül 70, 75, 80 különböző küldetést, kereskedelmi missziót tudunk szervezni tagjaink számára a világ minden táján. Ez tényleg hatalmas dolog. Nagyjából évi 2 millió eurót költünk a tagok támogatására, hogy segítsük exportértékesítéseik előmozdítását,” mondta Krzysztof Krystowski.
Európában több száz klaszter létezik - a Szilícium-Szászország Németországban világelső a mikroelektronikai termékek gyártásában, míg a Mine The Gap egy klaszterhálózat a kritikus nyersanyagágazatban. Mindegyik elősegíti a versenyképességet, a rugalmasságot és az innovációt.
A klaszterek nem csak vállalkozások, hanem kutatás-fejlesztési központok, egyetemek, beszállítók, szolgáltatók földrajzi koncentrációi. Növelik a regionális GDP-t és csökkentik a munkanélküliséget. A klasztercégek mintegy 70 százaléka kis- és középvállalkozás, amely közül sokak számára a klaszterek valódi mentőövet jelentenek.
"Jött a covid, ami egy időre teljesen megölte a repülést, és abban a pillanatban a klaszterben való részvétel nagyon gyümölcsözővé vált számunkra, mert a klaszter lehetőséget adott arra, hogy felszereléshez jussunk, és ez a felszerelés kulcsfontosságú volt az új termékekhez,” sorolta az előnyöket Andrzej Papiorek, a Wytwórnia Konstrukcji Kompozytowych vezérigazgatója, amely drónok alkatrészeinek gyártására szakosodott.
"Hogy őszinte legyek, jelenleg el sem tudnám képzelni, mi történhetne, ha nem lennénk a klaszter tagjai, számomra ez kulcsfontosságú volt,” tette hozzá a vezérigazgató.
A Sziléziai Repülési Klaszter szó szerint és gazdaságilag is megváltoztatta a tájat, befektetéseket, új vállalatokat és munkahelyeket hozott Lengyelországnak ebbe a részébe.