Élelmiszerrendszereink hatékonyak, de nem fenntarthatóak. Hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a szennyezéshez, valamint a klímaváltozáshoz. Hogyan állíthatjuk helyre a természetet, miközben garantáljuk élelmezésbiztonságunkat?
HIRDETÉSEzzel foglalkozunk ebben az epizódban.
Franciaország északi részén, Normandiában továbbra is magas a vegyi gyomirtó szerek és műtrágyák szintje. Európa célja, hogy 2030-ra felére csökkentse a felhasználásukat. Olyan hagyományos gazdákkal találkozom, akik már ezt megtették, mint például Emmanuel Drique. Az intenzív gazdálkodás egykori követője az agroökológia felé fordult:
"Hagyományosan len után búzát termesztünk. Én azonban repcét termesztek. Ez egy olyan növény, amely ősszel felfogja a nitrogént, így az nem szivárog a talajvízbe. Mivel a repce felfogja a nitrogént, ezért nem kell annyi kémiai nitrogént használnom. Ez mindenki számára előnyös. Egy nagyon intenzív rendszerrel kezdtem, valójában egy recepttel, amit amit árulnak, és ami könnyen alkalmazható. Sok műtrágyán és vegyszeren alapult, olyan technikai eredményekkel, amelyek nem feltétlenül feleltek meg. Ezért sok kérdést feltettem magamnak, hogyan csinálhatnánk másként a dolgokat. A klímaválság, a biológiai sokféleség csökkenése és az energiaválság sokkal gyorsabb lépésekre kényszerít majd bennünket.”
Vincent Leroux is feleannyi kémiai anyaggal kezeli a szántóföldjét. Inkább megfigyeli őket. Sövényeket telepített újra, új fajokat vezetett be, és a kiegészítő növényeket részesíti előnyben.
"Vannak barátaim és rokonaim, akiknek egészségügyi problémái voltak a fitotermékekkel kapcsolatban. Azt hiszem, ez egy olyan megközelítés, amelyet a gyerekeim is kedvelnek. A legidősebb gyermekem méhész. Szóval a méhek nyilvánvalóan foglalkoztatnak. A második fiam pedig a francia Biodiverzitási Hivatalnál dolgozik. Szereti azt látni, hogy védem a környezetet. Büszke az apjára”.
A termelési mód megváltoztatása prioritás Európa számára. De ez bonyolult folyamat. A fenntartható élelmezési rendszerekről szóló európai kerettörvény hamarosan a természet helyreállítását helyezi az összes mezőgazdasági politika középpontjába.
Ez az agronómus, Bertrand Omon azt mondta nekem, hogy a hatóságoknak kötelességük ösztönözni az azonnali átállást más modellekre.
"Ez a csoport az elmúlt 10 évben nem veszített pénzt, és a nyereségük a közös jóért tevésben valósult meg. Sok ember azonban nem hajlandó ebben a gazdasági kísérletben részt venni, mivel nincs profitjuk. Mindenesetre nem tartható fenn a mostani termelési mód, mert a kémiai hatóanyagokat nem tudjuk olyan sebességgel előállítani, mint amire szükség lenne.”
Egyes növény-egészségügyi termékek valóban egyre kevésbé hatékonyak és hasznosak, ha javítjuk a természet ellenálló képességét és biológiai sokféleségét – mondta el nekem egy másik agronómus, Christian Huygue, az INRAE mezőgazdasági igazgatója.
"A rovarirtószerek csapdát jelentenek, amelybe megszokásunk miatt estünk. Olyan szereket kéne alkalmazni, amelyekből minél többet használunk, annál jobb lesz. Valójában csak akkor van szükséged peszticidekre, ha betegség van jelen. Így ha a biológiai szabályozás valósul meg, akkor kevesebb rovarirtóra lesz szükség, mert nagyobb a természetes védelem."
Az ökoszisztémák helyreállításának pozitív hatásai nagyon jól láthatóak ezeken a földeken, ahol a biofarmot a természet összetettsége ihlette.
"Vannak olyan szolgáltatások, amelyeket ökoszisztéma-szolgáltatásoknak nevezünk" - magyarázza Charles Hervé-Gruyer, a Ferme du Bec-Hellouin gazdálkodója. "Ezek mindazok, amelyeket a természet ingyenesen nyújt, és amelyek lehetővé teszik az emberek számára az életet. Ide tartozik a termékenység megteremtése és a növények beporzása, valamint az önszabályozás, a betegségek és kártevők elleni küzdelem. Több mint tíz tudományos kutatási programot végeztek ezen a farmon. Az első nagyobb vizsgálat négy évig tartott, és azt mutatta, hogy átlagosan 55 euró értékű zöldséget tudtunk megtermelni négyzetméterenként, teljes egészében kézi munkával. Ez több mint 10-szer nagyobb mennyiség, mint amit a traktoros biokertészkedéssel lehet előállítani. Az intenzíven kertesített parcellák termőképessége nagyon gyorsan megnő, és a másik jó hír, hogy felszabadul a föld 9/10-e faültetésre, tavak ásására, állattenyésztésre... Szóval ugyanannyi föld sokkal természetesebb és sokkal termékenyebb is!"
Charles farmja továbbra is kivétel. Európa földterületeinek több mint fele rossz állapotban van. Ezért javasolták idén nyáron a talajellenőrzésről szóló európai törvényt.
Hogy megértsem, mi forog kockán, Észak-Európába utaztam.
"Helsinkiben vagyunk, csatlakozunk egy csoporthoz, amely a finn vidékre tart, hogy tanuljon a regeneratív mezőgazdaság talajra és a Balti-tengerre gyakorolt előnyös hatásairól."
Egy környezetvédelmi egyesület meghívott egy workshopra, amelyen a környezetszennyezés csökkentése, a klímavédelem és a biodiverzitás helyreállításának kérdései vannak terítéken.
A kísérleti farm tulajdonosai tudósokkal együttműködve regenerálják az intenzív gazdálkodás miatt károsodott földterületeket.
"Ez a giliszta azt mutatja, hogy jó a talajszerkezet. Nagyon pozitív, ha jelen van” - mutatja Ilkka Herlin, a Baltic Sea akciócsoport társalapítója.
HIRDETÉSAz egyik prioritásunk a Balti-tenger védelme. A vegyianyagok jelentősen kimerítették az oxigéntartalmát.
"Ez már most is a világ egyik legszennyezettebb tengere" - mondja Saara Kankaanrinta, a Qvidja Farm tulajdonosa, a Baltic Sea akciócsoport társalapítója. "Sok nitrogén- és foszforfelesleg van a tengerben, ami a mezőgazdaságból és az erdőgazdálkodásból származik".
„Ha pedig meg akarjuk akadályozni, hogy a földekről a tengerbe kerüljenek a vegyianyagok, akkor megfelelő talajszerkezetre kell törekedni" - teszi hozzá Ilkka. "Ehhez annyi szénnek kell lennie a talajban, amennyi csak lehetséges, hogy az ökoszisztémákat visszaépítsük a mezőkre, úgy, ahogyan évtizedekkel ezelőtt voltak.”
Egy másik gazda, Tuomas Mattila szerint az ökoszisztémák újjáépítéséhez korlátoznunk kell például az intenzív szántást.
"Ha a talaj nincs jó állapotban, sokat veszítesz belőle, és a talajjal együtt a tápanyagok is távoznak, amiket a földeken szeretnél tartani az élelmiszertermesztéshez. Tehát ha ez elveszik, akkor pótolni kell.”
HIRDETÉSAz élet szénből áll. Tehát minél több élet van a földekben, annál kevesebb szén van a légkörben. Egyes technológiák lehetővé teszik a talajban való jelenlétének mérését.
Ezt az epizódot a közeli erdőben fejezzük be. A regeneratív mezőgazdasági workshop résztvevőit koncerttel várták a fenyőfák alatt. Hamarosan találkozunk a következő részben!