Fenyegető tengerszint-emelkedés: Össze fog zsugorodni Európa partvidéke 2100-ra?

A tengerszint-emelkedés nemcsak a trópusi területeken probléma, hanem Európa számára is fenyegetést jelent. Az ENSZ tavalyi, Bonnban rendezett klímakonferenciáján ( a COP23-on) világos figyelmeztetés hangzott el, hogy mi fog történni, ha nem teszünk semmit azért, hogy meggátoljuk a bolygó átlaghőmérsékletének növekedését. Ahogy a jégtakaró olvad, és a tengerszint emelkedik, nagy kiterjedésű tengerpart menti területeknek kell “sós” (tengervizes) sorssal szembenézni, főleg Hollandiában, Belgiumban és Görögországban. A tengerszint várhatóan 40 centiméter és egy méter közötti mértékben fog emelkedni 2100-ra, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb becslései alapján.

Mivel a tengerszint nem egyenletesen emelkedik a Föld különböző pontjain, Fiji helyzete figyelmeztetés lehet Európának és a világ más részeinek, hogy mi vár rájuk.

1993 óta minden évben 3 millimétert emelkedik a tengerszint, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint. Ez azt jelenti, hogy az óceánok most több mint hét centiméterrel vannak magasabban, mint 25 évvel ezelőtt voltak. De mivel a tengerszint 19,5 centimétert emelkedett összesen az előző évszázadban, ez azt jelenti, hogy a növekedés nem fokozatosan történt – valójában a helyzet egyre gyorsabban romlik.

Az, hogy az óceánok pontosan milyen mértékben fognak emelkedni, az a globális felmelegedés megfékezéséért tett erőfeszítéseinken fog múlni. De míg Európának még mindig van ideje felkészülni az áradásokra, addig számos európai városnak ez már nem a jövő gondja – a veszély már ott kopogtat az ajtajukon.

Az olaszországi Velence 57 áradás elleni kerítés felállításán dolgozik, hogy megakadályozzák, hogy a tenger elöntse a lagúnákat. 5,5 millárd eurót költöttek a történelmi helyszín megvédésére. Hollandia, aki veteránnak számít az áradások kezelésében, részben úgy válaszolt a problémára, hogy olyan házakat tervezett, melyek úsznak/lebegnek a vízen. Nagy-Britanniában 1,8 milliárd fontot különítettek el London és a Temze körüli területek áradásokkal szembeni védelmére a következő évszázadra. Valójában Anglia déli része már most rendszeresen szenved károkat a téli áradásokban. Barcelona, Isztambul és Dublin mellett nagy kiterjedésű sávok Hollandiában mellett Belgiumban is kiszolgáltatottak az emelkedő víznek.

Van lehetőség a kár megelőzésére, de rendkívül drága lenne. A Világbank COP23 alatt kiadott jelentése rámutat, hogy Fijinek 4,5 milliárd dolláros költségekkel kell szembenéznie a következő évtizedben, a rájuk váró tengerszint-emelkedés okozta károk miatt. A szigetország a globális tendencia egyik korai áldozata. Az összeg egyenlő Fiji éves GDP-jével.

Ez azt jelenti, hogy most a politikusoknak és a politikai döntéshozóknak most kell cselekedniük Európa-szerte, hogy megelőzhessék a katasztrofális károkat. A megközelítés kétágú: egyrészt fizikai intézkedések telepítéséből áll, hogy megvédjék a területeket a víz okozta károktól. Másrészt ezzel egyenlő fontosságú azon dolgozni, hogy csökkentsük a környezetben okozott kárt, ami a tengerszint-emelkedést okozza, amíg még van erre időnk. Mindkét erőfeszítéshez szükség van részletes és megbízható információkra arról, hogyan változhat a partvidék az egyes területeken.

A Kopernikusz program alapvető adatokat szolgáltat az éghajlat okozta kihívások enyhítésére. “A tengerszint megfigyelése kulcsfontosságú abban, hogy nyomon követhessük az éghajlatunk fejlődését – mondja Jean-Noël Thépaut, a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szogláltatásának vezetője. “Fontos, hogy a hatóságoknak és a politikai döntéshozóknak átfogó képük legyen az éghajlatváltozás okozta kihívásokról, és hogy miként hat a bolygónkra, többféle szempontból is.“ Ezért a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása nemcsak a tengerszintet figyeli meg, hanem a jégréteget, a tenger felszíni hőmérsékletét, és az olyan szárazföldi változókat is, mint a talaj nedvességtartalma. ”Szeretnénk kapni egy integrált megközelítést az úgynevezet vízkörforgásról, hiszen ez teszi lehetővé, hogy teljességében kövessük nyomon az éghajlat változását”.

A Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatást többek között egy tengerek feltárásával foglalkozó francia kutatóintézet (a CLS) látja el adatokkal. Gilles Larnicol, a tengerkutatási részleg vezetője azt mondja, hogy a szervezet kulcsfontosságú szerepe az, hogy biztosítsa, hogy az összegyűjtött adatok pontosak és minden gyanú felett állnak, így megbízható módon lehet döntéseket hozni az elemzésre támaszkodva. Bármikor, mikor egy új kikötőt vagy épületet emelnek a parthoz közel, az építkezésnek figyelembe kell venni az előrevetített tengerszint-emelkedést – magyarázza Larnicol. “Az IPCC előrejelzés központi szerepet tölt be ebben, de fontos összevetni az információt más forrásokkal is, mint például az adatokkal, amiket mi gyűjtünk. ”

A tengerszintnek, mint a globális felmelegedés mutatójának a fontosságát elismerendő a tavalyi ENSZ klímakonferencián két teljes napot szenteltek az óceánnoknak. 194 ország írta alá a párizsi klímavédelmi egyezményt, aminek célkitűzése, hogy 1.5-2°C-ra korlátozzák a bolygó átlaghőmérsékletének a növekedését az évszázad végére. Jean-Noël Thépaut szerint van ok az optimizmusra: “A cél igazi kihívás. De ha az országok elkötelezik magukat, hogy tovább dolgoznak ezekért a célokért, azzal, hogy tesznek a üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséért, akkor lehetséges lesz határt szabni az éghajlatváltozás következményeinek, elfogadható szinten tartani a hőmérséklet növekedést, és ennek eredményeképpen visszatartani a tengerszint-emelkedést is”.
Valós nézet