A döntést egyhangúlag hozta meg a Világörökségi Bizottság, amely már egy hete a dél-koreai Puszanban tartja 48. ülését július 19. óta.
A görög mitológia legendás hegye, az Olümposz is felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A bizottság az istenek hegyét olyan kiemelkedő egyetemes értékű természeti és kulturális örökségként ismerte el, amely az egész emberiség számára jelentős.
A görög kulturális és környezetvédelmi minisztérium közös közleménye szerint a világörökségi listára kerülés „a kulturális és természeti örökség védelmének egyik legfontosabb nemzetközi elismerése”, amely elismeri az Olümposz térségének rendkívüli értékét, és a világ legismertebb természeti és kulturális helyszínei közé emeli azt.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök történelmi jelentőségű sikernek nevezte a döntést.
„Mától a mitikus Olümposz az egész emberiség hegye lett, amelyet örökké védenünk kell. Az UNESCO egyhangú döntése, hogy felveszi a világörökségi helyszínek közé, kiemelkedő nemzeti siker” – írta közösségi oldalán a kormányfő.
A görögök már 12 éve küzdenek azért, hogy az UNESCO vegye fel a világörökségek listájára az istenek otthonaként tisztelt hegyet.
A 2918 méter magas Mítikasz-csúcsával Görögország legmagasabb hegye nemcsak különleges természeti látványosság. Évszázadok óta a görög mitológia központi helyszíne: a hagyomány szerint itt élt Zeusz, valamint az ókori világ tizenkét főistene.
Az Olümposz ugyanakkor rendkívül gazdag élővilágnak is otthont ad. Területén számos ritka növény- és állatfaj található, emellett történelmi és kulturális emlékek kapcsolják össze a térséget Görögország múltjával.
A D-nap helyszínei és japán ősi fővárosok is felkerültek a listára
A UNESCO Világörökségi Bizottság ugyanazon az ülésen több más jelentős helyszín felvételéről is döntött.
A listára került többek között a normandiai partraszállás öt tengerparti helyszíne.
A Nemzetközi Műemléki és Műemlékhelyi Tanács (ICOMOS), amely a kulturális világörökségi pályázatokat értékeli, kiemelte: a térségben ma is megtalálhatók a német erődítések maradványai, a bombázások nyomai és elsüllyedt hajók roncsai. A szervezet szerint ezek a helyszínek egy olyan történelmi esemény emlékei, amely „hozzájárult a szabadság visszatéréséhez, és előkészítette a tartós békét Európában”.
Szintén felkerült a listára Japán két ősi fővárosa, Aszuka és Fudzsivara, valamint a dél-szudáni Boma–Bandingilo régió, amely a Föld egyik legnagyobb szárazföldi emlősvándorlásának ad otthont. A területen zajló úgynevezett Nílusi Nagy Vándorlásban többek között mintegy hatmillió antilop vesz részt.
További új UNESCO-helyszínek
A világörökségi listára bekerültek még:
- az olaszországi Marche régió történelmi színházai,
- a franciaországi Royal Capetian erődítményrendszer a Languedoc térségében,
- a finnországi Aalto Works – Alvar Aalto 13 ikonikus építészeti alkotása,
- a berlini Waldsiedlung Zehlendorf lakónegyed, amely a már meglévő „A berlini modernizmus lakótelepei” világörökségi helyszín bővítése,
- az iráni Alamut vára,
- São Tomé és Príncipe úgynevezett roçái, vagyis a 19. századból fennmaradt történelmi ültetvénybirtokok,
- valamint Taskent modern építészeti öröksége Üzbegisztánban.