Az Európai Bizottság elutasított egy európai polgári kezdeményezést, amely a menedékjog és a családegyesítés felfüggesztését, valamint az „integrálatlan” nem európai bevándorlók hazatelepítését követelte; szervezői jogi lépésre készülnek.
A szélsőjobboldali „Save Europe Act” kampány mögött álló aktivisták bíróság elé citálják az Európai Bizottságot, amiért az megtagadta egy olyan kezdeményezés nyilvántartásba vételét, amely a jogszerű migrációs csatornák felfüggesztését és az „integrálatlannak” minősített, jogszerűen itt tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok „remigrációját” követeli, hogy megakadályozza azt, amit a szervezők „demográfiai lecserélésnek” neveznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Bizottság csütörtökön utasította el az európai polgári kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az faji és etnikai hovatartozás alapján diszkriminálna, ezért „nyilvánvalóan ellentétes” az uniós értékekkel. Ez késztette a szervezőket arra, hogy jogi lépéseket jelentsenek be.
„Úgy véljük, a Bizottság európai jogot sértett azzal, hogy megakadályozta a polgárokat abban, hogy konkrét intézkedéseket kérjenek” – mondta az Euronewsnak Martin Sellner osztrák aktivista, a mozgalom vezetője és a remigráció egyik legismertebb szószólója. Közölte, hogy a csoport jogi csapata már hétfőn kész benyújtani a keresetet.
A petíció ideiglenesen felfüggesztené a „nem nyugati bevándorlási csatornákat”, beleértve a tanulmányi és a családegyesítési vízumokat is.
Emellett nemcsak az irreguláris migránsok, hanem a jogszerűen tartózkodó, de „nem integrált” vagy a tagállamokra „komoly kulturális vagy pénzügyi terhet” jelentő, nem európai állampolgárok származási országukba való visszaküldését is szorgalmazza.
A „remigráció” fogalma az utóbbi időben több európai szélsőjobboldali párt körében is teret nyert.
A kampány honlapja szerint a kezdeményezést több nacionalista politikus is támogatja, köztük a magyarországi Orbán Viktor, a spanyol Santiago Abascal, a román George Simion és az olasz Roberto Vannacci.
Azok az európai polgári kezdeményezések (EPK-k), amelyeket elfogadhatónak minősítenek, akkor kerülnek az uniós intézmények elé, ha legalább hét tagállamban összesen egymillió aláírást gyűjtenek össze.
A Bizottságnak ezt követően be kell számolnia arról, milyen lépéseket kíván – ha egyáltalán – tenni, az Európai Parlamentnek pedig meghallgatást kell tartania a szervezőkkel, és akár állásfoglalásról is szavazhat.
A kampány szerint már közel 600 ezer aláírást gyűjtöttek informálisan, és múlt héten mintegy 200 támogató részvételével tüntetést is tartottak Brüsszelben, az Európai Parlament épülete előtt, hogy követeljék a kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
A Bizottság közölte, hogy a javasolt migrációs csatorna-felfüggesztés az érintettek etnikai, kulturális vagy civilizációs eredetén alapulna, nem pedig az uniós jog által megkövetelt, egyedi, eseti mérlegelésen.
„A [nyilvántartásba vétel megtagadásáról szóló] döntés helyes lépés” – jelentette ki Cristina Guarda, a Zöldek/EFA frakció európai parlamenti képviselője, aki a petíciót „a szélsőjobb által terjesztett gyűlöletpropagandának” nevezte.
Guarda és más képviselők múlt héten ellentüntetést szerveztek az Európai Parlament épülete elé, hogy egy időben legyen az aktivisták demonstrációjával.