Egy átlagos európaira 37,5 év munka vár az Eurostat adatai szerint. Magyarország pont az átlagot hozza, az északi országokban rendre jóval hosszabb, a déliekben jóval rövidebb ideig dolgoznak az emberek. Egy átlagos férfi 4 évvel többet van a munkahelyén, mint egy nő.
Számos európai országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, és egyre hosszabb ideig maradnak az emberek munkaviszonyban. Ez a tendencia az elmúlt években az egész kontinensen tiltakozásokat váltott ki. Franciaországban például 2023-ban országos tüntetéshullám robbant ki, miután az akkori miniszterelnök, Élisabeth Borne megpróbálta 62-ről 64 évre emelni a nyugdíjkorhatárt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A reformot végül elfogadta a parlament, de a Nemzetgyűlés 2025-ben úgy szavazott, hogy a bevezetését 2028-ra halasztja, a következő francia elnökválasztás utáni időszakra, hogy elkerülje a kormány újabb összeomlását.
Romániában a kormány 2035-ig a nők nyugdíjkorhatárát is 65 évre emeli a jelenlegi 63-ról, hogy megegyezzen a férfiakéval, egy átfogó nyugdíjreform részeként. Emellett fokozatosan 65 évre emeli a bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárát is – jelenleg, szolgálati idejüktől függően, már negyvenes éveik végén is nyugdíjba mehetnek.
A dán parlament szintén elfogadott egy törvényt, amely 2040-ig 70 évre emeli az állami nyugdíjkorhatárt, azzal a céllal, hogy azt a növekvő várható élettartamhoz igazítsa.
Az európaiak átlagos várható munkaviszonyának időtartama évről évre növekszik, már legalább egy évtizede. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a legalább 15 éves uniós állampolgárok átlagosan 37,5 évnyi munkára számíthatnak életükben. 2024-ben még csak 37,2 év, 2016-ban pedig 35,2 év volt ugyanez az adat.
Magyarország pont az uniós átlagot hozza 37,5 évvel, de az uniós tagállamok között nagy különbségek vannak, és észak-déli megosztottság is megfigyelhető.
Hét EU-tagállamban a munkavállalók várhatóan 40 évig vagy annál tovább maradnak a munkahelyükön: ez a helyzet Hollandiában (44), Svédországban (43,3), Dániában (42,6), Észtországban (41,5), Írországban (40,7), Németországban (40,2) és Finnországban (40,1). A rangsor másik végén Románia (32,7), Olaszország (33) és Bulgária (34,6) áll, ebben a három államban a legrövidebb az átlagos munkaviszony.
Négy év különbség a nemek között
A nemek között szintén van különbség: a férfiak (39,5) várhatóan átlagosan jó négy évvel többet dolgoznak, mint a nők (35,4). A leghosszabb munkaviszony a holland, a svéd és a dán férfiakra vár, a hollandokra majdnem 46 év. A legrövidebb ideig várhatóan a bolgár (35,9 év), a román (36,0) és a horvát (36,3) férfiak maradnak a munkaerőpiacon az Eurostat szerint.
Az olasz nők ezzel szemben átlagosan 28 évet dolgoznak, a románok 29-et, a görögök pedig közel 32-t. A nők közül a svédek dolgoznak a leghosszabb ideig (42,3 év), utánuk következnek a holland (41,9) és az észt (41,8) nők.
Az Eurostat megjegyzi, hogy ezek az adatok nem tükrözik sem a törvényben meghatározott nyugdíjkorhatárt, sem a szakpolitikai célokat, és nem írják elő, hogy az embereknek meddig kell vagy kellene dolgozniuk. Sokkal inkább a munkaerőpiaci részvétel tényleges mintázatait írják le.
Mindazonáltal igaz, hogy az európai országok mindenhol demográfiai nyomással szembesülnek, különösen a növekvő várható élettartam és az alacsonyabb születési ráta miatt.
Ezzel a valósággal szembesülve a kormányok egyre gyakrabban nyúlnak népszerűtlen intézkedésekhez, például a nyugdíjkorhatár emeléséhez, az előrehozott nyugdíj lehetőségeinek szűkítéséhez és a nyugdíjjárulékok növeléséhez, hogy megpróbálják enyhíteni a szociális és egészségügyi rendszereikre nehezedő terheket.