Egyre kevesebb fiatal munkavállaló vágyik vezetői pozícióra. A Z generáció számára az előléptetés már nem egyenlő a szakmai sikerrel.
Ez a jelenség komoly kihívássá válik azoknak a vállalatoknak, amelyeknek már ma is gondot okoz a jövő vezetői gárdájának felépítése.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
– „A globális kutatási eredmények alapján a Z generáció tagjainak mindössze mintegy 6 százaléka szeretne legmagasabb vezetői pozíciókat betölteni és vezetővé válni. Ez óriási problémát jelent a szervezetek és struktúráik számára” – mondta az Euronewsnak adott interjúban Tomasz Szklarski, az Enpulse vezérigazgatója, a munkahelyi elköteleződés szakértője.
Előléptetés ma már jóval nagyobb terhelést jelent
A szakértő szerint a vezetői pozíciókkal szembeni vonakodás elsősorban a menedzserek feladatkörének bővüléséből fakad. Az elmúlt években jelentősen nőtt az egy vezetőre jutó beosztottak száma – egy csapat átlagos létszáma nagyjából hat főről akár tizenkettőre emelkedett.
Ez azt eredményezi, hogy a menedzserek egyre nagyobb nyomás alatt dolgoznak. Egyrészt az igazgatóság és a felső vezetés felé felelnek az üzleti célok teljesítéséért, másrészt gondoskodniuk kell egyre népesebb csapataik fejlődéséről, motivációjáról és jóllétéről.
– „A Z generáció nagyon pontosan felmérte, mit jelent a work-life balance, és mit kell ezért feláldozni, ha valaki főnök akar lenni. A fiatalok tisztán látják, mekkora teherrel jár a vezetői munka. A menedzser egyszerre felel a felettesei felé, és a folyamatosan növekvő, megfelelő törődést igénylő csapataiért” – hangsúlyozza Szklarski.
Probléma, amely különösen érzékenyen érintheti Európát
A vezetői állások iránti csökkenő érdeklődés nem pusztán egyes vállalatok gondja. Globális trendről van szó, amely Európában a demográfiai változások miatt különösen fájdalmas lehet.
Az Öreg Kontinensen folyamatosan csökken az aktív korú népesség. Ha a vállalatok nem készítik fel az új vezetőket, és nem ösztönzik a munkavállalókat vezetői feladatok vállalására, egyre nagyobb nehézséget okozhat számukra a szervezeti hatékonyság fenntartása.
– Egyre kevesebben lesznek a dolgozók, különösen Európában. Ha nem képezzük az új menedzseri gárdát, és nem nevelünk olyan embereket, akik készek felelősséget vállalni a csapatokért, egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk a szervezetek hatékonyságát illetően – figyelmeztet a szakértő.
A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a jó vezetőt
Bár a mesterséges intelligencia egyre bátrabban tör be az üzleti világba, és számos folyamatot automatizál, Tomasz Szklarski szerint nem fogja megoldani a vezetők hiányának problémáját.
A szakértő rámutat, hogy nem tudni, a dolgozók készek lennének-e végrehajtani az algoritmusok utasításait, és hogy a technológia képes lenne-e hatékonyan betölteni a felettes szerepét. A csapatok irányítása továbbra is olyan készségeket igényel, amelyeket nem lehet könnyen kiváltani: empátiát, kapcsolatépítést, a munkatársak motiválását, valamint olyan döntéshozatalt, amely figyelembe veszi a szervezet emberi oldalát.