Egyhangúlag megállapodtak abban az uniós tagállamok, hogy Ukrajna és Moldova esetében megkezdik a külső kapcsolatokra vonatkozó új csatlakozási fejezet megnyitását; a hivatalos ceremónia várhatóan július 14-én lesz.
Ukrajna és Moldova újabb mérföldkőhöz érkezett EU-csatlakozási törekvéseiben a pénteki ülésen, miután a tagállamok egyhangúlag megállapodtak abban, hogy előmozdítják egy újabb tárgyalási klaszter megnyitását.
A hatos, „Külső kapcsolatok” elnevezésű fejezet megnyitása újabb lépést jelent a két tagjelölt csatlakozási folyamatában, és azt jelzi, hogy Magyarország fokozatosan változtat álláspontján, miután Magyar Péter fölényes választási győzelmet aratott Orbán Viktor felett.
Orbán Viktor évekig blokkolta Kijev csatlakozási kérelmét egy, a kárpátaljai magyar kisebbség bánásmódjával kapcsolatos vita miatt.
Magyar új kormánya az ukrán féllel együttműködve dolgozott a vita rendezésén, ami az első klaszter régóta várt megnyitásához vezetett június elején.
Az Európai Bizottság és Ukrajna azt szorgalmazta, hogy a nyári szünet előtt nyissák meg a hátralévő öt klasztert is, jelezve a politikai akaratot a csatlakozási folyamat gyors előmozdítására.
Budapest azonban eddig ellenállt annak a nyomásnak, hogy ilyen rövid idő alatt az összes fennmaradó szakaszt is megnyissa Ukrajnával, belpolitikai okokból.
Az EU Tanácsának július 1-jén kezdődött ír elnöksége ezért pragmatikusabb megközelítést választott, és azt javasolja, hogy a klasztereket fokozatosan, egyesével nyissák meg.
Ez pedig, úgy tűnik, meghozza az eredményét: Magyarország a többi 26 tagállammal együtt beleegyezett a hatos fejezet megnyitásába, amely a külkapcsolatokat, a külpolitikát és a biztonságpolitikát fedi le, és kevésbé vitatott, mint más szakpolitikai területek.
A hatos klaszter megnyitását véglegesítő uniós közös álláspont elfogadását várhatóan július 13-án, hétfőn hagyják jóvá, amit másnap egy kormányközi konferencián történő hivatalos megnyitás követ.