Az amerikai elnök szerint az iráni megállapodás után ismét az Ukrajna elleni orosz háború lezárására kell törekedni, de az ukrán elnökkel nem találkozik külön.
Donald Trump jelezte, hogy kész ismét aktív szerepet vállalni az Ukrajna elleni orosz háború lezárásában. A franciaországi alpesi üdülőhelyen, Évian-les-Bains-ben összegyűlt G7-vezetőknek azt mondta, hogy Washington a Teheránnal kötött keretmegállapodás lezárása után most ismét erre a konfliktusra fordítja a figyelmét. Erről Trump hétfőn, Emmanuel Macron francia elnökkel tartott kétoldalú megbeszélésén is beszélt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A megjegyzésnek minden bizonnyal örülnek majd az európai fővárosokban, ahol egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy Ukrajna szinte lekerült Washington napirendjéről a már három és fél hónapja tartó amerikai katonai hadjárat miatt Irán ellen. Az azonban, hogy Trump újjáéledt érdeklődése valódi diplomáciai nyomásgyakorlásban is testet ölt-e Moszkvával szemben, továbbra is a keddi csúcstalálkozó ülését beárnyékoló fő kérdés marad.
Zelenszkij a teremben - de nem Trump asztalánál
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Emmanuel Macron meghívására részt vesz a G7-ek keddi munkaülésén, amelynek hivatalos címe: „A béke és a biztonság megteremtése Ukrajna és Európa számára”. Kétoldalú megbeszélést azonban nem tart Trumppal a tárgyalások margóján – ez a feltűnő hiány elemzők szerint azt tükrözi, hogy Kijev érdekérvényesítő képessége gyengült Washingtonban.
Oroszország hétfőn demonstrálta a tét nagyságát: újabb drón- és rakétacsapás-sorozatot indított Ukrajna nagyvárosai ellen, amelyben 11 ember meghalt, és találat érte a kijevi Pecserszka Lavra területén álló Nagyboldogasszony-székesegyházat, az ország egyik legjelentősebb ortodox vallási helyszínét.
Trump elmondta, hogy vasárnap – 80. születésnapján – külön-külön telefonon egyeztetett Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyinnal is, és a beszélgetéseket eredményesnek írta le.
Macron kettős feladata
Macron, aki elnökként utoljára látja vendégül a G7-csúcsot, az ukrajnai háborút tette a találkozó legfontosabb próbatételévé. Célja kettős: egyrészt benn tartani Trumpot a háborúval kapcsolatos egyeztetésekben, másrészt összehangolt fellépést kialakítani az Oroszországra nehezedő gazdasági és katonai nyomás fokozására.
„A megfelelő tárgyalás az, amelynél Ukrajna és Oroszország ül az asztalnál, de az európaiak és az amerikaiak is jelen vannak” – mondta Macron a francia televízióban a megbeszélések előtt.
A csúcstalálkozóval párhuzamosan Kijev számára is komoly lökést jelentett, hogy Ukrajna hétfőn hivatalosan megnyitotta csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. A folyamat évekig tartó politikai reformokat igényel majd, Zelenszkij kormánya azonban kulcsfontosságú, hosszú távú biztonsági garanciaként tekint rá. Mivel a NATO-tagság gyakorlatilag lekerült a napirendről – a Trump-kormányzat ellenzi, mások pedig óvatosak, amíg a háború tart –, az uniós csatlakozás perspektívája felértékelődött.
Óvatosan kezelt feszültségek az iráni megállapodás után
A G7 európai tagjai úgy érkeztek Évianba, hogy még mindig nem heverték ki: Trump úgy döntött, háborút indít Irán ellen, anélkül hogy egyeztetett volna velük. Az, hogy válaszul azzal fenyegetőzött, kivonja az amerikai csapatokat Franciaországból, Németországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból a támogatásuk hiánya miatt, hónapokra árnyékot vetett a transzatlanti kapcsolatokra.
Az iráni megállapodás megszületésével azonban a hangnem óvatos közeledésre váltott. Macron, Keir Starmer, Friedrich Merz és Giorgia Meloni Kanada mellett közös nyilatkozatban „diplomáciai áttörésnek” nevezték a megállapodást, és gyors végrehajtására szólítottak fel a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása érdekében.
Macron közölte: Franciaország és nyugati partnerei „készen állnak arra, hogy nagyon gyorsan cselekedjenek” a tengeri biztonság helyreállítása érdekében a szorosban. Trump visszafogottabban fogalmazott a nemzetközi részvétel szükségességéről. „Nem gondolom, hogy nagy segítségre lesz szükségünk” – mondta. „De nem tartom rossz ötletnek, ha néhány országból feljön ide egy-két hajó. Önök nagyszerű ország lennének erre.”
A keddi témák
Az Ukrajnáról szóló ülés mellett a G7-vezetők munkaülést tartanak a közel-keleti stabilitásról is, amelyhez Egyiptom, Katar és az Egyesült Arab Emírségek vezetői csatlakoznak. Trump ezen felül külön kétoldalú találkozókat is tervez a katari emírrel és az Emírségek elnökével.
A G7 tagjai Franciaország, az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság, a partnerországok közül pedig Brazília, India, Kenya és Dél-Korea vesz részt bizonyos üléseken.