Üzbegisztán különleges gazdasági övezeteiben 2025 első kilenc hónapjában 42,7%-kal nőtt az ipari termelés; Navoi és Termez új befektetőket vonz.
Az exporttermékeket előállító ipari parkoktól az Európát, Ázsiát és a Közel-Keletet összekötő logisztikai csomópontokig Üzbegisztán különleges gazdasági övezetekből álló hálózata mára az egyik legfontosabb eszközzé vált a külföldi befektetések bevonzására és a termelési kapacitások bővítésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kormányzati adatok szerint a különleges gazdasági övezetek ipari termelése 2025 első kilenc hónapjában csaknem 3,12 milliárd eurót tett ki, ami 42,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A közvetlen külföldi tőkebeáramlás szintén emelkedik, miközben a hatóságok az infrastruktúra és az ipari kapacitások bővítésével igyekeznek kielégíteni a nemzetközi vállalatok növekvő igényeit.
Üzbegisztánban jelenleg 31 különleges gazdasági övezet működik, emellett több száz kisebb ipari terület és technológiai park. A nemzetközi vállalatok részéről különösen nagy a kereslet a logisztika, az exportra termelő feldolgozóipar és a regionális kereskedelem iránt.
„Az éves közvetlen külföldi befektetések 20-25 százalékkal nőnek” - mondta Szahib Szajfnazarov, a Beruházási, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szabad gazdasági övezetekért felelős főosztályának vezetője.
Elmondása szerint a befektetők fokozódó érdeklődése növeli az ipari területek, a közlekedési infrastruktúra és az energiaellátás iránti igényt, miközben a hatóságok a megújulóenergia-projektek támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek, és nagyobb szerepvállalást várnak a tapasztalt nemzetközi menedzsmentcégektől.
„Ma már nemcsak az infrastruktúrára, hanem a zöld energiára is nagyobb figyelem jut” - mondta Szajfnazarov. „Egy másik fontos irány a tapasztalt külföldi vállalatok bevonása ezeknek az övezeteknek a menedzselésébe.”
Navoi: bővül a gyártási és logisztikai kapacitás
Az ország egyik legnagyobb ipari központja, a Navoi Szabad Gazdasági Övezet mára meghatározó gyártási és logisztikai központtá vált.
A zóna igazgatásának igazgatóhelyettese, Ma’murjon Murodullayev szerint több mint 90, összesen mintegy 2,2 milliárd euró értékű projekt működik itt, közülük 73 már üzemel, és több mint 8000 embert foglalkoztat.
„Hetvenhárom projekt már elindult, több mint 8000 munkahelyet teremtve” - mondta. „2026 és 2029 között további 18 nagy projektet tervezünk, amelyek közel 2000 új munkahelyet hozhatnak létre.”
A zóna 2025-ben csaknem 132 millió euró értékű terméket exportált, többek között a FÁK-országokba (Független Államok Közössége), Európába és Kínába. Az export várhatóan meghaladja a 141 millió eurót a jövő évben.
A gyártás mellett Navoi multimodális közlekedési csomópontként is pozicionálja magát, amely Európát, Ázsiát és a Közel-Keletet köti össze. Navoi nemzetközi repülőterének igazgatója, Alisher Klichov szerint jelentős infrastrukturális beruházások zajlanak a növekvő áruforgalom és tranzitforgalom kiszolgálására.
„Stratégiai célunk, hogy Navoi központi eurázsiai tranzitcsomóponttá váljon, amely képes versenyezni az Egyesült Arab Emírségek, Kazahsztán és a Kaukázus nagy logisztikai központjaival” - mondta Klichov.
A tervek között szerepel egy új áruterminál, expressz küldeményekre szakosodott létesítmények, valamint egy repülőgép-karbantartó és -festő központ, amely várhatóan 2029-re nyílik meg.
Nemzetközi gyártók erősítik jelenlétüket Taskent régiójában
A Taskent régió különleges gazdasági övezete is fontos célponttá vált a külföldi gyártók számára.
A zóna igazgatásának vezető szakértője, Eldor Ko’chimov szerint jelenleg 71 külföldi vállalkozás működik itt, a legnagyobb részesedéssel a kínai befektetők rendelkeznek.
„A kínai cégek részesedése a legnagyobb, 31 projekttel, míg 14 projektben orosz befektetők vesznek részt” - mondta. „Tárgyalások folynak japán és koreai partnerekkel is.”
A zóna 2012-es létrehozása óta 119 vállalkozás indult összesen 1,3 milliárd euró értékben. További 112 projekt építése zajlik mintegy 1,2 milliárd dollár értékben, amelyek több mint 11 000 új munkahelyet teremthetnek. Az ipari kibocsátás csaknem 870 millió eurót ér el, a zónában gyártott termékeket pedig közel 30 országba exportálják.
A befektetők között van Showaib Mirzoi is, akinek cége italgyártó projektet valósít meg Angrenben.
„Tervezett beruházásunk nagyjából 112 millió euró, és várhatóan tovább növekszik” - mondta. „PET-sorokat, üvegsorokat, CO2-gázgyártást és műanyag csomagolóüzemeket tervezünk hozzáadni.”
Mirzoi elmondta, hogy cége már működtet hasonló vállalkozásokat Afganisztánban, Üzbegisztánt azonban az ipari fejlesztési lehetőségek és a bővülő piac miatt választotta.
Termez erősíti kereskedelmi kapcsolatait
Dél felé, az afgán határ közelében található Termez Nemzetközi Kereskedelmi Központ egyre fontosabb kereskedelmi kapuvá válik.
A 2024 augusztusában megnyílt központban jelenleg több mint 255 vállalkozó tevékenykedik, köztük 129 afgán állampolgár - közölte a központ vezetője, Mirkhamid Mirpolatov. Több mint 1300 munkahely jött létre.
Üzbegisztáni, orosz, kazah, kirgiz és tádzsik vállalkozások is jelen vannak, és kínai cégek is megjelentek a piacon.
Mirpolatov szerint a központ elhelyezkedése közvetlen hozzáférést biztosít a vállalkozásoknak az Afganisztánon keresztül vezető kereskedelmi útvonalakhoz.
„Központunk rendkívül kedvező helyen fekszik az áruk Afganisztánon keresztüli, más országokba irányuló szállításához” - mondta. „A nemzetközi vállalkozások érdeklődése napról napra nő.”
A létesítményt használók között van Shamsiddin Taganov vállalkozó is, aki cukrászipari termékeket exportál Afganisztánba.
„Elsősorban édességeket, csokoládét, kekszet és hasonló, Üzbegisztánban gyártott termékeket exportálunk” - mondta. „A logisztikai központok segítenek megszervezni a szállításokat Kabulba és Mazár-i-Sarífba.”
Hozzátette, hogy a logisztikai támogatás és az adókedvezmények megkönnyítik a helyi vállalkozások számára a szomszédos piacok elérését.