Az agrár- és élelmiszerügyi biztos arra figyelmeztetett, hogy a műtrágyaárak emelkedése miatti fenyegető élelmiszerhiány elkerüléséhez az uniónak fenntartható műtrágyaforrásokat kell biztosítania, nem elég a rövid távú pénzügyi segítség.
Ha nem születnek hosszú távú megoldások a műtrágya-ellátás biztonságára, az Európai Unióban élelmiszerhiány fenyeget – figyelmeztetett az Európai Bizottság mezőgazdaságért és élelmezésért felelős biztosa, Christophe Hansen az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szavai arra az időszakra esnek, amikor a közel-keleti konfliktus miatt az egekbe szöktek a műtrágyaárak. Válaszul az Európai Bizottság, attól tartva, hogy a magas műtrágyaárak visszafoghatják a terméshozamokat és csökkenthetik az élelmiszer-termelést, elfogadta a Műtrágya Cselekvési Tervet, amely pénzügyi támogatás formájában nyújt segítséget.
Hansen szerint azonban a rövid távú enyhítésen túl az EU-nak a műtrágya-ellátási lánc strukturális gyengeségeivel is szembe kell néznie.
„Nekünk is el kell végeznünk a házi feladatunkat, és olyan megoldásokat kell találnunk, hogy a műtrágya ne csak rendelkezésre álljon, hanem megfizethető is legyen, mert különben élelmiszerhiány lesz az Európai Unióban” – mondta a biztos az Euronews The Europe Conversation című interjúműsorában.
Sok európai gazdálkodó fontolgatja, hogy nem termel növényeket – mondta Hansen –, „mert ez túl drágává vált, és a költségeket nem tudják ilyen könnyen áthárítani, hiszen versenyeznek egymással”.
A műtrágyaintézkedési tervet májusban mutatták be, és bár Hansen csak ezen a pénteken hozza nyilvánosságra a rendelkezésre álló összeg pontos nagyságát, az Euronewsnak elmondta: „több mint félmilliárd eurót javaslunk a költségvetési hatóságoknak a gazdák azonnali megsegítésére”.
Az 500 millió euróból 200 millió a Közös Agrárpolitika (KAP), vagyis az uniós agrártámogatási és -programrendszer válságtartalékából származik. Ezt egészíti ki további 300 millió eurónyi támogatás.
Hozzátette, hogy ez „olyan forrás, amelyet a tagállamok akár 200 százalékkal is kiegészíthetnek”, így a keret akár 1,5 milliárd euróra is nőhet.
Hansen, akinek testvére és apja is gazdálkodó, hangsúlyozta, hogy a legutóbbi geopolitikai feszültségek csak tovább súlyosbítják az évek óta érlelődő, már most is komoly műtrágyaválságot, és még sürgetőbbé teszik, hogy Európa hosszú távú ellenálló képességet építsen ki.
„A műtrágyaválság jóval a közel-keleti válság előtt elkezdődött” – emlékeztetett Hansen, rámutatva, hogy 2020 és 2024 között 60 százalékkal emelkedtek a műtrágyaárak az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója nyomán kialakult energiaválság következtében.
„Most már két egymást követő válságon is túl vagyunk, és ez újra meg újra elő fog fordulni, ha nem biztosítunk stabilabb, megbízhatóbb termelési ciklust és ellátást.”
Hazai megoldások és megbízható partnerségek
Hansen elmondta, hogy a műtrágya-hiány és az egekbe szökő árak mögött elsősorban az áll, hogy Európa az importált energia- és műtrágyaszállításoktól függ. A műtrágyagyártás, különösen a nitrogénműtrágyáé, döntően földgázra épül.
„A műtrágyák fő összetevője az energia, Európa pedig továbbra is nagymértékben rá van utalva az Európai Unión kívülről érkező energiahordozókra.”
Közben a tagállamokban felhasznált műtrágyák 40–45 százaléka harmadik országokból érkezik, ami kiszolgáltatottá teszi a gazdákat a globális piaci zavaroknak és geopolitikai sokkoknak.
Ez az importfüggőség messze túlmutató következményekkel jár a mezőgazdasági ágazaton.
„[Az élelmiszer] olyan dolog, amire neked és nekem naponta két-háromszor szükségünk van. Megfelelő táplálék kell ahhoz, hogy jó erőben legyünk és egészségesek maradjunk. És ez nem lehet kitéve az importnak vagy bizonytalan partnereknek, akik végső soron csak valamivel olcsóbban termelnek, mint mi.”
Hansen szerint a műtrágya-ellátás biztonságának megteremtéséhez és az EU más országoktól való függőségének megszüntetéséhez erősebb hazai termelésre van szükség.
A Bizottság azt tervezi, hogy ösztönzi a szerves trágyák szélesebb körű használatát, javítja a tápanyagok újrahasznosítását, és támogatja a precíziós gazdálkodási technikák elterjesztését, hogy csökkentse az importált alapanyagoktól való függést.
„A hatékonyság javításával és a tápanyagok jobb hasznosításával rengeteget nyerhetünk” – mondta.
Ugyanakkor megbízható nemzetközi partnerségekre is szükség van, mivel a műtrágya-gyártásban használt egyes nyersanyagok Európán belül nem állnak rendelkezésre.
„Ez nemcsak európai, hanem globális probléma, ezért kiemelten fontosak a nemzetközi partnerségek” – mondta, utalva a G7-ek mezőgazdasági minisztereinek hétfői találkozójára, amelynek középpontjában a műtrágyaárak elszabadulása állt.
Megjegyezte, hogy ezek az intézkedések eleinte költségekkel járhatnak, de szerinte közép- és hosszú távon „kevésbé lesznek drágák, mint a túlzott függőség”.
Európa kiszolgáltatottsága
Megjegyzései egybeesnek azzal, hogy Európa-szerte a döntéshozók a külföldi importra való szélesebb körű ráutaltságot és az unió globális ellátási szűk keresztmetszeteknek és árkilengéseknek való tartós kiszolgáltatottságát mérlegelik, amelyre most az Iránnal kapcsolatos konfliktus következményei világítottak rá.
„Sok más ágazatban is látjuk ezeket a függőségeket, legyen szó félvezetőkről, gyógyszeripari termékekről és így tovább. Ez tesz minket sebezhetővé, ezen feltétlenül változtatnunk kell, hogy ne lehessen minket zsarolni” – fogalmazott a biztos.
„Ez most éppen az élelmiszerrel történik. Létezik élelmiszer-diplomácia, műtrágya-diplomácia vagy akár műtrágyaháború – nevezzük, ahogy akarjuk –, de mindez most zajlik, és nekünk fel kell lépnünk ellene.”