Elsősorban a magas energiaárak és a szállítási nehézségek okoznak káros hatást.
Az EU-ban akár 1,3 millió munkahely kerülhet veszélybe a Közel-Keleten zajló háború miatt – közölte szerdán Roxana Mînzatu foglalkoztatásért felelős európai biztos.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A figyelmeztetés a 2026-os tavaszi szemesztercsomag bemutatásakor hangzott el. Ez az Európai Bizottság félévente megjelenő kiadványa, amely iránymutatást ad a 27 tagállamnak az uniós gazdaságpolitikai prioritásokról.
„A közel-keleti háború miatt akár 1,3 millió munkahely is veszélyben van, különösen az energiaigényes ágazatokban” – mondta Mînzatu a sajtótájékoztatón.
„Szeretném hangsúlyozni, hogy a megemelkedett energiaköltségek különösen kedvezőtlenül érintik az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat Európában. Ezért javasoljuk, hogy valamennyi tagállam vezessen be célzott intézkedéseket a sérülékeny csoportok támogatására” – tette hozzá a biztos.
A konfliktus, amely akkor robbant ki, amikor Izrael és az Egyesült Államok idén február végén csapásokat mért Iránra, már most kézzelfogható hatást gyakorol az európai gazdaságra: az energiárak megugrottak. A májusban közzétett legfrissebb európai gazdasági előrejelzés szerint a háború lassítja az európai növekedést, miközben felfelé hajtja az inflációt.
A növekedésre és az inflációra vonatkozó gazdasági adatok jelentősen eltérnek az egyes uniós országok között, amit a Bizottság a versenyképességet fenyegető tényezőnek tart.
Fő prioritások
A csomag nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatásra, különös tekintettel a minőségi munkahelyek előmozdítására és arra, miként kezelhetik az uniós országok a stratégiai ágazatokban tartósan fennálló munkaerő- és szaktudáshiányt.
„Az oktatási eredmények javítása és a készségek jobb összehangolása a munkaerőpiac igényeivel továbbra is kulcsfontosságú, többek között a munkaerő- és készséghiány kezeléséhez, amely különösen éles a stratégiai ágazatokban, például a kiberbiztonság, a kvantumtechnológia, a mesterséges intelligencia és a félvezetők területén” – áll a szemesztercsomagban.
A sajtótájékoztatón Mînzatu elmondta, hogy az európai vállalatok 77 százaléka szerint a készséghiány továbbra is jelentős akadálya a beruházásoknak. Szerinte ennek fő oka a rossz munkakörülményekben keresendő.
„Nem tudunk tehetségeket vonzani, nem tudjuk csökkenteni a hiányokat, nem tudjuk javítani az emberek keresetét, ha nem biztosítunk jó munkakörülményeket” – fogalmazott a biztos.
Versenyképességi lökés
Mandátuma kezdete óta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a versenyképességet tette a Bizottság egyik legfőbb prioritásává, miközben egyre nő a geopolitikai bizonytalanság.
A legújabb szemesztercsomag ezt tükrözi: arra összpontosít, miként erősítheti Európa pozícióját a globális színtéren.
A blokk különösen az egységes piacon belüli gazdasági akadályokat akarja csökkenteni, vállalkozásbarátabb környezetet kíván teremteni a cégek és a tőke számára, valamint minimalizálni akarja stratégiai függőségeit, különösen Kínától és az Egyesült Államoktól.
Ennek érdekében a Bizottság erősebb iparpolitika, a tőkepiacokba irányuló nagyobb beruházások és egy olyan egyszerűsítési program felé tereli a tagállamokat, amely többek között csökkentené az adminisztratív terheket a magán- és a közszektorban egyaránt.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az uniós szintű gazdasági reformokat, az előrehaladás azonban nagymértékben a tagállamok cselekvési hajlandóságától függ, ami régóta fennálló koordinációs kihívás.