Francia EU-ügyi miniszter: Európa védelmére minden eszközt be kell vetni Kína és az USA egyre agresszívebb, szabályokat feladó kereskedelme ellen
Európa minden rendelkezésére álló eszközt be kell, hogy vessen érdekei védelmére, illetve az iparát fenyegető agresszív külföldi kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására – jelentette ki az Euronewsnak Benjamin Haddad, Franciaország uniós ügyekért felelős minisztere.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Szavai akkor hangzottak el, amikor az EU a Kínából érkező importáradat szigorúbb korlátozását fontolgatja.
„Az elkötelezettség a nemzetközi kereskedelmi jog iránt fontos. De erősnek is kell lenni, és ki kell vívni a tiszteletet” – mondta Haddad az Euronews 12 Minutes With. című interjúműsorában.
„Képesnek kell lenni megvédeni a saját érdekeinket, és minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni, különösen azért, hogy érvényt szerezzünk a legalapvetőbb tisztességi és viszonossági elveknek.”
Arra a kérdésre, hogy Európa túl lassan reagált-e a nemzetközi kereskedelmi szabályok eróziójára, Haddad így felelt: „Igen, szerintem igen, mert úgy gondolom, hogy mi, európaiak még mindig olykor egy olyan vallás utolsó evangelistái vagyunk, amelyet már senki sem gyakorol.
Tudja, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korlátlan szabadkereskedelmének vallásáról beszélek, amelyet Kína és az Egyesült Államok már régen magára hagyott.”
Pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnök csapata ül össze, hogy szigorúbb intézkedéseket vitasson meg a kínai kereskedelmi gyakorlatok egész sorára válaszul, amelyek azzal fenyegetnek, hogy aláássák Európa iparát és piacát.
A vitát várhatóan folytatják majd az uniós vezetők, amikor június közepén csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben.
A vita előtt öt uniós ország – köztük Franciaország, Olaszország és Spanyolország – arra kérte az uniós végrehajtó testületet, hogy fontolja meg vámok és más eszközök bevetését a blokk védelmére a külföldi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, Kínát ugyanakkor név szerint nem említették.
Egyre nő az aggodalom Peking ipari túlkapacitása, az állami támogatások erőteljes alkalmazása és a létfontosságú nyersanyagok feletti fojtogató ellenőrzése miatt.
Kína egyre inkább uralja a stratégiai ágazatokat a nyersanyagoktól a technológiai szektorig, ami lehetővé teszi számára, hogy megszilárdítsa politikai befolyását versenytársaival szemben.
Az EU azonban lassan talál közös álláspontot, egyes országok – például Németország – pedig vonakodnak a Peking elleni szigorítástól, mert attól tartanak, hogy ez veszélybe sodorhatja a kereskedelmi kapcsolatot.
Ne legyünk „naivak”
Arra a kérdésre, hogy Németország fokozatosan közelít-e a francia állásponthoz, Haddad miniszter így válaszolt: „Európa-szerte kezd tudatosulni, hogy sokáig azt hittük, biztonságos Kínába exportálni. Most viszont azt látjuk, hogy éppen ellenkezőleg, az állam támogatásával Kínában rohamosan nő a technológiai tudás (...).”
„Erős egységes uniós piacunk van, minden okunk megvan arra, hogy optimisták legyünk az iránt, milyen erőt képviselhet egy ilyen piac – de csak akkor, ha valóban ki tudjuk használni. És minden eszköz rendelkezésünkre áll (...). A lényeg most az, hogy ne legyünk naivak: nézzük meg, mit tesznek mások, és mi is védjük meg magunkat.”
Egy friss tanulmány szerint a német ipar 2025-ben mintegy 124 ezer munkahelyet veszített el, leginkább az autóipar sínylette meg a helyzetet, nemcsak az erős külföldi verseny, hanem a gyenge kereslet és az elszabaduló energiaköltségek miatt is.
Emmanuel Macron francia elnök februárban júniusigra egy, az EU gazdasági doktrínájának újragondolását ígért, és hozzátette, hogy ennek a tervnek szerves része kell legyen a közös uniós hitelfelvétel bővítése.
Azóta azonban az iráni háború és a Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárása hullámhatásokat váltott ki a világgazdaságban, és azzal fenyeget, hogy háttérbe szorítja Európa versenyképességi offenzíváját.
Az úgynevezett „fukar” csoportba sorolt uniós országok ráadásul hevesen ellenzik a közös adósság növelését, miközben a költségvetési mozgástér ennyire szűk, és a kormányok már most is elszálló adósság- és hiányszintekkel szembesülnek.
Haddad mégis a közös hitelfelvételt nevezte az egyetlen megoldásnak Európa versenyelőnyének visszaszerzésére.
„Valójában nagy a kereslet a piacokon az Európai Unió által kibocsátott eszközök iránt, hiszen az EU megbízható, hiteles pénzügyi partner” – mondta.
„És ha megnézzük az olyan területeket, mint a védelem, az űripar vagy a mesterséges intelligencia, ahol alulfinanszírozottak vagyunk, és az Egyesült Államokhoz képest kevéssé használjuk ki a lehetőségeinket, akkor éppen itt lenne értelme ismét a piacokról hitelt felvenni, és hatalmas beruházásokat pumpálni a rendszerbe saját innovátoraink, saját vállalataink támogatására.”
Azt is elismerte, hogy a hasonlóan gondolkodó, a piacokról közösen hitelt felvenni kész országok egy csoportja a 27 tagállam teljes támogatása nélkül is együtt léphetne előre.
„Úgy gondolom, ha van egy magországokból álló csoport, amely előre akar lépni, és ezekben a kérdésekben mélyíteni akarja integrációját és együttműködését, akkor egy ponton túl képesnek kell lennünk továbblépni, és olyan lendületet teremteni, amelyhez mások is csatlakozhatnak.”
A Benjamin Haddad francia EU-ügyi miniszterrel készült teljes interjút szerdán, május 27-én 17.45-kor, közép-európai idő (CET) szerint láthatják az Euronewson.