Az amerikai elnök egy múlt heti telefonbeszélgetés során közölte, hogy a venezuelai elnöknek le kell mondania és el kell hagynia az országot, csak a száműzetésben mentheti meg magát és a családját. Közben Venezuela figyelmeztette az OPEC+-t, hogy az USA "át akarja venni az olajkészleteit".
A Miami Herald értesülése szerint ugyanakkor Nicolás Maduro ellenjavaslatokkal élt, amelyek Trump nemtetszését váltották ki. Bár állítólag késznek mutatkozott átadni a politikai hatalmát az ellenzéknek, a hadsereg feletti ellenőrzést meg akarja tartani.
Venezuela diktátora emellett "teljes amnesztiát" követelt magának, tanácsadóinak és családtagjaiknak minden feltételezett bűncselekményért, és az azonnali lemondásról sem akart hallani. Így a frontok továbbra is megmerevedtek, a fegyveres konfliktus elkerülésére irányuló diplomáciai kísérlet egyelőre kudarcot vallott.
Amerikai lapjelentések szerint Trump azt mondta Madurónak, hogy az Egyesült Államok "más lehetőségeket" is fontolóra vesz, ha nem távozik önként, ami azt jelenti, hogy erőszak alkalmazásával is fenyegetőzött. Az Egyesült Államok ugyan hivatalosan nem tűzte ki célul a venezuelai rezsimváltást, de a jelek egyre inkább erre utalnak.
Az ultimátumot megerősítette egy republikánus szenátor is: "Egyébként lehetőséget adtunk Maduro-nak, hogy távozzon” – nyilatkozta vasárnap Markwayne Mullin a CNN televíziónak. "Azt mondtuk neki, hogy Oroszországba vagy egy másik országba mehet" – tette hozzá. Az ajánlat feltételeiről nem adott részleteket.
A világ most aggodalommal tekint Venezuela partjaira - írja a Bild: Trump hatalmas hadihajóflottát vonultatott fel ott, amelynek középpontjában a legmodernebb amerikai repülőgép-hordozó, a USS Gerald R. Ford áll, több mint 4000 tengerésszel és több mint 70 harci repülőgéppel. Ehhez jön még a USS Iwo Jima kétéltű támadóhajó, valamint az Arleigh-Burke osztályú rombolók, mint a USS Gravely, a USS Jason Dunham és a USS Sampson. Összesen 15 ezer amerikai katona áll készenlétben.
Az amerikai elnök múlt héten közölte, hogy a szárazföldre is kiterjesztik a venezuelai kartellek elleni harcot, és úgy fogalmazott: "nagyon hamar" megkezdik a szárazföldi műveleteket Venezuelában, miután a tengeri drogkereskedelmet visszavetették 85 százalékkal a térségben.
Eddig Trump "drogháborújában", a "Déli Lándzsa" művelet keretében november közepéig 21 feltételezett csempészhajót semmisítettek meg, többnyire MQ-9 Reaper drónok Hellfire rakétáival. A műveletekben több mint 80 ember halt meg.
A hatalmas haderő azonban inkább egy nagyobb háborúra utal: a jövőbeli támadásoknak venezuelai célpontjai is lehetnek, különösen a Cartel de los Soles drogkartell infrastruktúrája (raktárak, járművek, fegyverraktárak stb.). Trump azzal fenyegetőzött, hogy az ilyen szárazföldi műveletek "hamarosan megkezdődhetnek". Emellett a hétvégén "lezártnak" nyilvánította Venezuela és a régió légterét.
Ebben a maximális feszültséggel teli helyzetben Caracas vasárnap a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+) előtt elítélte, hogy az Egyesült Államok állítólag "közvetlen agressziót" folytat az ország megfojtására és "olajkincseinek elkobzására" irányuló kísérletében.
A venezuelai küldöttség az OPEC+ második miniszteri konferenciáján szólalt fel, és politikai és diplomáciai támogatást kért a termelői csoporttól. Caracas szerint az amerikai katonai műveletek fokozása a Karib-tenger térségében "a nemzetközi jog megsértését" jelenti, és veszélyezteti a globális energiastabilitást.
Nicolás Maduro kormánya fenntartja, hogy az amerikai akciók célja az ország "destabilizálása" és exportkapacitásának befolyásolása. Venezuela felszólította az OPEC+ tagjait, hogy tanúsítsanak szolidaritást az "eszkalációval" szemben, amely, ha elhúzódik, "komolyan veszélyeztetheti a venezuelai olajtermelés és a világpiac stabilitását".
Miután az Egyesült Államok elrendelte a Venezuela és a környező területek feletti légtér "teljes lezárását", a nemzetközi légitársaságok kénytelenek voltak felfüggeszteni a járatokat, törölték a kereskedelmi útvonalakat, és utasok ezrei maradtak bizonytalanságban. Caracas válaszul vészhelyzeti tervet aktivált a külföldön rekedt állampolgárok hazatérésének megkönnyítésére, és azzal vádolta Washingtont, hogy de facto blokádot hozott létre.
Több latin-amerikai kormány, köztük a Gustavo Petro vezette Kolumbia kormánya is aggodalmát fejezte ki az eszkaláció miatt, és azt javasolta, hogy a helyzet további romlásának megakadályozása érdekében nemzetközi közvetítéshez folyamodjanak. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha a feszültség folytatódik, Venezuelának súlyosbodó humanitárius válsággal kell szembenéznie, a világ olajpiacát pedig újabb hullámzó volatilitás érheti.