Bár a bűnügy részben megoldódott, a nyomozás mérlege nem nevezhető pozitívnak: a kilenc gyanúsított közül csak hatot fogtak el. A lopott aranyat beolvasztották, mindössze hat színarany karperecet találtak meg, és a készpénznek is csak töredékét.
HIRDETÉS2023. április 17-én, helyi idő szerint 15:56-kor az Air Canada 881-es járata menetrendszerűen landolt a torontói Pearson nemzetközi repülőtéren. Az utasszállító nyolc és fél órával korábban szállt fel a svájci Zürichből.
A Boeing 777-300ER, a C-FITL lajstromjelű repülő a kanadai légitársaság flottájának legnagyobb gépe. Utasai nem is sejtették, hogy mit szállít a rakodótérben.
Röviddel az érkezés után a gépet kirakodták, és az egyik konténert annak rendje és módja szerint 17:50-kor átköltöztették a légitársaság reptéri tárolójába.
Alig háromnegyed óra elteltével, 18:32-kor egy öttonnás kamion gördült az Air Canada raktára elé. A jelenetről kiváló minőségű fotót készített a biztonsági kamera.
A kamion sofőrje kiszállt, és iratokkal a kezében besétált a raktárba. A biztonsági kamera egy másik felvételéből ítélve arcát igyekezte eltakarni.
Minden jel szerint sikeresen azonosította magát, mert nem sokkal később a Zürichből érkezett konténert egy villástargoncával feltették a kamionjára.
A szemtanúk utóbb arra emlékeztek, hogy a kamion a konténerrel nyugatra, a 401-es főúton a Dixon Road irányába hajtott el, majd elkanyarodott jobbra, északi irányba.
Egyetlen lövés sem dördült el.
Az átverés
Órákkal később megjelent a légitársaság raktáránál a Brink’s Canada egyik szolgálati kamionja. Már a céges logó is megkülönbözteti az előzőtől.
A sofőr azt állította, hogy egy Zürichből érkezett rakományért jött. A légitársaság alkalmazottai hitetlenkedve hallgatták, majd megpróbálták bizonygatni, hogy a biztonsági és pénzszállító cég egy másik alkalmazottja már korábban átvette a svájci szállítmányt.
Hosszú órákon át próbáltak kétségbeesetten az eltűnt konténer nyomára bukkanni – hasztalan. Miután minden reményt feladtak, másnap nem sokkal hajnali három előtt értesítették a rendőrséget arról, hogy rablás történt.
Akkor még nem sejtették, hogy ez volt az ország történelmében a legnagyobb reptéri rablás, amely pimaszságában vetekedett az 1963-as emlékezetes nagy angliai vonatrablással.
A szűkszavú bejelentés
A hatóságok nagy vonalakban számoltak be a rablásról, amelynek során – mint mondták – durván 20 millió kanadai dollár értékű arany és egyéb értékek tűntek el. Már ez jóval meghaladta a 2011-es és 2012-es nagy kanadai juharsziruprablást, amikor összesen 3000 tonna természetes édesítőszert loptak el 18,7 millió kanadai dollár értékben egy québeci raktárból.
Utóbb kiderült: a Pearson repülőtéren elkövetett rablás értékét egy kissé alábecsülték.
A Kanadai Királyi Lovasrendőrség helyi, peeli irodájának felügyelője szűkszavúan nem tért ki a részletekre, csak „elszigeteltnek” és „ritkának” minősítette az esetet.
„Az a célunk, hogy megoldjuk a lopást” – mondta Stephen Duivesteyn.
Arra sem volt hajlandó kitérni: melyik légitársaságnak kellett volna kézbesítenie a szállítmányt, ki volt a feladó, és ki a címzett.
Az arany és a készpénz
Utólag derült csak ki, hogy két svájci cég rendelte meg a Brink’s szolgáltatásait.
HIRDETÉSA világhírű Valcambi, egy nemesfémfinomító – amely különböző méretben és tömegben állít elő aranyrudakat – 6600 darab, összesen 400 kilogramm tömegű aranytömböt indított útnak Torontóba a Dominion Banknak.
Az aranyrudak értéke napi árfolyamon körülbelül 21,1 millió kanadai dollár, valamivel kevesebb mint 5,7 milliárd forint volt. Ezzel egyidejűleg a svájci Raiffeisen 2,7 millió kanadai dollár, több mint 700 millió forint értékben külföldi valutát küldött a Vancouver Bullion váltóirodának.
A bankjegyek tömege elérte az 53 kilót, vagyis az arany és a pénz együttes súlya megközelítette a fél tonnát. A nehéz rakomány szőrén-szálán eltűnt.
A nyoma veszett csaknem 24 millió dolláros érték alapján a nyomozás a 24K-projekt fedőnevet kapta, és sokáig egyhelyben topogott annak ellenére, hogy viszonylag gyorsan kiderült, miként sikerült az öttonnás kamion sofőrjének berakodtatni a konténert.
A reptéri hatóság elhatárolódott a szállítmány ellopásától arra hivatkozva, hogy a helyszínt – amely a repülőtér elsődleges biztonsági vonalán kívül esik – az Air Canada bérli.
HIRDETÉSA fuvarlevél
A fegyvert ebben az esetben a fuvarlevél helyettesítette, amely pontosan úgy nézett ki, mint egy hiteles, eredeti.
Ez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy a dokumentum – mint utóbb tisztázták – az Air Canada birtokában levő nyomtatóval készült. Eredetileg egy szabályosan érkező, a tenger gyümölcseit tartalmazó küldemény átvételére állították ki egy nappal korábban.
A gondatlanság
Az Air Canada tavaly novemberben visszautasította a Brink’s kártérítési követelését azzal érvelve, hogy teljesítette a szerződésbe foglalt fuvarozási szolgáltatást. A legnagyobb kanadai légitársaság tagadta, hogy helytelen vagy „gondatlan” magatartást tanúsított.
Jogi képviselője a többi között arra hivatkozott, hogy a Brink’s nem tüntette fel a szállítmány értékét a fuvarlevélen, a szállításért az általános díjszabás alapján fizetett, ráadásul a küldeményt nem is biztosította. A Brink’s „teljes mértékben tisztában volt a következményekkel” – állt az Air Canada beadványában.
A megrendelő, a Brink’s biztonsági cég ezzel szemben egy hónappal korábban szerződésszegésért több millió dolláros kártérítést követelt azok után, hogy egy „azonosítatlan személy” bejutott a légitársaság raktárába, és egy „hamis” fuvarlevéllel a konténer átadására késztette a személyzetet nem sokkal azután, hogy az Air Canada zürichi járata leszállt a Pearsonon.
HIRDETÉS
A légitársaság „gondatlanul járt el”, és nem tartotta be a „megfelelő biztonsági intézkedéseket”, amelyekkel megakadályozhatta volna, hogy a szállítmányt 42 perc elteltével eltulajdonítsák – állt a Brink’s keresetében.
Az Air Canada szerint a megrendelő nem fizetett külön díjat, a Brink’s szerint viszont felárat utalt a küldeményért, amelynek fuvarlevelén egyértelműen feltüntette, hogy a szállítmány „bankjegyeket” és „aranyrudakat” tartalmaz, a figyelmeztetése szerint pedig az „értékes rakományra” való tekintettel „különleges felügyeletet” kértek.
A rendőrség ekkoriban csak egy kicsivel került közelebb az ügy felgöngyölítéséhez.
A zsákmány
Noha már az Air Canada nyomtatójának használatából világos volt, hogy az értékes szállítmányt elrabló bűnözőknek beépített embere is volt, a nyomozás első megfogható eredményeként csak egy évvel a rablás után jelentették be: a kilenc gyanúsított közül hatot elfogtak, három személyt pedig még mindig köröznek – az Egyesült Államokban is.
A kilenc személy közül, akik ellen vádat emeltek, ketten a légitársaság alkalmazásában álltak. Az egyikük vezető beosztásban, ráadásul a rablás után ő kalauzolta végig a nyomozókat a rablás helyszínén.
HIRDETÉSÖt gyanúsítottat Kanadában vettek őrizetbe.
A hatodik letartóztatott – más ügyben – még szeptemberben került az amerikai rendőrök látókörébe. A 25 éves Durante King-Mcleant egy autópályán állították félre közlekedési kihágás miatt, a férfi azonban gyalog elmenekült a helyszínről. Az autójában 65 lőfegyvert találtak, amelyek közül 11 lopott volt. A hatóságok szerint a férfi illegálisan tartózkodott az Egyesült Államokban.
Durante King-Mclean vezette azt a kamiont, amellyel a Brink’s lopott rakományát vezette a reptérről.
A zsákmánynak csak a töredékét találták meg. A rendőrök feltételezése szerint az aranyrudakat beolvasztották, majd a hazai és nemzetközi piacon értékesítették.
A nyomozók ugyanis két úgynevezett adósságlistát találtak, amelyek általában a kábítószerkereskedelemhez kötődnek. Az egyiken 10,23 millió, a másikon 9,94 millió dollárt tüntettek fel, amely a vizsgálatot vezető Mike Mavity detektív szerint vélhetően arra utal, hogyan osztották el a pénzt a beolvasztott arany értékesítése után.
HIRDETÉSA nemesfémből csupán hat színarany karkötőt sikerült lefoglalni nagyjából 89 ezer dollár értékben.
A nyomozók a 24K-projektben, a 37 házkutatás során – az ékszer mellett – olvasztótégelyeket és öntőformákat foglaltak le, továbbá 430 ezer dollárt készpénzben.
Egy kanadai bűnügyi szakértő, korábbi nyomozó szerint a vizsgálat korántsem tekinthető lezártnak.
Hová tűnt az arany, ki vette meg? – tette fel a kérdést Mark Mendelson.
A reptéri rablások
A filmekbe illő reptéri rablások közül Kanadában a Pearsonon történt volt a legnagyobb, de nem az egyedüli.
HIRDETÉSWinnipegből 1966-ban tizenkét aranyrudat indítottak útnak az ottawai Kanadai Királyi Pénzverdébe. A szállítás során két férfi – az Air Canada egyenruhájában – „megfelelően engedélyezett megrendelőlapot” mutatott fel, átvette az aranyat, majd nyomtalanul eltűnt. Idővel öt gyanúsítottat tartóztattak le, fél év elteltével pedig az aranyrudak is előkerültek. Csak az egyik volt részben hiányos, amelyről „leszeltek egy darabot”. Ez sosem lett meg.
Szintén az Air Canada egyenruhájába öltözött férfi fegyverével 1974-ben arra kényszerített egy biztonsági őrt, hogy társával együtt engedje be az ottawai reptéren egy logisztikai cég irodájába, ahonnan 700 ezer dollár értékű aranyrudakkal távoztak. A rablók – mint később kiderült – a „stopper banda” tagjai voltak, akik óramű-pontossággal bankokat is fosztogattak.
A Brink’s londoni, a Heathrow repülőtér közelében levő raktárába 1983. november 26-án, a hajnali órákban hat fegyveres hatolt be. Három tonna színaranyat zsákmányoltak 46 millió akkori dollár értékben, ami a pénzhígulás után ma 120 milliót érne.
Fegyveres rablók – az egyiknek gépkarabélya volt – állítottak le egy kisgépet a montréali repülőtér kifutóján 1990 decemberében. Egy kukásautóval törték át a kerítést, majd egy lopott teherautóval hurcolták el a zsákmányt – aranyrudakat és más értéktárgyakat – a Brink’s által bérelt repülőről. A kár: 13,7 millió dollár.
Négy éve a São Paulo-i Guarulhos repülőtér cargo termináljába törtek be látszólag rendőrségi autón érkező fegyveresek, aki 40 millió dollár értékű arannyal és más nemesfémmel távoztak.
HIRDETÉS