Három XVIII. századi orgona szólal meg egy májusi koncerten, illetve a templomot újjáépíttető Uros apát életútját ismerhetjük meg az új tárlaton.
Nyolcszáz éves oklevelekkel, dokumentumokkal és építészeti emlékekkel szombaton megnyílt a Pannonhalmi Főapátságban az Uros apát és műve című időszaki kiállítás, amely a főapátság bazilikáját újjáépíttető főpap életútját járja végig. A kiállítás a bazilika újjáépítésének és felszentelésének 800 éves évfordulója alkalmából mutatja be Uros apát, az Árpád-kor legismertebb magyar főpapjának személyét, utazásait, itineráriumának ismert állomáshelyeit és tevékenységét. A tárlat november 11-ig látogatható a Főmonostori Kiállítótérben.
A monostor falai közé 782 év után tértek vissza azok a levelek, amelyeket a tatárjárás idején írt Uros apát a pápának, mert a király távollétében nem volt ki gondját viselje az országnak, ezért ő kért segítséget a Szentatyától. Az erről tanúskodó levelei 1242. februárjában hagyták el Pannonhalmát, a kiállításra azonban "hazatértek" a Sienai Állami Levéltárból a tárlat idejére.
A korábbi templom leégése után a bazilika építését Uros apát kezdeményezte a monostor általános megújításának részeként. A templom építéséhez II. András is hozzájárult, amelyről a kiállításon látható 1223-ban kelt, királyi aranybullával megerősített oklevele is tanúskodik.
Az Aranybulla függőpecsétjének előlapján II. András király alakja, hátlapján hétszer vágott, négypólyás címer háromszögű pajzson. Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg bátyja, Imre király jelképe volt.
A tárlaton bemutatják továbbá Uros pannonhalmi apáti pecsétjét, amelynek legépebb fennmaradt példánya egy 1237-es oklevélen függ. A dokumentumot öt bírótársával együtt adta ki egy királyi megbízásból végzett somogyi birtokazonosítás és -megosztás ügyében.
Ebből a korból a pannonhalmi konvent, vagy ahogy a pecsét körirata fogalmaz, káptalan új pecsétnyomója is fennmaradt, amely szintén látható számos más felbecsülhetetlen értékű kincs mellett.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát elmondta, hogy Uros apát 1224-ben megújította és felszenteltette Szent Márton templomát, az Istent dicsérő, neki hálát adó és őt kérlelő imádság pedig azóta is megtölti a bazilikát, ahogy szerzetesek generációi, hívek és zarándokok nemzedékei is.
Maróth Miklós akadémikus megnyitó beszédében arról beszélt, hogy Uros apát több reformot vezetett be, megerősítette szerepét II. András környezetében, és jelentősen meg tudta növelni a rend gazdasági erejét. Ez tette lehetővé számára az építkezéseket. Ő teremtette meg elsőként azt a gazdasági hátteret, ami révén Pannonhalma felvirágzott és hosszú távon biztosítani tudta kiemelkedő szerepét Magyarország hitéletében és kultúrájában.
Három 18. századi orgona szólal meg egy májusi koncerten a Pannonhalmi Főapátságban
Három XVIII. századi, felújított orgona szólal meg egy koncerten a Pannonhalmi Főapátság könyvtárában május 18-án, szombaton, az Orgonák éjszakáján. Először mutatkozik be közönség előtt a főapátság két felújított barokk orgonája. Az egyik az 1710-es évekből származó Zorkovsky-orgona, amely pár hete érkezett vissza a felújítás után a monostor falai közé. A néhány évtizeddel fiatalabb, 1770-es évekbeli Corte-orgonát pedig április 29-én szállítják vissza Pannonhalmára.
A két hangszer mellett a 2022-ben felújított, szintén a XVIII. századból származó Podkonicky-orgona is megszólal a koncerten. A több száz éves hangszerek hangzásuk miatt is különlegesek, mindhármat úgy rekonstruálták, ahogy egykori építőjük megálmodta, vagyis a korabeli, barokk hangzásvilágot keltik életre.
Az Orgonák éjszakáján Homolya Dávid orgonaművész és nemzetközi orgonaszakértő, valamint Vadász Attila orgonaművész kezei alatt kelnek életre a hangszerek. A hangversenyen ritkán játszott 17. századi művek hangoznak el, amelyek közt az orgonaművészek egy kortárs darabot is elrejtettek.
Homolya Dávid szerint a Zorkovsky-orgona olyan különleges orgonalelet, ami ritka ezen a területen, és a mai Magyarországon található legöregebb orgonák egyike. Az eggyel fiatalabb, 1750-es évek környékéről származó Podkonicky-orgona is ritka szép korú hangszer Magyarországon, és mindkét hangszer a Felvidékről származik. A koncert 19 órakor kezdődik.