Az eset péntek reggel történt Karacsi városában. Még nem világos, hogy miért éppen japánokat vettek célba.
HIRDETÉSÖt japán állampolgár menekült meg a járművük ellen elkövetett öngyilkos merényletből, miután a rendőrök lelőtték a robbantót kísérő fegyverest is – közölte a karacsi rendőrség szóvivője. A sebesültek között két járókelő és egy utcai árus is volt.
Eddig egyetlen militáns csoport sem vállalta magára az elkövetést a több tucat, Pakisztánban szervezkedő iszlamista egység közül. A japán állampolgárok ellen elkövetett támadás új esetnek számít, mert a korábbi merényletek főként pakisztániak, kínai szakemberek vagy európai turisták ellen irányultak.
A ma reggel célba vett japánok a kikötőváros exportfeldolgozó övezetében dolgozó mérnökök.
A merénylet a következőképpen nézett ki: a robbanó mellénnyel felszerelt öngyilkos merénylő és társa motorkerékpáron közelítette meg a japánok kisbuszát, a szerkezet működésbe is lépett, de nem semmisítette meg a célt. Az épségben maradt terrorista lövöldözni kezdett a járműre, de a közelben járőröző biztonságiak 15-20 lövést eresztettek belé.
A gyors reakció annak köszönhető, hogy a támadók túl hosszasan és bizonytalankodva követték és kerülgették a japánok járművét, amit a járőrparancsnok gyanúsnak talált. Kezdetben csak arra gondolt, hogy felderítést végeznek egy lehetséges célpont kiválasztására, de amikor a szerkezet működésbe lépett, azonnal tudtak alkalmazkodni a helyzethez.
A japánokat biztonságos helyre szállították, és jelenleg a rendőrség védelmében vannak, közölte Hussain Baloch rendőrségi szóvivő, hozzátéve, hogy voltak sérültek a bámészkodók és a biztonságiak között is.
Tokióban a kabinet főtitkára, Josimasa Hajasi rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy japán állampolgár könnyebben megsérült, és a kormány most ellenőrzi a részleteket.
A merényletek földje
Pakisztán valóságos gyűjtő- ás átjáróhelye lett a legkülönfélébb terrorcsoportoknak az első afganisztáni háború kitörésekor, még a szovjet invázió idején. A jelentősebb szervezetek közül a Talibán és az al-Kaida használta leginkább az országot a szervezkedésre, toborzásra és erőforrás-gyűjtésre, visszavonulásra és új akciók előkészítésére.
Emlékezetes, hogy Oszama bin-Láden al-Kaida vezér is Pakisztánba, a jelentéktelen Abbotábád városába húzódott vissza a kormány tudtával és engedélyével, mígnem a CIA - tízéves felderítő munka után - kommandóakcióban végzett vele.
Az "átjáróház"-állapot a 9/11-et követő nyugati intervenció után is fennmaradt, ma új lendületet nyert, miután Biden elnök 2021-ben elrendelte az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból.
Azóta az IS-K terrorszervezet (az Iszlám Állam bábja) többször indított terrortámadásokat pakisztáni ugródeszkáról. Mellettük meg kell említeni a Tehrik Taliban Pakistan (TTP) nevű szervezetet is, amelynek katonai ereje az egyik legnagyobb a dzsihadista csoportok között, több ezer fegyveressel afgán területen, akik zavartalanul ingáznak ide-oda a két ország között. Mozgásukat elősegíti, hogy egyben ők számítanak a legnagyobb ópiumkereskedő szervezetnek is, amelynek befolyása hatalmas a határvidékeken.
Az egymást követő pakisztáni kormányok magatartása is ellentmondásos volt a terrormozgalmak iránt, és több esetben bizonyíthatóan együttműködött ezekkel, mert regionális befolyásának erősítésére kívánta felhasználni nem csak az USA, hanem Kína és India ellen.
Kína türelme akkor fogyott el végleg, amikor idén márciusban terrortámadás ért egy szakértői csoportot, amelyben öt kínai állampolgár és sofőrjük vesztette életét. A pekingi külügyminisztérium akkor erős reményét (azaz követelését) fejezte ki, hogy Kína és Pakisztán képes lesz együtt megfékezni a terrormozgalmakat, és megakadályozni, hogy provokációik szélesebb nemzetközi válságot robbantsanak ki.
Lin Jian külügyminiszter akkor azt mondta, hogy a két kormányban megvan az elszántság és a képesség, hogy terroristákat fizessenek tetteikért, és az együttműködés aláaknázására tett kísérleteik nem járnak sikerrel.
Kína számára szinte életbevágónak mondható az Új Selyemút Program (RBI) biztonsága, ami Pakisztán nélkül csonka, hiszen a szállítási polip egyik tengeri végállomása éppen Karacsi.
Ezért - feltehetően - Peking hajlandó lesz keményebb eszközöket is latba vetni a kereskedelmi útvonal zavartalanságáért.
A terrormozgalmak elsődleges célja a pakisztáni kormányzat ellenőrzés alá vonása, amitől regionális céljaik elérését remélik. Helyzetüket megkönnyíti az ország belső politikai válsága, melynek során eltávolították a hatalomból az iszlamista szimpátiájú Imran Khan miniszterelnököt, akinek helyére egy inkább nyugati orientációjú kormány került.
A lázongó terrorcsoportok egy új és szigorú iszlám uralom felállítását tűzik célul a saría törvénykezés szabályzata alatt, ezért taktikájuk az ország nemzetközi kapcsolatainak meggyöngítését célozza, miként a ma reggeli eset is.