Az izraeli háborús kabinet vasárnap úgy döntött, hogy elhalasztja a gázai Rafah város lerohanását, amíg az iráni konfliktus nem rendeződik. Joe Biden azt közölte, hogy az USA továbbra is segíti Izraelt a védekezésben, de egy Irán elleni támadásban nem fog részt venni.
Fordulat állt be az összes eddigi forgatókönyvben - az elmúlt hét előzményei
HIRDETÉSMúlt vasárnap az izraeli miniszterelnök még azt közölte, hogy kitűzték a Rafah gázai határváros elleni offenzíva időpontját, amivel felszámolnák a Hamász terrorszervezet utolsó nagyobb csoportosításait.
Ezután azonban Izrael légicsapást mért Irán damaszkuszi külképviseletére, pontosabban az oda telepített iráni hadiszállás parkolójára, megölve a Forradalmi Gárda (IRCG) egyik főparancsnokát és hat tisztet. A meggyilkolt főtiszt az október 7-i Hamász-terrortámadás egyik patrónusa volt Irán részéről.
Teherán masszív bosszúlépést ígért, majd néhány napos bizonytalankodás és találgatások után szombat este mintegy 300 rakétával, robotrepülővel és drónnal támadt Izraelre. Az izraeli és amerikai légvédelem és vadászrepülők a támadó eszközök 99%-át még a célország elérése előtt megsemmisítették, de néhány Jeruzsálemig is eljutott. Ezzel maga a iráni rezsim főpapja dicsekedett el, megígérve, hogy a város nemsokára a muszlimok birtoka lesz.
A legnagyobb fordulat az, hogy Irán - eddig - megbízottjain keresztül (proxyk) mérte a csapásokat Izraelre, használva a Hezbollahba, a Hamászba, a szíriai milíciákba és a jemeni hútikba fektetett erőforrásait.
Most azonban, történelmében először, saját területéről indított támadást, és ezzel egy teljesen új lapot nyitott. Izrael úgy gondolja, hogy emiatt neki is taktikt kell váltania. Erre utalt a Kneszet nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, aki azt vetítette előre, hogy a válaszlépés másféle lesz (mint eddig), és 'egyértelműen fájdalmas'.
A jelen helyzetet Garry Kaszparov sakkvilágbajnok és egyben véleményvezér úgy foglalta össze, hogy „az elrettentés nem működik, ha az ellenségeid azt hiszik, hogy jobban félsz a cselekvéstől, mint a tétlenségtől. A menedzserek generációját éljük, és nem a vezetőkét, márpedig a menedzsment mindig a status quo-t keresi”.
A kérdés ezért most az, hogy Izrael milyen mértékű, de főként milyen jellegű lépésre szánja el magát, és mikor. A nemzetközi hangulat az, hogy egy ellencsapás tűrhető, de annak arányosnak és „mértékletesnek” kell lennie. Ennek keretét eddig senki nem pontosította, de az biztosra vehető, hogy tömeges polgári áldozatokat nem fogadnának el, és az Izraelnek is kárt okozna a nemzetközi színtéren.
Kérdés az is, hogy kinek lenne mersze Izraelt támogatni egy ilyen extrém kockázatokkal járó akcióban.
Ha tehát Izrael közvetlen támadást intéz Irán ellen, annak rendkívül precíznek, és katonai-ipari célokra irányzottnak kell lennie. Elképzelhetők például pusztító csapások a nem polgári célú nukleáris bázisokra, a rakétatámaszpontokra, és széles lehetőségei vannak a masszív kibertámadásoknak is, melyek teljes stratégiai rendszereket béníthatnak meg.
A két konfliktus a legszorosabban összefügg - Amerika szilárd, de óvatos
A gázai és az iráni helyzetet nem lehet külön kezelni, vagyis egy Izrael és Irán közti háború nem két frontot, hanem teljes regionális eszkalációt okozhatna. Az összefüggés a teheráni vezetés és a Hamász évtizedes és szoros kapcsolatában gyökerezik, melyet egyik fél sem titkol, sőt példaértékűnek tart.
Nem izraeli, hanem szaúdi vélemény az, hogy a gázai háborút Irán tervelte ki, azért, hogy útját állja Izrael és Szaúd-Arábia közeledésének, amitől retteg.
Netanjahu miniszterelnök mindezeket mérlegelve döntött úgy, hogy a konfliktus egyik elemét félreteszi, és most a nagyobb és közvetlen veszélyre összpontosít.
Gáza felől közvetlen veszély jelenleg nem fenyeget, de keletről annál inkább, mivel Teherán azzal fenyeget, hogy egy izraeli retorzióra az előzőnél is nagyobb csapással felelne.
„Irán katonai akciója válasz volt a cionista rezsim damaszkuszi diplomáciai helyiségeink elleni agressziójára” – írta a papi rezsim ENSZ-képviselője az X-en. „Az ügy lezártnak tekinthető. Ha azonban az izraeli rezsim újabb hibát követne el, Irán válasza lényegesen súlyosabb lesz” – jelentette ki.
„Ön nyert. Most nyerje meg a győzelmet” – mondta Joe Biden amerikai elnöknek szombaton, amikor telefonon egyeztettek a válságkezelés következő szakaszáról. Netanjahu tudomásul vette, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt egy Teherán elleni esetleges támadó katonai műveletben.
„Az én utasításomra az amerikai hadsereg repülőgépeket és ballisztikusrakéta-védelmi rombolókat szállított a térségbe az elmúlt hét folyamán. Ezeknek a rendkívüli képességeknek a birtokában segítettünk Izraelnek leszedni szinte az összes beérkező drónt és rakétát” – mondta az elnök. Ez való igaz is, miként az elmúlt napok amerikai manőverei igazolják.
„Megerősítettem Amerika vaskalapos elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett. Elmondtam neki, hogy Izrael figyelemre méltó képességet mutatott arra, hogy megvédje magát és elhárítson példátlan támadásokat is” – mondta az elnök.