Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tűzszüneti határozata súlyosan megzavarta az USA és Izrael már korábban kiéleződött viszonyát, mivel a jeruzsálemi vezetés árulásnak tartja az amerikai vétó elmaradását. A döntés mindkét országban heves belső vitákat is kiváltott.
A jelen állás szerint a kétoldalú politikai kapcsolat gyakorlatilag szünetel
HIRDETÉSAz izraeli miniszterelnök visszarendelte a Washingtonba készülő különféle delegációkat és szakértőket, köztük két kormánytagot is, noha Yoav Gallant védelmi miniszter jelenleg még tárgyal a Pentagonnal és a Fehér Házzal. A BT-határozatot követően a miniszter sietett leszögezni, hogy Izraelnek nincs erkölcsi joga befejezni a gázai hadműveleteket, amíg állampolgárai ki nem szabadulnak a Hamász fogságából.
Netanjahu miniszterelnök közlése szerint a rafahi helyzetről tárgyalni szándékozó izraeli delegáció nem megy Washingtonba. Izrael egyben visszarendeli Katarban tárgyaló delegációját is, tekintettel a Hamász „illuzórikus” követeléseire a további fogolycserék ügyében. (A szervezet több száz terrorizmus miatt elítélt palesztin elengedését követeli az izraeli börtönökből.)
A BT-határozata éles vitákat váltott ki Amerikában is
A republikánus oldal egyik legbefolyásosabb szereplője, Ted Cruz texasi szenátor árulásnak és a terrorizmus előtti kapitulációnak tartja a határozat útra engedését. Cruz kifejti, hogy a Biden-kormány a kezdetektől elnéző volt a Hamászszal szemben, és folytatta a gázai övezet pénzügyi támogatását, ami végül a terrorszervezet zsebébe vándorolt.
Joe Biden ezzel nem csak Izraelre, de az amerikai nemzetbiztonságra is veszélyt szabadít rá, kiszolgálva a Hamász és teheráni eltartói előzetes kalkulációját, melyek az amerikai kormányzat gyengeségére épültek, mondja Cruz.
A szenátor egyben felszólítja az amerikai külügyminisztériumot, hogy haladéktalanul fordítsa vissza az engedékeny politikát, mert jelenleg az adófizetők pénzéből finanszírozzák a terrorizmust, miközben a Hamász fogságában még mindig vannak amerikaiak.
A Kongresszus másik oldalán viszont többen örömmel fogadták az ENSZ döntését. A demokraták szélsőbal szárnyának ikonikus képviselője Bernie Sanders vermonti szenátor a Twitteren azt írta, Netanjahu „nem olyan ideges, hogy 3,3 milliárd dollárnyi adófizető dollárt utasítson vissza erkölcstelenségének finanszírozására” – utalva az Egyesült Államok által Izraelnek nyújtott éves halálos segélyre, melyet szombaton megszavazott a Kongresszus.
Maga a kormányzat egyelőre csak meglepetését és értetlenségét fejezte ki Izrael haragja miatt. John Kirby, a Fehér Ház szóvivője szerint a Fehér Ház „csalódott” és zavarodott” Netanjahu válasza miatt, de kitart amellett, hogy az országok viszonya nem ért új mélypontra, és az Egyesült Államok politikája alapjaiban nem változott.
„Két olyan vezetőről van szó, akik már évtizedek óta ismerik egymást, és miként a múltban, úgy most sem értettek egyet mindenben”, mondta Kirby.
Biden és Netanjahu kapcsolata valóban nem volt felhőtlen, de ez nem kellő magyarázat a hirtelen fagyásra
A 2021-ben hivatalba lépett Biden-kormány az első hónapokban szinte tudomást sem vett Izraelről vagy Netanjahu miniszterelnök személyéről. Egy röpke telefonbeszélgetés után a Fehér Ház már májusban kemény hangot szólította fel Izraelt a Hamász elleni akciók visszafogására. Akkor arra hivatkoztak, hogy Izrael megtorló válaszai a területét ért terrorista rakétatámadásokra „eszkalálják a közel-keleti feszültséget”.
A két férfi már évtizedek óta ismeri egymást (Biden szenátorságának idejéből), de nem alakult ki köztük mélyebb politikai vagy személyes barátság, sem rokonszenv. Netanjahu eleve hátránnyal indult Bidennél, mivel Donald Trump kormányzása alatt ő volt az, aki gyakorlatilag megfúrta az Obama-Biden elnöki páros külpolitikai kedvencét, az Iránnal kötött nukleáris alkut (JCPOA).
Netanjahu nyilvános leleplező előadása után döntött úgy az amerikai elnök, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a megállapodásból. (A hatalmas mennyiségű dokumentumot az izraeli hírszerzés csempészte ki Teheránból.)
Az amerikai választás évében a demokratáknak nem volt ínyére az sem, hogy Donald Trump hozta tető alá a nevezetes Ábrahám-egyezményeket, amelyek békekötést hoztak Izrael és több mérsékelt arab rezsim között. Az egyezmény megkötése után Trump elnök népszerűsége azonnal 4 pontot emelkedett.
Miután a Biden-kormány hivatalba lépett, Netanjahuval csak két telefonbeszélgetést folytatott. Jóval nagyobb érdeklődést mutatott a júniusban megválasztott új izraeli miniszterelnök, Naftáli Bennett irányába, akit a Fehér Házban fogadott az elnök. A találkozó jelentőségét kiemelte, hogy éppen a kabuli kivonulás kaotikus óráiban került rá sor, noha szinte csak szimbolikus jelentősége volt.
Ez a gesztus hangsúlyozottan kiemelte Netanjahu mellőzöttségét a Fehér Ház szemében.
Október 7-e után a kapcsolat előbb javult, majd fokozatosn hűvösödött
A Hamász kegyetlen terrortámadása megrázta az amerikai kormányzatot, amely kifejezte teljes támogatási szándékát Izrael önvédelme mellett. Viszont egy nagyobb gázai ellentámadást nem ösztönzött, de nem is ellenzett. Az Egyesült Államok azonnal jelentős katonai erőket indított a régióba, köztük két repülőhordozó csoportosulást, hogy megóvja Izraelt a kétfrontos háborútól. Egyben biztosította a Netanjahu-kormányt, hogy a különféle fegyverzetek további szállítása zavartalan lesz.
Azonban miután megindult az izraeli offenzíva és ennek medrében naponta súlyosbodott a gázai lakosság helyzete és nőttek a halálozási statisztikák, Washingtonban egyre nyugtalanabbul észlelték, hogy a nemzetközi közvéleményben fölerősödnek az Izrael-ellenes hangok, és jelentős tömegdemonstrációk zajlanak világszerte. Decemberben Biden elnök már azt kérte Izraeltől, hogy januárra fejezze be az offenzívát és biztosítsa Gáza újjáépítését és polgári vezetés alá helyezését.
Izrael válaszként jelezte, hogy a kérés képtelenség, mert a Hamász kiterjedt védelmi struktúrái hosszasabb műveleteket követelnek, valamint, hogy nem fog lemondani a katonai eszközökről, amíg a túszokat ki nem szabadítja.
HIRDETÉS2024-ben az Egyesült Államok két alkalommal is élt vétójogával az ENSZ Biztonsági tanácsában a tűzszüneti határozati indítványok ellen, és Izrael most azt várta el, hogy harmadszorra is megteszi. A Netanjahu-kormány dermedt meglepetéssel fogadta hétfőn, hogy ez elmaradt, mivel az USA tartózkodott a szavazásnál, így a határozat hatályba léphetett - elvileg korlátozott időre, az arab szent ünnep végéig.
A Hamász a valaha volt legnagyobb politikai győzelmét aratta
Izrael ENSZ-nagykövete figyelmeztet arra, hogy a Biztonsági Tanács határozata után azonnal rakétatámadás érte Gáza felől Ashkelon város környékét.
Izraelben a szélsőjobboldali pártok Joe Biden árulásának tartják a vétó elmaradását, és több kisebb „vészkoalíciós” partner jelezte is, hogy magára hagyja Netanjahut a továbbiakban.
Több értékelés szerint - bizarr módon - az elszenvedett súlyos katonai csapások ellenére is a Hamász és a mögötte álló támogatók kedvezőbb helyzetben vannak, mint az invázió első szakaszában, amikor tárgyalásokra kényszerültek, és több körben is kényszerültek túszok elengedésére.
Az ENSZ határozatát elemzők felvetik a kérdést, hogy vajon a kötelezettség mennyiben érinti a Hamászt is, és mik a következményei annak, ha netán a terrorszervezet sérti meg a tűzszünetet. Elvileg a hétfői rakétatámadás már a tilalom megszegésének tekinthető a Hamász részéről, aki a nemzetközi jog értelmében nem is tekinthető legitim hadviselő félnek.
HIRDETÉSFelmerül az a kérdés is, hogy ha Izrael a ramadán végéig leáll az éles katonai műveletekkel, akkor ezzel párhuzamosan a Hamász is kötelezett-e a nála tartott túszok elengedésére az ünnep végéig, és ezt ki fogja rajta hatékonyan számonkérni.
Nem tisztázott az sem, hogy a tűzszünet megtiltja-e Izraelnek a logisztikai, hírszerzési, átcsoportosítási műveleteket, vagy a lőfegyver használata nélkül végzett kommandós akciókat.
Arra viszont egyelőre nincs semmilyen válasz, hogy a súlyosan megromlott kapcsolatrendszer az USA és Izrael között hogyan állítható helyre, és mennyiben fogja érinteni az év során a további hadműveleteket és Izrael védelmi képességeit. Ehhez most higgadt és újragondoló mély egyeztetésekre lenne szükség.