Érdemi béremelést követelnek az egyetemi alkalmazottak: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dolgozói közül több mint ezren - köztük az egyetem rektora is - aláírták azt a nyílt levelet, amelyben a megalázóan alacsony alapbérek rendezését követelik a fenntartótól.
HIRDETÉS- Pillanatnyilag az a helyzet, és én az én szakterületemről, az építészmérnökök oldaláról tudom ezt mondani - mondta az Euronewsnak Halmos Balázs, a BME egyetemi docense - hogy egy egyetemi docens fizetése alacsonyabb annál, mint amit egy pályakezdő építészmérnök egy irodában a munkáltatójától kezdő fizetésként kér.
A BME-hez hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is nyílt levelet írtak az egyetemi dolgozók. A BME-n és az ELTÉ-n is azt kérik, hogy az előző években munkaáltatói döntésen alapuló, tehát nem garantált kétszer tizenöt százalékos béremelést olvasszák be az alapbérbe, majd az így létrejött bért emeljék meg 50%-kal. A bérküzdelem miatt az egyetemi szakszervezetek is magasabb fokozatra kapcsoltak.
- A szakszervezetnek itt a műegyetemen rendkívül alacsony volt a tagsága, 5% körüli az összdolgozói tagsághoz képest -mondta Halmos Balázs. - Az elmúlt két hónapban sikerült elérni a tíz százalékot, ami azért nagyon fontos, mert ha a szakszervezeti dolgozók aránya eléri a 10%-ot, akkor kötelezően tárgyalni kell a munkáltatónak a szakszervezettel például a kollektív szerződés ügyében.
Az alapítványi egyetemeken volt bérfejlesztés
A magyar kormány az egyetemek többségét kormánypárti irányítás alatt álló alapítványokba szervezte ki. Ezeken az egyetemeken jelentős bérfejlesztést hajtottak végre, ugyanakkor az ország legnagyobb és legpatinásabb egyetemei állami kézben maradtak, a bérek fejlesztésének elmaradása pedig a hosszú távú oktatási célokat veszélyezteti.
Polónyi István oktatáskutató az Euronewsnak azt mondta, hogy az a tény, hogy az állami kézben maradt egyetemeken ilyen szinten hagyta a béreket elinflálódni a kormány, arra utal, hogy döntés született az alapítványi rendszeren kívül maradt felsőoktatási intézmények kiszervezéséről is. Érezhető, hogy az ELTÉ-n és a BME-n is megosztottak valamelyest a dolgozók, mert vannak olyan karok és tanszékek, amelyek többet, mások kevesebbet várhatnak attól, ha átteszik az egyetemeket egy kormány által kinevezett kurátorok által irányított közalapítványba. (Azok a tanszékek, amelyek közvetlenül pénzzé tehető, a gazdaságban azonnal felhasználható produktumot tudnak előállítani, ma is jobb körülmények között működnek, és a magánkézbe kerüléssel az adminisztráció is sokkal könnyebb lenne számukra. Ezek a karok és tanszékek a legtöbb egyetemen az alapítványosítás mellett érveltek.)
Bérfeszültségek az állami szféra minden területén
A BME, ELTE és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett az egykor az Akadémia alá tartozó Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói is csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, és másfél ezer aláírást gyűjtöttek össze. Az aláírásgyűjtést a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szervezte. Az Akadémia egykori kutatóhálózatának kiszervezése után ugyan történt egy 30%-os béremelés, de a további bérfejlesztések és az inflációkövetés is elmaradtak, ezért a fizetések nagyjából 30-40%-kal értékelődtek le a TDDSZ szerint.
A magyar állam alá tartozó intézményrendszerben a béreket illetően jelentős elégedetlenség érzékelhető, miután az állam évek óta jelentős államháztartási hiánnyal küzd, ugyanakkor az elmúlt években rég nem látott inflációs hullám söpört végig a gazdaságon, elértéktelenítve a jövedelmeket. Egyes állami szektorokban ugyan voltak emelések, több éves elmaradást pótolva emelkedtek a tanárbérek, a Covid alatt pedig az orvosok jövedelmét emelték érdemben. Ugyanakkor sok, közvetlenül vagy közvetve az állam alkalmazásában álló dolgozó jövedelme értéktelenedett el: az elmúlt héten még az Operaház zenészei is sztrájkoltak, amivel végül két részletben 30%-os béremelést sikerült elérniük.