A magyar kormány ellenállása volt az utolsó akadálya a lépésnek, de diplomáciai források szerint ez a múlt héten megtört, így hamarosan döntés születhet a részletekről, vagyis hogy pontosan kiket és hogyan sújtanak szankciókkal a telepesek közül.
HIRDETÉSHetekig tartó nézeteltérések után az Európai Unió "politikai megállapodásra" jutott a szélsőséges izraeli telepesek szankcionálásáról – mondta Josep Borrell, miután áttörést értek el a kérdésben az EU külügyminisztereinek hétfői ülésén.
"Megvitattuk a (Hamász elleni) szankciókat. És megállapodtunk a szélsőséges telepesekkel szembeni szankciókról. Ez nem volt lehetséges a Külügyi Tanács legutóbbi ülésén. Ezúttal sikerült. Munkaszinten sikerült megállapodni egy szilárd kompromisszumról, és remélem, hogy ez hamarosan folytatódik a teljes elfogadásig" – jelentette be az unió külügyi vezetője az ülés végén. "De a politikai megállapodás megvan".
A szankciók kérdésén már hónapok óta dolgoztak, de kezdetben néhány ország (köztük Németország, Csehország és Ausztria) akadályozta őket, akik a EU-n belül Izrael leghatározottabb támogatói közé tartoznak.
A Gázai övezetben okozott pusztítás és az izraeli állampolgárok által a palesztinok ellen elkövetett erőszakról szóló folyamatos jelentések nyomán azonban felgyorsultak a tárgyalások, különösen azután, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország szankciókkal sújtott egy maroknyi szélsőséges telepest.
Az utolsó akadály Magyarország volt, amelynek kormánya diplomaták szerint a múlt héten közölte, hogy feloldja az ellenállást, így felcsillant a hétfői áttörés reménye.
A politikai megállapodásnak még a nagykövetek végső elfogadására van szüksége ahhoz, hogy hatályba lépjen. A ciszjordániai telepek a nemzetközi jog szerint illegálisak, és a kétállami megoldás keretében a tartós béke elérésének egyik fő akadályának tekintik őket.
A szankciók "konkrét személyekről szólnak, akiket erőszakos cselekményekért felelősnek azonosítottak" – mondta Borrell újságíróknak, megerősítve, hogy a korlátozások utazási tilalomból és az EU területén birtokolt vagyon befagyasztásából állnak majd. "Mi mást tehetnénk még? Mindig ugyanúgy szankcionálunk egyéneket és szervezeteket,” tette hozzá.
A feketelistára került telepesek nevére vonatkozó kérdésre Borrell hozzátette: "Ahogy Don Quijote mondaná, nem akarok emlékezni".
A döntés egy gondos diplomáciai koreográfia része volt, amely egybeesett a Hamász elleni új szankciókkal, amelyet a blokk terrorista szervezetnek tekint.
Az október 7-i, több mint 1100 izraeli civil halálát okozó támadásokra reagálva az EU külön szankciórendszert hozott létre, amely a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) anyagi vagy pénzügyi támogatásával gyanúsított személyek vagy szervezetek ellen irányul.
„A legnagyobb szabadtéri temető”
A külügyminiszterek hétfői ülésére akkor került sor, amikor az integrált élelmezésbiztonsági fázisok osztályozása (IPC) új jelentést tett közzé, bemutatva a humanitárius válság súlyosságát a Gázai övezetben, ahol az izraeli offenzíva kezdete óta több mint 31 000 ember vesztette életét.
Az IPC szerint "a Gázai övezet teljes lakossága (2,23 millió fő) nagyfokú akut élelmiszerhiánnyal küzd.” A terület északi részén az éhínség már "küszöbön áll".
A katonai konfliktus, a humanitárius segélyek szűkössége, valamint az élelmiszer-ellátáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a vízhez és a higiéniához való korlátozott hozzáférés mind-mind a helyzet romlásának hátterében álló tényezők.
"A konfliktus eszkalálódása széles körű károkat okozott a túléléshez nélkülözhetetlen eszközökben és infrastruktúrában. Az épületek mintegy 50 százaléka - az északi kormányzóságokban pedig több mint 70 százaléka - megrongálódott vagy megsemmisült" - áll a jelentésben.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője komor képet festett a helyszíni helyzetről. "Gáza a háború előtt a legnagyobb szabadtéri börtön volt. Ma a legnagyobb szabadtéri temető. Több tízezer ember temetője, és a humanitárius jog számos fontos alapelvének temetője is" - mondta Borrell az újságíróknak.
Borrell azt is elmondta, hogy "politikai orientációs vitát" fog javasolni a 2000 óta hatályos EU-Izrael társulási megállapodás jövőjéről. A múlt hónapban Spanyolország és Írország, a blokk két legkritikusabb hangja Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel szemben, egyesítette erőit, és a megállapodás "sürgős felülvizsgálatára" szólított fel.
A miniszteri ülésen azonban legalább hat tagállam ellenezte a felülvizsgálatot: Németország, Olaszország, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Bulgária és Magyarország – mondta több diplomata az Euronewsnak névtelenségük megőrzése mellett.
Borrell elismerte, hogy az Izraellel való hivatalos társulási tanács összehívása "minden bizonnyal bonyolult" lenne, és hiányzik az ehhez szükséges "erős támogatás", ezért praktikusabb ötlet lenne meghívni Izrael külügyminiszterét, Israel Katz-t a következő brüsszeli találkozóra.
HIRDETÉSA meghívást - tette hozzá Borrell - ki kellene terjeszteni a Palesztin Hatóság új miniszterelnökére, Mohammad Musztafára is.