A megújuló Mihail Kogălniceanu-i támaszpont 10,000 katonának ad majd otthont.
HIRDETÉSMegkezdődtek a munkálatok Európa legnagyobb NATO bázisának bővítésén. A kisváros méretű, csaknem háromezer hektáros terület akár tízezer NATO-katona és családtagjaik állandó befogadására lesz alkalmas.
A 2,5 milliárd eurós projektben kifutópályák, fegyverplatformok, katonai repülőgépek hangárjai, valamint iskolák, óvodák, üzletek és kórház is található.
A támaszpont már most is az atlanti szövetség legfontosabb bázisa a Fekete-tenger régiójában
Amint a jelenlegi bázis bővítése befejeződik, a támaszpont mérete és kapacitása meg fogja haladni a a németországi Ramsteinét, ami jelenleg a NATO központi létesítménye Európában.
A terv stratégiai, mert - ahogy Dorin Popescu geopolitikai elemző mondja - „a Mihail Kogălniceanu támaszpont a NATO legfontosabb állandó katonai struktúrája lesz a dél-ukrajnai konfliktus közvetlen közelében. Ne képzeljük azt, hogy ez a krízis idén, vagy 2025/26-ban véget ér. Ez egy hosszú távú konfliktus, és az orosz fenyegetés utána is fennmarad”.
Nicolae Crețu, a román 57. légiezred parancsnoka szerint a bázis nem csak légitámaszpontként, hanem gyalogos egységek és páncélosok telephelyeként is szolgálhat. Ezeket jórészt a német Rheinmetall hadiipari óriás szállítja.
Ennek megfelelően olyan szükséges infrastruktúrák is épülnek, amelyek fogadhatják az olyan különleges műveletekhez szükséges fegyverzeteket és katonaságot, mint az ejtőernyős vagy helikopteres deszant-akciók.
A Mihail Kogălniceanu légitámaszpont jelenleg körülbelül ötezer katonát szállásol el, többségükben amerikaiakat. Ez meg fog duplázódni a városnyi bővítéssel.
A bővítéssel új felszállópályák, elektronikai rendszerek és korszerű légvédelem települ. A bázis alkalmas lesz a NATO alapvető légifegyvereinek fogadására, karbantartására és tárolására.
A névadó Mihail Kogălniceanu román író, újságíró és politikus (a képen), aki részese volt az 1848-as magyar forradalomnak, majd a román királyság miniszterelnökeként és külügyminisztereként is szolgált.
Nem csak a román hadsereg, hanem az államelnök is ambíciózus
Románia hadereje jelenleg 71,000 főt számlál, akiket 55,000 tartalékos egészít ki. A légierőben 12,000 fő szolgál. A nemzeti védelmi képességekt mérő index szerint (PwrIndx) az ország hadereje kiváló minősítésű.
A román légierő hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt 10-12 évben, amikor lecserélték az elavuló szovjet típusokat, melyeket 15 darab F-16 vadászbombázó váltott fel, kiegészítve az olasz Spartan taktikai szállítógépekkel. A fejlesztés következő lépcsőfoka az F-35 lopakodó vadászbombázó lesz, melyekből 35 darabra adtak fel megrendelést, 6,5 milliárd dollár értékben.
Ezzel a román légierő magasabb ellátottsági szintre lép, mint Hollandia, Norvégia vagy Dánia. A vezető vadászgép-típust a kibővített Mihail Kogălniceanu támaszpont minden tekintetben ki tudja szolgálni.
Bukarest igen aktív a NATO-diplomácia terén is, aminek jele, hogy Klaus Iohannis államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is, bejelentkezett a NATO megüresedő főtitkári pozíciójára.
Jens Stoltenberg főtitkár helyére leggyakrabban Mark Rutte holland miniszterelnököt emlegették, de az ő esetében Magyaroszág már jóelőre vétót jelentett be, így a székért való vetekedés még nyitott. Erősen valószínűsíthető, hogy az a kétéves huzavona, ami a sbád NATO-csatlakozást kísérte, nem ismételhető meg a szervezet legfontosabb politikai posztjának tekintetében.
A főtitkársággal járó távlati politikai tervét a román államfő már ismertette is, amiben azt fejti ki, hogy nagyobb hangsúlyt fektetne a válságmegelőzésre és a válságkezelésre, amit fontos eszköznek tart az általános biztonság fenntartásához.
Programjában a legfontosabb pontként említi Ukrajna támogatását a fennmaradásáért vívott harcban, amihez minden szükséges segítséget meg kell adni, mert ez politikai és egyben stratégiai kötelessége is az atlanti szövetségnek.
Iohannis fontosnak tartja azt is, hogy Ukrajna folyamatosan haladjon előre a NATO-tagság és az uniós csatlakozás felé.