Joe Biden az Unió helyzetéről szóló éves beszámolójában jelentette be a tervet, ami a legnagyobb katonai logisztikai művelet lenne az iraki háború óta.
HIRDETÉSMár órákkal az éves beszéd (SOTU) elmondása előtt kiszivárgott, hogy Joe Biden több sarkalatos bejelentésre is készül. A beszéd vázlatáról több hírügynökség is beszámolt. Ezek között kiemelkedő, hogy az elnök parancsot ad az amerikai hadseregnek, hogy állítson fel egy ideiglenes kikötőt a gázai partoknál a gázai palesztinok megsegítésére.
A bejelentés megtörtént - de még nem tudni, hogy az övezet melyik szakaszán
„Ez az ideiglenes móló lehetővé tenné a Gázába naponta bejutó humanitárius segélyek tömeges növelését” – mondta Biden az éves beszámolóban. „De Izraelnek is ki kell vennie a részét, több segélyt kell beengednie Gázába (szárazföldön), és biztosítania kell, hogy a humanitárius dolgozók ne kerüljenek kereszttűzbe.”
A terv lényege, hogy tengeri útvonalat létesítenek az élelmiszerek és egyéb, égetően szükséges küldemények, főként gyógyszerek gyorsabb és nagyobb tömegű eljuttatása érdekében. Az elmúlt napokban beindított légi szállítás (ejtőernyők segítségével) nem bizonyult kellően hatékonynak, és több rakomány a Hamász kezére jutott, de ezt a megoldást nem vetik el teljesen, kivált, mert a móló megépítése időbe kerül, a szükségletek viszont sütgetőek.
Az alapvető szállítmányok partra juttatásának valószínű lehetősége az amerikai hadsereg JLOTS (Joint Logistics-Over-the-Shore) úszó mólója lehet. A katonai elemzők kiemelték, hogy egy álló célpontról van szó, ezért az ideiglenes rakodó fokozott védelmét szintén biztosítani kell, mert még nem biztos, hogy a Hamász eltűri ezt a megoldást. Az nem derült ki, hogy a terrorszervezettel egyeztették-e az akciót.
Gázaváros, vagy délebbre?
A leginkább kézenfekvő megoldás Gázaváros kikötője lehet, mert az leginkább védett az izraeli erők által, de a mélysége miatt lehetséges, hogy másik, sekélyebb vízű partszakaszt kell kijelölni. Erről nem ismertek még a részletek, de a déli telepítás mellett szól, hogy a menekült lakosság zöme ott összpontosul.
A USA hadserege „egyedülálló képességekkel” rendelkezik egy ilyen akcióhoz, de csak off-shore végezheti el, azaz a parton kívülről. A pontonhíd vagy móló megépítése hetekbe is telhet.
A mólóra való kirakodást nem katonai, hanem kereskedelmi vagy szerződéses hajók számára biztosítanák. A tengeri megközelítés lehetőségét a védelmi minisztérium szóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy is megerősítette.
Arról még nincs részletes tájékoztatás, hogy a küldeményeket ki veszi át (Vöröskereszt, (UNRWA, Világélelmezési Alap), milyen szállítóeszközökre rakodja, és hogyan biztosítja a szállítmány zavartalan és arányos elosztását a lakosság körében.
Ha az északi megoldást választják, ahol jelenleg kevesebb lakos tartózkodik, akkor a déli körzetbe (Rafah) történő szállítás kockázati tényezői magasak, és felvetik a katonai védelem igényét. Ebben az amerikai hadsereg nem vehet részt. Az IDF vélhetően nem vállalja a védő-elosztó elosztó szerepet, bár kellő washingtoni nyomásra esetleg kénytelen lesz. (Az eddigi hadműveletek során az IDF kényesen kerülte a civil lakossággal való kontaktusokat.)
További feszült kérdés, hogyha nem jön létre tartós fegyvernyugvás a móló megépítése előtt, akkor a szállítmányok egyáltalán el tudnak-e jutni az elosztó pontokig, amelyeket időközben ki kell majd jelölni.
Mintegy 2,3 millió gázai lakos sürgős megsegítése a tét, akiknek fokozott támogatását az Egyesült Államok kulcskérdésnek tartja a válság megoldásához.
A szállítmányok Ciprusról érkeznek majd. Nikos Christodoulides ciprusi elnök novemberben felajánlotta országa larnakai kikötőjének használatát a 370 kilométeres útvonalra. Ursula von der Leyen, az Európai Unió Bizottságának vezetője pénteken Larnakába látogat, hogy megvizsgálja a létesítményeket.
Ez egy fejlődő történet - amint több részletet ismerünk, a híradást frissítjük.