A Nature folyóiratban megjelent kutatás azt is feltárta, hogy az ember által keltett óceáni zajok miért olyan pusztítóak az állatokra nézve.
HIRDETÉSA tudósok rájöttek, hogy az óceán legnagyobb bálnái hogyan produkálják kísérteties és összetett éneküket. A púpos bálnák és más fajok testében egy speciális szerv, egy úgynevezett "hangdoboz" alakult ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt adjanak ki erős, nagy távolságból hallható hangokat.
A kutatók ezeket az úgynevezett hangdobozokat távolították el három partra vetődött, különböző fajtájú bálnatetemből, majd levegőt fújtak át a hatalmas szerveken, hogy előidézzék a hangot.
Ez az anatómiai felépítés lehetővé teszi az állatok számára, hogy a levegő újraforgatásával énekeljenek, miközben megakadályozza a víz belélegzését.
A kutatók számítógépes modellek elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a bálnák éneke egy szűk frekvenciára korlátozódik, amely átfedésben van a hajók által keltett zajjal.
A hajók zaja azonban zavarja a kommunikációjukat, ugyanakkor a tudósok szerint az állatoknak egyszerűen nincs választási lehetőségük, hiszen nem képesek például magasabban énekelni, hogy elkerüljék az óceánban keltett zaj frekvenciáját.
A tanulmány azt is bemutatja, hogy az óceáni zaj hogyan akadályozza meg a bálnákat a nagy távolságú kommunikációban. Ez a tudás létfontosságú lehet a púpos bálnák, kék bálnák és más veszélyeztetett tengeri óriások megőrzéséhez.