Határozott ellenzéki és civil összefogással nem lett semmi a zágrábi Manhattan-projektből, amit ugyanaz a dubaji befektető tervezett életre kelteni, aki Szerbiában, Albániában, most pedig Budapesten terjeszkedik. Nevéhez kötődik a 828 méteres Burdzs Kalifa felépítése.
HIRDETÉS„Jobb lesz, mint Monaco” – ezt ígérte a durrësi kikötőről Mohamed Alabbar egy albániai idegenforgalmi konferencián csaknem egy éve. Alabbar egy dubaji befektető, aki a lepukkant rákosrendezői állomás környékén építené meg azt a városrészt, amely Magyarországon kezdetben mini-Dubaj néven került be a köztudatba, utóbb azonban a kormány maxi-Dubajra módosította.
Az emírségek partszakasza legfeljebb 7-10 kilométer, nem pedig 460, mint Albániában – érvelt a vállalkozó, akit a helyiek az Edi Rama kormányfővel kialakított kapcsolatai után Rama sejkjének becéznek. Két és fél milliárd dolláros befektetéssel épül majd jachtkikötő az Adria albániai szakaszán – ezt lengette be az Arabian Business még 2022-ben, amely egy látványtervet is közölt az elképzelésekről. Össze lehet vetni Monacóval.
Amikor Dubajban kezdtek ingatlanfejlesztésbe, az emberek öt évig csak kételyeiknek adtak hangot. Rossz híre volt az építkezéseknek, de kitartóak maradtunk, és tessék megnézni, hogy néz ki Dubaj ma – idézte fel Alabbar.
Azután érkezett Albániába, hogy másutt a Balkánon – Szerbia kivételével – kikosarazták. A jól bevált másolás-illesztés módszerét alkalmazva ültette át a belgrádi gyakorlatot. Mindkét országban a legmagasabb szinten udvarolták körül az arab befektetőt.
Dubaj belvárosában és Szerbiában megháromszorozódtak az ingatlanok értékei, Egyiptomban pedig négyszer annyit érnek, mint amennyit a vásárláskor értek – Alabbar ezzel a csábító ígérettel buzdította a potenciális vásárlókat.
A tulajdonosi arány ugyanolyan, mint Szerbiában: kétharmad illeti meg az emírségekbeli Eagle Hillst, egyharmad pedig az albán állam fejlesztő cégét. A projektet a magyar szakzsargonból is ismert stratégiai beruházásként kezeli Tirana.
A szakaszos fejlesztés során tizenkétezer luxuslakás, több ötcsillagos szálloda, és a monacói párhuzammal összhangban egy jachtkikötő épül. Az ellenzék azzal vádolja Edi Rama kormányfőt, hogy a „fő haszonélvezője a durrësi kikötő elkótyavetyélésének”.
A zágrábi Manhattan
Határozott ellenzéki és civil összefogás után végül nem lett semmi a zágrábi Manhattan-projektből, pedig a korábbi polgármester, Milan Bandić 110 hektárt ajánlott fel Alabbarnak. Az új városvezetéssel már nem sikerült ilyen szoros kapcsolatot kialakítania, így az arab üzletember csak egy házat vett a horvát fővárosban, ahol megalapította az Eagle Hills helyi leányvállalatát is még 2019-ben.
A cég a következő évben csak szerény, 2665 eurós nyereséget könyvelt el, amit fokozatosan feltornázott tavalyelőtt már 856 ezer euróra.
A nagy változás azok után következett be, hogy több mint 200 millió euróért Alabbar tulajdonába került a Sunčani Hvar, a Napfényes Hvar szállodalánc a horvát Adria gyöngyszemének tartott, a spanyol Ibizával és a görög Míkonosszal vetélkedő szigeten.
Alabbar cégei itt már az üzemeltetés első évében több mint 2,7 milliós profitra tettek szert. Horvátországban azonban a befektető nem tudott szeretett kedvtelésének, az ingatlanfejlesztésnek hódolni.
A szarajevói tervek
Lebontják a Skenderiját – ezzel riogatott a boszniai törvényhozás egyik képviselője novemberben. A Skenderija egy még 1969-ben épült sport- és üzletközpont, amit az 1984-es szarajevói téli olimpiára felújítottak.
Damir Nikšić terjedelmes Facebook-bejegyzésében azt állította, hogy már készülnek azoknak felhőkarcolóknak a tervei, amelyek a Skenderija helyére kerülnek, ezért amellett kardoskodott, hogy a több mint fél évszázados épületet nyilvánítsák műemléknek, és helyezzék állami védelem alá.
A képviselő úgy tudja: a bontás mögött ugyanannak a „sejknek” a neve sejlik fel, aki Belgrádban is nagyívű építkezésbe fogott.
A „sejk”
Mohamed Alabbar 1956-ban született. Édesapja egy klasszikus arab kereskedőhajó a "dau" kapitánya volt, és 12 gyermeke született - a "sejk" a legidősebb közülük. Állami ösztöndíjjal szerzett közgazdász diplomát a Seattle-i Egyetemen, ahol később a tiszteletbeli doktori címet is elnyerte.
Szoros kapcsolatot alakított ki a dubaji uralkodóval, és idővel Alabbar lett Mohamed bin Rásid Ál Maktúm vezető gazdasági tanácsadója. Ebben a tisztségében irányította a dubaji idegenforgalom és ipar fellendítését, amely nemzetközi viszonylatban is a csillagokba emelte a hét emírségből álló szövetség legerősebb tagját.
Alabbar a kilencvenes évek végén alapította meg két ingatlanfejlesztő cégét, az Eagle Hillst és az Emaart. Ez utóbbi építette minden idők legmagasabb, égig érő, egy sivatagi virágról mintázott felhőkarcolóját, a 828 méter magas Burdzs Kalifát, azaz a Kalifa-tornyot.
A belgrádi terjeszkedés
Sosem derült ki, mi vonzotta a befektetőt a Balkánra, ahol az első szerződését Szerbiával kötötte még 2015-ben. A közös beruházás – az értéke elérte a 3,5 milliárd eurót – egy új városnegyed építését irányozta elő a Száva partján, nem messze attól a ponttól, ahol a folyó a Dunába ömlik.
HIRDETÉSBelgrád a vízparton – így nevezték el az új negyedet, ahol 177 hektárt takarítottak el, hogy helyére toronyépületeket emelhessenek. Az irodaházakban 13 ezren férnek el, a lakótömbökbe 17 ezren költözhetnek majd be – így harangozták be a projektet, amit végül múló gyengesége miatt nem az akkori kormányfő, Aleksandar Vučić, hanem egyik helyettese írt alá az arab befektetővel. Az megelőzően azonban a miniszterelnök sűrűn barátkozott Alabarral.
A szerződéssel összhangban a beruházó tulajdonába kerül az ingatlanok kétharmada.
A kivitelezés rajtja nem volt kíméletes az ott élőkkel és dolgozókkal szemben.
Megfenyegettek – ezt állította például egy autószerelő, aki nem volt hajlandó kiüríteni 38 éve működő műhelyét, hogy lerombolhassák a lakópark kialakítására. Bojan Bjelobaba nem engedett a felszólításnak azok után sem, hogy egy erős robbanás ledöntötte az egyik falat. Egy idős házaspár, Vida és Ivan Timotijević házát lekapcsolták az áram és a vízszolgáltatásról, mert nem voltak hajlandók kiköltözni. Csak idő kérdése volt, mikor rombolják le házukat, amelyen a tervek szerint egy körút fog áthaladni.
A Belgrade Waterfront, a luxusfelhőkarcolók és a terebélyes bevásárlóközpontok projektje a szerb államfő egyik kulcsfontosságú elképzelése azzal a szándékkal, hogy új identitást leheljen a városba, az országot pedig kiszakítsa a nemzetközi elszigeteltségből. Az ehhez szükséges forrásokat külföldi hitelekből és a földterület értékesítéséből teremtették elő, amire elsősorban orosz, kínai, izraeli és emírségekbeli vásárlók pályáztak.
HIRDETÉS„Eltökélt szándékuk, hogy földgyaluval repítenek bennünket abba a jövőbe, amit ők álmodtak meg nekünk” – kesergett Dobrica Veselinović, a Ne fojtsuk meg Belgrádot néven ismert ellenzéki mozgalom vezetője, aki utcai tiltakozásokat szervezett a projekt ellen.
Az építkezés megkezdése előtt 231 családot költöztettek volna ki az egyébként állami tulajdonú ingatlanokból, de néhányan nem voltak hajlandók távozni. Egy éjszaka nagyjából harminc álarcos jelent meg a helyszínen, baseballütőkkel és egyéb nehéz felszereléssel felvértezve. Hajnalra több üzleti- és lakóépületet a földdel tettek egyenlővé.
Az ezt követő népharag 2016 tavaszán a legnagyobb kormányellenes tüntetéseket váltotta ki a teljhatalmú Slobodan Milošević megbuktatása óta 2000-ben.
A kedélyek megnyugvása után két, hullámot formáló lakóépület, a BW Residences viszonylag gyorsan, már 2018-ban elkészült. Itt keltek el az 1,7 millió lakosú Belgrád legdrágább lakásai: a négyzetméter ár elérte a 7000 eurót, napi árfolyamon csaknem 2,8 millió forintot abban az országban, ahol a havi átlagkereset akkoriban átszámítva durván 375 euró tett ki – vagyis egy négyzetméter árát egy hétköznapi ember hétköznapi munkájával több mint 18 hónap alatt tudta megkeresni.
A sajtó azonban nem a piaci viszonyok szülte magas árakat, hanem a projekt teljes finanszírozásának átláthatatlanságát ekézte, ami odáig fajult, hogy egyes belgrádi médiumok szerint Alabbar csak az arcát adta a pénzmosáshoz. Elenyésző természetesen a valószínűsége, hogy egy dúsgazdag befektető, akinek Dubaj a felvirágzását köszönheti, ilyen szintekre süllyedjen.
HIRDETÉSA rákosrendezői maxi-Dubaj
A tavalyi év, 2023 végén röppent fel a hír, hogy Budapest egyik elhanyagolt részén, a rákosrendezői pályaudvar környékén, az előkelő Andrássy út folytatásában, a Hősök tere mögött épül fel a magyar Dubaj.
Akár ilyen is lehetne:
Hasonlóan néz ki Párizsban, a Champs-Élysées folytatásában, messze a Diadalív mögött a La Défense üzleti negyed, amely a Szajnán túl van, így közigazgatásilag nem tartozik a francia fővároshoz.
A maxi-Dubajról nem sokat tudni azon túl, hogy a lepusztult területen a bérlőket és a „jogcím nélküli területhasználókat” értesítették: készüljenek fel a költözésre.
A projektet vezető miniszter nem zárta ki, hogy felhőkarcoló is épül – annak ellenére, hogy Lázár János korábban a 143 méteres Mol Campust „tájsebnek” nevezte. Az érvényes városrendezési terv szerint egyébként 90 méternél magasabb tornyok nem építhetők Budapesten.
HIRDETÉSA projekt felgyorsításában kétségtelenül nagy szerepe van a közelgő önkormányzati választásoknak. Ennek tükrében Karácsony Gergely Belgrádba utazott. A Vízpartot – nem is a folyó, a víz partján – kiábrándítónak találta.
„Ugyanaz a jogi konstrukció, ugyanaz a befektető, mint amit a Rákosrendezőre hozna a kormány. Az eredmény: maga a borzalom” – osztotta meg véleményét a közösségi médiában.
A Rákosrendező tervei nem ismertek. Felmerült, hogy akár ötvenezer lakás és talán a Mol-toronynál magasabb „burdzs” is épülhet a környéken.