Az októberi izraeli Hamász-mészárlás, és az azt követő gázai megtorlás az egész világot megrázta. A német társadalom azonban az átlagosnál is érzékenyebben reagált a közel-keleti eseményekre. De miért? Erre a kérdésre kereste a választ az Euronews Witness című magazinja.
HIRDETÉSAz utóbbi 3 hónapban Németország-szerte egymást érték a tömegtüntetések. Hol a terrorizmus ellen, hol a palesztinok mellett, máskor az izraeli kormány túlkapásait bírálva vonultak utcára tízezrek. Zsidók, palesztinok és németek vádolják egymást intoleranciával. A gázai konfliktus éket vert a német társadalomba.
Az Euronews által megkérdezett elemzők szerint ennek az a legfőbb oka, hogy Németország még mindig nem számolt le a holokauszt miatt érzett bűntudattal, ezért úgy érzi, hogy kötelessége támogatni Izraelt. Ezt még maga a kancellár, Olaf Scholz is beismerte nemrég a parlamentben. Eközben viszont a berlini kormány felelősséggel tartozik azért a 100 ezer palesztinért, akik Németországot választották új otthonuknak.
Tavaly októberben 300 százalékkal ugrott meg a gyűlöletbűncselekmények száma Németországban. Alig tíz nappal a gázai konfliktus kirobbanása után már Molotov-koktélt dobtak egy berlini zsinagógára. Bár a támadásban senki sem sérült meg, a zsidó közösség megértette: ismét nincs biztonságban.
,,Nem empátiára vagy terápiára van szükségünk, hanem nagyobb védelemre"- vélekedett Ita, egy 5 gyermekes zsidó édesanya, aki rendszeresen látogatta a zsinagógát.
A növekvő rasszizmus mindenkinek árt. A németországi muszlimok is arról számoltak be, hogy az elmúlt hónapokban egyre több atrocitás éri őket és mecseteiket. A legtöbb esetet azonban be sem jelentik, mert nem bíznak a német rendőrökben.
A szíriai-kurd származású Jian Omar képviselő a berlini közgyűlésben. Ő nyíltan kiállt a palesztinok oldalán és vérontásnak nevezte az izraeli haderő gázai akcióját. Nem sokkal később egy nő kalapáccsal támadt rá, és számos fenyegetést is kapott.
,,Megerősödtek a szélsőjobboldali csoportok, amelyek rendszeresen terrorizálják a muszlimokat és a bevándorlókat, de a hatóságok szemet hunynak efölött. Nem csoda, hogy az arabok diszkriminálva érzik magukat" - vélekedett a politikus, aki szerint a német kormány durván korlátozta a szólásszabadságot azzal, hogy betiltotta a palesztinbarát tüntetéseket. Emiatt amúgy számos iszlám ország bírálta a berlini vezetést.
Az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy Németország könnyítette a háború elől menekülő izraeliek letelepedését. Mindezt a palesztinokkal nem tette meg, annak ellenére, hogy most ők vannak nagyobb veszélyben.
A német politikai elit is táplálja az iszlamofóbiát. Az ellenzéki, konzervatív CDU vezetője, Friedrich Merz azt írta közösségi oldalán, hogy azért nem engedhetnek be több gázai menekültet, mert ,,már így is túl sok antiszemita fiatal van Németországban".
A szintén konzervatív többségű Szász-Anhalt tartomány pedig ennél is tovább ment és decemberben elfogadott egy rendeletet, amely alapján csak az kaphat állampolgárságot, aki elismeri Izrael létezését.
,,Ez a jogszabály gyenge lábakon áll" - vélekedett a Berlini Egyetem jogász professzora, Tarik Tabbara, aki emlékeztetett: az állampolgári ügyek szövetségi hatáskörbe tartoznak, így a tartományok nem rendelkezhetnek róla külön. ,,Csak így lehet minden német állampolgár egyenlő".
Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy a németek mérlege inkább Jeruzsálem felé billen. Ennek legfőbb jelei, hogy Berlin egyre kevésbé erőlteti a kétállami megoldást, és a parlament nemrég megszavazott egy 300 millió eurós fegyversegélyt Izraelnek. Ez tízszer nagyobb, mint egy évvel korábban.