"Nem akarunk Putyin barátaival barátkozni" - jelentette ki a szélsőséges AUR párt alelnöke, amely a Fideszhez hasonlóan az EP-választás után ült volna be az európai konzervatívok frakciójába.
HIRDETÉSA román szélsőjobboldali párt közölte, visszalép az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) európai parlamenti frakciójához való csatlakozásról szóló döntésétől, ha a magyar kormánypárt, a Fidesz is csatlakozik - írja az Euractiv.
Egy ilyen döntés nagy fordulatot jelentene az AUR terveiben, amely a júniusi uniós választásokon hét mandátumra számít, és a szerintük hasonlóan gondolkodó "euro-realista" pártokhoz akart csatlakozni az ECR-csoportban - erről beszélt legalábbis a párt elnöke, George Simion az európai lapnak júniusban.
A 2019-ben alapított magyarellenes és homofób AUR, amely két éve azzal kavart botrányt, hogy tiltakozott a holokauszt iskolai oktatása ellen, jelenleg Románia második politikai ereje, a közvélemény-kutatások 20%-on mérik. Az AUR most először jutna be az EP-be, és potenciálisan az európai konzervatívok egyik legnagyobb nemzeti küldöttségévé válhat.
Orbán Viktor február elején jelentette be Brüsszelben, hogy a Fidesz az EP-választások után belép a Giorgia Meloni olasz kormányfő pártja, az Olasz Fivérek (FI) vezette ECR pártcsaládba. A Politico szerint volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki ajánlotta fel a lépést a Fidesznek, azóta kiderült, hogy Meloni is ezt ajánlotta fel Orbánnak.
A pártcsoport több tagja azonban tiltakozott Orbánék befogadása ellen, például a cseh ODS és a román AUR. Ez viszont belső szakadást okozhat egy olyan időszakban, amikor az ECR az uniós választások után a harmadik vagy negyedik politikai erővé válhat, amely megnövekedett jogalkotási befolyást jelentene a számára.
- jelentette ki az AUR alelnöke, Marius Lulea múlt héten Strasbourgban, utalva Orbán Viktor Moszkvával való szoros kapcsolatára. Területi követelései azonban az AUR-nak is vannak: a párt a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesítését követeli.
2022 novemberében Orbán diplomáciai vihart kavart a szomszédos uniós országokban, amikor az ún. Nagy-Magyarország-sálat viselte, amely Románia, Szlovákia, Csehország és Horvátország területeit, valamint Ukrajnát is magában foglalta - emlékeztet az Euractiv.
A román szélsőjobboldali párt azonban továbbra is reméli, hogy az Európai Parlamentben megmarad az egységes konzervatív és jobboldali frakció, hogy a következő ciklusban megreformálhassa az uniós intézményeket: "Funkcionális párbeszédet szeretnénk folytatni Európa minden hazafiával" - fogalmazott Lulea.