Az átjátszás módszere a kérdéses. Egyes tisztviselők szerint el kell kobozni az EU-ban lefoglalt orosz vagyont, mások szerint fedezetnek kell használni egy olyan hitelhez, mellyel Ukrajnát segíthetik. A döntés befolyásolhatja Putyin azzal kapcsolatos döntését, hogy leül-e tárgyalni a békéről.
HIRDETÉSAz Európai Unió tisztviselői hónapok óta keresik a megoldást arra, hogy a mintegy 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont miként lehetne felhasználni Ukrajna megsegítésére. A pénzügyi eszközöket azután foglalták le az EU-s tagállamokban, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Több uniós kormány is úgy véli, hogy ezeket az eszközöket nem szabad elkobozni, a G7 országai pedig fontolóra vettek egy javaslatot, miszerint hasznosabb olyan bankkölcsönök fedezeteként felhasználni, mellyel finanszírozni lehet Ukrajna újjáépítését. A Politico ezzel kapcsolatban megjegyzi: amennyiben az eszközöket végleg lefoglalnák, akkor Oroszország a háború befejezése után feltehetőleg nem volna hajlandó jóvátételt fizetni. Johan Van Overtveldt belga EP-képviselő ennek kapcsán felvetette a kérdást, hogy "amennyiben ezt a 200 milliárd eurót elkobozzuk, akkor mivel ösztönözzük Putyint, hogy eljöjjön a béketárgyalásokra?"
Miközben az G7 és az EU a javaslat kidolgozásán fáradozik, attól is tartanak, hogy az oroszok összehangolt kibertámadást hajtanak végre európai pénzintézetek ellen. "Feltérképezetlen vizekre lépünk" - nyilatkozta egy uniós diplomata a Politicónak, és közölte, hogy szerinte bárki aggódhat a vagyonelkobzás esetleges következményei miatt.
A javaslatot azután kezdték kidolgozni, hogy az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós uniós segélyt a decemberi magyar vétó miatt csak a februári uniós csúcson sikerült átvinni, így egyes kormányok alternatív pénzforrások után néznek, hogy finanszírozzák Ukrajna működését és újjáépítését.
Belga pénzügyi cég Moszkva fókuszában
A vagyonelkobzással kapcsolatos kétségek nem mindenkit hatnak meg, egyes tisztviselők szerint ugyanis ennek épp az lenne a lényege, hogy hitel nélkül biztosítsanak 200 milliárd eurót Ukrajnának, vagy hogy más pénzeszközökhöz nyúlnának. A G7 országai szerint mindenképpen összehangolt lépéseket kell tenni, még ha Európában tartanak is Moszkva megtorlásától.
A megtorlás első körben fellebezések sorát indíthatja be az Euroclear ellen. A belgiumi székhelyű pénzügyi vállalat kezeli az Európában lévő orosz tartalékok jelentős többségét, viszont 2022 március közepe óta nem teljesíti az a orosz Országos Elszámolási Értéktár által adott megbízásokat. Az Értéktár egy speciális helyzetű szervezet: államkötvényekkel is foglalkozik, többségi tulajdonosa pedig maga a moszkvai tőzsde, képviselői pedig már többször el akarták érni az Európai Tanácsnál, hogy tekintsék semmisnek az Oroszország ellen hozott szankciókat.
Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter egy január végi sajtótájékozatón azt nyilatkozta, hogy az Euroclear és Moszkva viszonyára figyelni kell. Egy, az eljárásokat ismerő belga tisztviselő szerint orosz szervezetek eddig 94 pert indítottak Oroszországban, melyekben követelik, hogy a belga jog szerint működő Euroclear adja vissza a pénzüket, miután EU-s befektetéseiket és európai profitjukat befagyasztották.
A vezető orosz hitelezők, köztük a Rosbank, a Sinara Bank és a Rosselkhozbank több százmillió rubel értékben nyújtottak be jogi követeléseket, melynek célja az elsősorban az Euroclear könyveiben zárolt eszközökhöz való hozzáférés. Az Euroclear közölte, hogy valószínűleg elveszíti a bírósági ügyeket Oroszországban, mivel az ország "nem ismeri el a nemzetközi szankciókat".
Kibertámadások a Kreml környékéről
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő decemberben azt mondta, hogy Oroszország megtorlásra készül a lefoglalt vagyoni eszközök miatt, illetve anélkül, hogy belement volna a részletekbe, azt mondta, hogy az EU-s eljáráshoz hasonlókat Moszkva is léphet. Egy névtelenséget kérő belga tisztviselő figyelmeztetett: a Kreml olyan befagyasztott oroszországi vagyonokat vehet célba, melyekért az Euroclear felel, illetve úgy véli, hogy Moszkva a nyugati pénzintézetek elleni kibertámadásait is fokozhatja csak hogy visszaszerezze a pénzét.
Egy kiberbiztonsági vállalat vezetője szerint a vagyonelkobzástól való tartás egyenes következménye lehet, hogy Moszkva olyan képességeket fejleszt ki, melyekkel a nagyobb pénzügyi tranzakciókat orosz számlára irányíthatja. Egy másik uniós diplomata eközben azt mondja, hogy szerinte ettől nem kell félni, Oroszország ugyanis eddig sem volt rest, és már jóval azelőtt lefoglalta európai vállalatok (például a dán Carlsberg sörgyár és a francia Danone élelmiszeripari vállalat) helyi leányvállalatait, hogy a vagyonelkobzás a G7-ek politikai napirendjén szerepelt volna.
A diplomata szerint a Kreml jó ideje aláássa az európai vállalatok fennmaradását Oroszországban, és teszi mindent attól függetlenül, hogy elkobozzák-e az EU-ban tartott orosz vagyont, vagy nem.
Brüsszel a profitra éhes
Az Európai Bizottság egyelőre nem szólt hozzá a vagyonelkobzással kapcsolatos vitához. Az EU eredeti javaslata az volt, hogy csak az Oroszország által befektetett vagyonból származó bevételeket célozza meg, melyek az Euroclear nyilatkozata szerint évente több mint 4 milliárd eurót tesznek ki. Az uniós küldöttek január végén megállapodtak abban, hogy ezeket a jövedelmeket az elszámolóház külön számláján kell elhelyezni. A labda most az Európai Bizottságnál pattog: egy második javaslatot kell előterjeszteniük, hogy a pénzt uniós kasszába utalják, onnan pedig egyenesen Ukrajnának.