Több nyugati kormány azért zárolta az ENSZ palesztin-segélyezési ügynökségének (UNWRA) finanszírozását, mert igazolt bizonyítékok kerültek elő, hogy a szervezet gázai képviseletének helyi alkalmazottai közül többen is részt vettek az Izrael ellen október 7-én intézett terrortámadásban.
Már 17 személy ellen van bizonyíték terrorcselekményre, de az össztűz az ügynökség főbiztosára, Philippe Lazzarinira irányul
HIRDETÉSAz ügy azután robbant ki, hogy pénteken az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) nyilatkozatban szólította fel Izraelt a gázai népirtás megelőzésére, egyben a Hamászt is a nála tartott túszok feltétel nélküli és haladéktalan elengedésére. Az Európai Unió a bírósági megszólalás mindkét elemét támogatja, noha egyes híradások csak a nyilatkozat első felét emelték ki.
A hétvége során derült ki, hogy a svájci-olasz származású főbiztos tudott arról, hogy az UNWRA, vagyis az általa foglalkoztatott 3,000 tanár egy közösségi csoportban üdvözölte az októberi terrortámadást - egyben követelték kifizetéseik folyósítását.
A sok példa között Rawia Helles, a Hán Júniszi ENSZ oktatási központ igazgatója videóban köszöntötte a Hamász „hőseit”. Iman Hasszán vezető UNWRA tisztviselő az „igazság helyreállításának” nevezte a terrortámadást. Hmada Ahmed oktatási felügyelő „Isten hozta októbert!” című bejegyzést tett közzé.
Az ENSZ tevékenységét monitorozó szervezet novemberben tudatta Lazzarinivel, hogy 113 tanár igazoltan a terrorizmus nyílt támogatója az iskolákban és a közösségi térben, mire a főbiztos azt válaszolta, hogy az ilyen feltárások csak az UNWRA legitim céljainak aláásását szolgálják, és nem indított vizsgálatot. Érvelése szerint 13,300 helyi munkatárs tevékenységét nem lehet elvágni néhány gyanú miatt.
Január közepén Lazzarini az ausztrál ABC NEWS-ban tagadta, hogy az általa vezetett szervezet illegitim módon működik, és rágalomkampánynak nevezte a leleplező állításokat. Nyilatkozata itt megtekinthető. Azóta lekapcsolta az X-fiókján közzé tehető bejegyzéseket.
A továbbiakban nyilván nem Lazzarini személyes karrirje a kérdés, de előbb a támogatásokat befagyasztó országok tiszta képet szeretnének kapni
Az eddigi „befagyasztók”, vagyis az USA, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Hollandia, Finnország, Svájc és legújabban Franciaország nem kívánják a palesztin népet megfosztani a létfontosságú segélyezéstől (összesen mintegy 1,6 milliárd dollártól), sőt, jelentősebb támogatásokra is készek.
Viszont előbb arra várnak garanciákat az ENSZ-től, hogy juttatásaik nem kerülnek a Hamász kezére. Elvárják azt is, hogy a palesztin gyerekeket és közvéleményt ne érjék agresszióra sarkalló hatások, amelyeket így végső soron a demokratikus kormányok finanszíroznak.
A veszéllyel maga Lazzarini is tisztában volt. Egyik véleménycikkében elismeri, hogy „Gázában a humanitárius segítségnyújtást politikai és katonai célok kiszolgálása érdekében manipulálják, ami egy újabb jogsértés ebben a háborúban. A humanitárius segítségnyújtást függetlennek és pártatlannak kell megtartani.”
Kivizsgálások jönnek
Az Egyesült Államok Kongresszusa holnap tart meghallgatásokat az ügyben, ahol várhatóan több részlet is ismeretessé válik. Várhatóan felmerül az a kérdés, hogy a segélyszervezet vezetője a helyén maradhat-e, ami António Guterres főtitkár döntésétől függ. (Pénteken a főtitkár még iszonyatának adott hangot, amikor elé tárták a bizonyítékokat egyes UNWRA alkalmazottak terrorcselekményéről.)
Személyi konzekvenciák biztosra vehetők, mivel az UNWRA közlése szerint már több helyi munkatársuknak felmondtak. Maga a főbiztos nem említi saját felelősségét, hanem döbbenetét fejezi ki a segélyezések felfüggesztése miatt.
A döntés nem lehet tartós és semmiképp sem végleges, mert következményei katasztrofálisak lennének több millió vétlen ember számára
A nemzetközi jog és a humanitárius elvek határozottan tiltják, hogy valamely etnikai, társadalmi csoport vagy vallási közösség egyetemleges (vagyis minden tagjára kiterjedő kollektív) felelősséget viseljen azon a címen, hogy a egyes csoport tagjai büntetendő cselekményeket hajtottak végre.
A történelem során, egészen a 19.-20. századig több olyan eset történt, amikor egyes háborús bűnösök és kormányzatok miatt egész népüket, nemzetiségüket érték súlyos joghátrányok. Erőszakos kitelepítések és "lakosságcserék" formájában máig ható történelmi csapás érte a szlovákiai magyarságot és a magyarországi német kisebbséget, miközben tagjaik nem voltak részesei háborús bűntetteknek.
A magyar kisebbséget ért ilyen jogfosztó intézkedéseket nevezzük összefoglalóan Beneš-dekrétumoknak, melyeket Csehszlovákia elnöke rendelt el. Később tömegesen történtek hasonló intézkedések, erőszakos ki- vagy áttelepítések képében a délszláv polgárháború idején is.
Ilyen folyamatok zajlanak jelenleg Mianmarban a rohingya kisebbség ellen, de megemlíthetjük Törökország hozzáállását a kurd kisebbséghez is, mivel annak egyes militáns tagjai terrorcselekményeket követnek el.
Több esetben sikerült elkerülni a kollektív bűnösség alkalmazását, mint például a 2. világháború után Németországban, Japánban vagy Olaszországban
Több palesztin csoport vagy vezető felelőssége különböző országban elkövetett terrorcselekményekben kétségtelen, és tetteik veszélybe sodorják azokat is, akiknek a képviseletében - ideológiájuk szerint - eljárnak.
2006 óta a politikai tömb megtört és Gázában a Hamász vette át az uralmat, így a palesztin nép egésze eleve nem tekinthető a terrorcsoport hívének. De még ha az is lenne, a csoportfelelősség rájuk nem terjed ki, hanem csak a bűntettek szervezőire és végrehajtóira, valamint bűnsegédeire.
Emlékeztetőül; a Gáza ellen elrendelt megszorításokat (hivatalos fizetések, áruellátás, energiakorlátozások korlátozása) először maga a Palesztin Hatóság rendelte el, 2017-ben. Ezt egy merényletkísérlet követte Rami Hamdallah palesztin miniszterelnök ellen, elvágva a további egyezkedések lehetőségét.
HIRDETÉSAz UNWRA nevű szervezet legfőbb feladata ezért az állampolgársággal nem rendelkező (hontalan) arab népesség segítése, akiket összefoglalóan palesztinoknak nevezünk, és több olyan területen élnek szétszórtan, ahol életük, ellátásuk és jogaik nincsenek biztonságban.
A közveetlen segítségre szoruló körbe mintegy 6-10 millió személy tartozik, akiknek mintegy harmada a gázai övezetbe tömörült lakos. Számukat azért is nehéz pontosan felmérni, mert a nemzetközi nyilvántartások és adatbázisok erősen hiányosak.
A aplesztinoknak nagy nehézséget okoz az is, hogy a régió arab kormányzatai (például Egyiptom) csak nagyon korlátozottan, vagy egyáltalán nem fogadnak be menekülteket. Ezért is zsúfolódnak össze nagyobb válságok idején kisebb területekre, mint korábban Jordánia, majd Libanon, és most Gáza.
Az UNWRA feladata közreműködni a Ciszjordániában, Szíriában, Jordániában és más helyeken a palesztinoknak kényszerlakhelyet nyújtó menekülttáborok létviszonyainak enyhítése. Több olyan telep létezik, ahol már a 4. generáció nő fel állampolgári jogok (útlevél, szociális ellátás, szervezett oktatás, munkavállalás) nélkül.
Külső hivatkozások
HIRDETÉSX – az ENSZ tevékenységét ellenőrző szervezet közlése
Az Európai Unió közleménye a Nemzetközi Bíróság döntéséről
Lazzarini az L.A. Timesban
A palesztin belviszály fordulatai