A Nemzetközi Büntetőbíróságon Dél-Afrika beadványára indult eljárás népirtás vádjával Izrael ellen a gázai háború miatt. Milyen támogatást élvez a dél-afrikai kezdeményezés globálisan?
HIRDETÉSDél-Afrika szerint több mint 50 ország fejezte ki támogatását az ENSZ legfelsőbb bírósága előtt indított ügyében, amelyben azzal vádolja Izraelt, hogy népirtást követ el a gázai háborúban.
Mások, köztük az Egyesült Államok, határozottan elutasították Dél-Afrika állítását, miszerint Izrael megsérti a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezményt.
A jogszabály szerint népirtásnak az számít, ha egy vallási, etnikai vagy más kisebbség ellen - a hovatartozásuk miatt - megölésükre vagy teljes kiirtásukra szövetkeznek és ilyen cselekményeket hajtanak végre. Az Izrael pártján álló jogászok szerint erről Gázában szó sincs.
Sokan mások hallgatnak.
Az, ahogyan a különböző államok reagáltak erre a mérföldkőnek számító ügyre, amelyet csütörtökön és pénteken tárgyaltak a hágai Nemzetközi Bíróságon, jól mutatja a világ már megszokott megosztottságát, amikor Izrael és a palesztinok 75 éves, feloldhatatlan konfliktusáról van szó.
Vasárnap lesz 100 napja, hogy a Hamász izraeli vérengzésével kirobbant köztük a valaha volt legvéresebb háború.
A Dél-Afrika fellépését támogató országok többsége az arab világból és Afrikából való, nincs köztük egyetlen nyugati ország sem. Európában csak a muszlim Törökország nyilvánította ki a támogatását.
Az Egyesült Államok, Izrael közeli szövetségese, alaptalannak, az Egyesült Királyság megalapozatlannak nevezte, Németország pedig a "leghatározottabban elutasította" a vádakat. Kína és Oroszország keveset nyilatkozott a közelmúlt történetének egyik legjelentősebb olyan ügyéről, amely nemzetközi bíróság elé került - és az Európai Unió sem kommentálta azt.
Az EU, az USA és az Egyesült Királyság reakciója: "alaptalan" vádak
Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli látogatásán - egy nappal a bírósági eljárás kezdete előtt - azt mondta, hogy Dél-Afrika állításai "méltatlanok", és hogy az ügy "elvonja a világ figyelmét" a konfliktus tartós megoldására irányuló erőfeszítésekről.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint a népirtás "nem olyan szó, amellyel szabadna könnyelműen dobálózni, és mi biztosan nem gondoljuk, hogy ez a szó itt alkalmazható". David Cameron brit külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy "nem értünk egyet azzal, amit a dél-afrikaiak tesznek".
A Hamászt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti.
Izrael hevesen tiltakozik, visszautasítja a népirtás vádját, és azt mondja, hogy a népét védi. A hadműveleteket azzal indokolja, hogy az offenzíva célja a területet irányító Hamász militáns csoport infrastruktúrájának felszámolása és vezetőinek kiirtása. Mindez azután kezdődött, hogy a terrorszervezet október 7-én több, egymással összehangolt támadást indított Izrael déli részén, és brutálisan lemészárolt körülbelül 1200 embert az ottani kibucokban. A visszavonuló terroristák túszokat is ejtettek, szám szerint 250-et.
Blinken szerint egy népirtási ügy Izrael ellen "különösen felháborító", tekintettel arra, hogy a Hamász és más terrorcsoportok, Iránról nem is beszélve "továbbra is nyíltan Izrael megsemmisítésére és a zsidók tömeges meggyilkolására szólítanak fel".
Izrael katonai válaszlépései a Gázai övezetben a Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 23 ezer palesztin életét oltották ki. Ez az adat nem tesz különbséget terroristák és civilek között. A halottak több mint kétharmada nő és gyermek. Gáza északi részének nagy része lakhatatlan holdbéli tájjá változott, ahol az izraeli légicsapások és tankok tüze egész városrészeket semmisített meg.
Dél-Afrika szintén elítélte a Hamász október 7-i támadását, de azt állítja, hogy az nem indokolta Izrael válaszlépéseit. Izrael ugyanakkor a Hamászt okolja a civilek tragédiájáért mondván, hogy a terrorszervezet tudatosan telepíti állasait sűrűn lakott negyedekbe, egészségügyi és más közintézmények alá, mert a rengeteg gázai halott óhatatlanul Izrael ellen hangolja a világot.
Német támogatás Izraelnek - és török kételyek
Az, hogy Németország éppen a meghallgatások végeztével, pénteken jelentette ki ismét, hogy támogatja Izraelt a Hamász ellen vívott háborújában, szimbolikus jelentőséggel bír. "Izrael megvédte magát" - mondta Steffen Hebestreit német kormányszóvivő. Nyilatkozatában a holokausztra is hivatkozott, amely nagyban hozzájárult az ENSZ népirtási egyezményének 1948-as megalkotásához. "Németország történelmére tekintettel... a szövetségi kormány különösen elkötelezettnek tekinti magát a népirtás elleni egyezmény mellett" - mondta. Az Izraellel szembeni vádakat "teljesen alaptalannak" nevezte.
Németország közölte, hogy be kíván avatkozni az ügyben Izrael érdekében. Az EU csak annyit mondott, hogy az országoknak joguk van az ENSZ bírósága elé vinni az ügyeket. A legtöbb tagállam tartózkodott attól, hogy állást foglaljon.
Törökország, amely az EU-hoz való csatlakozás folyamatában van, magányos hang volt a térségben. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy országa olyan dokumentumokat bocsátott rendelkezésre, amelyeket Izrael ellen használtak fel az ügyben. "Ezekkel a dokumentumokkal Izraelt el fogják ítélni" - mondta.
Az arab világ inkább elítéli Izraelt
Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) az egyik első blokk volt, amely nyilvánosan támogatta az ügyet, amikor Dél-Afrika a múlt hónap végén benyújtotta keresetét Hágában. Azt mondta, hogy "az izraeli védelmi erők tömeges népirtást követnek el", és azzal vádolta Izraelt, hogy "válogatás nélkül célba veszi" a gázai polgári lakosságot.
HIRDETÉSAz OIC egy 57 országot tömörítő szervezet, amelynek tagja Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Katar és Egyiptom. Központja Szaúd-Arábiában van. A kairói székhelyű Arab Liga, amelynek 22 tagállama közül szinte mind tagja az OIC-nek, szintén támogatta Dél-Afrika hágai beadványát, ami az arab világon kívülről is kapott némi támogatást. Namíbia és Pakisztán egyetértett a dél-afrikai vezetéssel ebben az ügyben az ENSZ Közgyűlésének e heti ülésén. Malajzia szintén támogatását fejezte ki.
"Egyetlen békeszerető ember sem hagyhatja figyelmen kívül a Gázában elkövetett vérengzést" - idézte Hage Geingob namíbiai elnököt a The Namibian című helyi lap. Malajzia külügyminisztériuma "jogi felelősségre vonást követelt Izrael gázai atrocitásaiért".
Kína és Oroszország hallgat
Kína, Oroszország - amely szintén népirtás vádjával néz szembe a Nemzetközi Büntetőbíróságon - és a feltörekvő India nagyrészt hallgatott, látszólag annak tudatában, hogy egy ilyen rendkívül érzékeny ügyben állást foglalni, az nem igazán előnyös, és visszafordíthatatlanul felboríthatja kapcsolataikat a térségben.
India hagyományosan a palesztinok mellett áll, de Narendra Modi miniszterelnök az elsők egyike volt a nemzetközi diplomáciában, aki szolidaritását fejezte ki Izraellel, és terrorizmusnak nevezte a Hamász támadását.
Brazília, Írország - kétértelmű nyilatkozatok
Néhány dél-amerikai ország is megszólalt, köztük a kontinens legnagyobb gazdasága, Brazília, amelynek külügyminisztériuma szerint Luiz Inácio Lula da Silva elnök támogatja Dél-Afrika hágai ügyét. A minisztérium azonban közvetlenül nem vádolja népirtással Izraelt, ehelyett az azonnali gázai tűzszünet szükségessége mellett érvel, illetve reményét fejezi ki, hogy ez az eljárás ráveszi Izraelt, hogy "azonnal hagyjon fel minden olyan cselekménnyel és intézkedéssel, amely népirtásnak minősülhet".
HIRDETÉSDél-Afrika fellépése Izrael ellen kettős: egyrészt azt akarja, hogy a bíróság mondja ki, hogy Izrael népirtást követ el, másrészt hozzon ideiglenes határozatot, amely elrendeli a gázai katonai hadjárat befejezését. A bíróság közölte, hogy utóbbiról hamarosan döntést hoz, de az ügy súlyára való tekintettel a népirtás vádjával kapcsolatos végleges ítélet meghozatala akár évekig is eltarthat.
Más országok elzárkóztak Dél-Afrika támogatásáról. Leo Varadkar ír miniszterelnök azt mondta, hogy a népirtási ügy "messze nem egyértelmű", de reméli, hogy a bíróság tűzszünetet rendel el Gázában.