Ismerősei introvertált lúzerként jellemezték a gyilkost, akit lenyűgöztek a fegyverek, miközben gyűlölte a világot. Rejtély, miért nem fedezték fel öldöklő hajlamait az orvosi vizsgán, ami a fegyvertartási engedély előfeltétele. Egy teljes arzenál volt a birtokában.
HIRDETÉSOlyan volt, mint a háborúban – idézte fel Prága egyik legnagyobb kórházának, a Motolnak a sebésze, akit december 21-én kollégáival együtt mozgósítottak azok után, hogy sebesültek érkeztek az intézménybe. Edo Jaganjacnak van tapasztalata a lőtt sebek kezelésében: a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúkban a szarajevói katonai kórházban szolgált, majd onnan menekült a cseh fővárosba.
„A sérülések atipikusak” – ezzel arra utalt, hogy a gyilkos pontosan célzott, ezért is oltotta ki oly sok ember életét.
Az öldöklés – mint utóbb kiderült: a Károly Egyetem művészeti karán – csak látszólag kezdődött aznap. December 15-én ugyanis egy jelentés futott be a cseh rendőrségre, amelyben arról tájékoztatták a hatóságokat, hogy egy férfi és egy csecsemő holttestére bukkantak a Prágától keletre fekvő klánovicei erdőben. Az áldozat egy 32 éves férfi volt, és kéthónapos, babakocsiban tolt gyermeke. Kezdetben senki sem sejtette, hogy a két vérfürdő, sőt egy harmadik között bármilyen kapcsolat lehetséges.
Az összefüggést azért is nehéz megfejteni, mert a leglényegesebb kérdésre, a gyilkos indítékára eddig senki nem talált magyarázatot.
A klánovicei gyilkosságok
A rendőrség nagy erőkkel kutatta át a népszerű kirándulóhelynek számító klánovicei erdőt azok után, hogy egy férfi és egy csecsemő, mint utóbb megerősítették: apa és lánya holttestére bukkantak. Több mint 250 rendőrt küldtek a helyszínre, és hőkamerás helikoptert is bevetettek a fás terület átfésülésére, de az elkövetőt nem találták meg.
A férfi áldozatot Martinnak nevezte a sajtó, és arról írtak, hogy négy lövéssel végeztek vele. Kezdetben tudni vélték, hogy a feltételezett gyilkos, egy külföldi igazolványát is megtalálták a helyszínen, ezt az értesülést azonban a rendőrség cáfolta.
Újabb nyomra azonban napok elteltével sem bukkantak, így aztán a legelképesztőbb magyarázatok keltek szárnyra. Egy 2005-ös gyilkossággal vélt hasonlóságokat felfedezni egy lőfegyverekhez kötődő honlap, amely arra emlékeztetett, hogy akkor egy volt rendőr három találomra kiválasztott emberrel végzett az erdőben, és így készült fel a prágai metróban tervezett tömeggyilkosságra, amit csak letartóztatásával hiúsítottak meg. A cikk azzal a felhívással zárult, hogy mindenki tartsa keze ügyében fegyverét.
A hostouňi gyilkosság
A versenyfutás az idővel akkor kezdődött, amikor hat nappal a klánovicei erdőben történt gyilkosságok után egy újabb bejelentés futott be a rendőrségre. December 21-én 12:20-kor egy nő arról tájékoztatta a hatóságokat, hogy fia, David Kozák barátja értesítette: a 24 éves David szülővárosából, Hostouňból Prágába indult a Bölcsészettudományi Karra azzal a szándékkal, hogy véget vessen életének.
A rendőrség huszonöt perccel később átkutatta a hostouňi családi házat, ahol egy újabb holttestet, David Kozák apjának tetemét találták meg. Vele is – csakúgy, mint Klánovicében – golyó végzett. Az alapos helyszínelést kezdetben rögtönzött robbanószerkezetek lassították.
A riasztott kollégák azonnal ellenőrzést tartottak a Václav Havel reptéren, ahol az áldozat a biztonsági szolgálaton dolgozott. A prágai rendőrök viszont nyomban megszállták és kiüríttették a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karát az óvárosi Celetná utcában. Az anya úgy tudta: fia oda tart egy 14 órakor kezdődő előadásra. David Kozák itt szerzett diplomát.
A feltételezett gyilkost azonban nem találták annak ellenére, hogy az elfogatóparancs szerint felfegyverzett és veszélyes volt. Az épület átkutatását 14:42-kor fejezték be, hét perccel később pedig intézkedés nélkül távoztak.
Egy rövid időre vészjósló csend telepedett az óvárosra.
A huszonegy rémséges perc
Nagyon rövid időre – 14:59-kor ugyanis záporozni kezdtek az újabb bejelentések a rendőrségi segélyhívóra. Lövöldöznek a Károly Egyetem művészeti karán, a Jan Palach téren – jelentették egyre többen. Az épület alig 800 méterre van a másiktól, amelyet a rendőrség gondosan átfésült. Itt, a lövöldözés helyszínén egy rendőr sem tartózkodott, de öt perc alatt a helyszínre értek.
Azt a tájékoztatást kapták, hogy az egyetem felső szintjén lövöldöznek, de kiérkezésükkor már maguk is hallották a lövéseket, először az épületből. Utána a talpig feketébe öltözött fegyveres kilépett a tágas tetőtéri erkélyre, és onnan célzott mindenkire.
Csak néha hajolt le, vélhetően azzal a szándékkal, hogy újratöltse ZEV-30-as automata fegyverét. Néhányan a szűk párkányon kerestek menedéket, ahonnan egyesek le is ugrottak.
„Hé, b@szki! Rám lőj! – próbálta elterelni a gyilkos figyelmét egy vakmerő férfi, Jiří Forman riporter, aki közben a kameráját sem kapcsolta ki. David Kozák azonban továbbra is vaktában lőtt mindenkire. Közben a szemközti Manés-hídon riadtan menekültek az emberek.
A kommandósok végül feljutottak a tetőtéri teraszra, de a testkamera felvétele szerint ott már csak David Kozák holttestét találták, aki a kimondhatatlanul hosszúnak tűnő 21 perc elteltével önkezével vetett véget életének.
Időközben ballisztikai vizsgálatokat végeztek a hostouňi családi házban, és már akkor kiderült, hogy Kozák követte el a kettős gyilkosságot a klánovicei erdőben is.
HIRDETÉSA történtek idővonala
Ezek után lehetett csak feltérképezni a három helyszín mészárlásának idővonalát.
1. David Kozák december 15-én megölt egy 32 éves férfit és kéthónapos kisbabáját a Prágától keletre fekvő klánovicei erdőben.
2. December 21-én 12:45-kor a rendőrség azonosította David Kozák édesapjának holttestét. A ballisztikai vizsgálatokból kiderült, hogy őt – a klánovicei erdőben talált apához és gyermekéhez hasonlóan – David Kozák ölte meg.
3. December 21-én 14:59-kor azzal riasztották a rendőröket, hogy lövések dördültek el a prágai Károly Egyetem művészeti kara épületének legfelső emeletén.
4. Néhány perccel később, 15:11-kor egy férfit észleltek az épület tetőteraszán, aki fegyverével a szemközti Jan Palach tér és a Manés-híd irányába lövöldözött.
HIRDETÉS5. A rendőrök körbezárták az ámokfutót, aki 15:20-kor öngyilkos lett a tetőterasz másik végében.
A hivatalos jelentés alapján Prága óvárosában 13 áldozata volt, egy sérült a kórházban vesztette életét. További huszonöt sérült - köztük egy holland és két, az Emírségekből érkező férfi - ápolásra szorul. Megölte továbbá az apát és lányát az erdőben, valamint saját édesapját. Őt is beleszámítva összesen tizennyolcan vesztették életüket teljesen értelmetlenül. David Kozák indítékait ugyanis a mai napig nem sikerült tisztázni.
A tömeggyilkosság után találtak egy kezdetben neki tulajdonított, folyékony orosz nyelvű Telegram-fiókot, amelyben a szerző két orosz iskolai lövöldözőt, Ilnaz Galjavevet és Alina Afanaszkinát dicsőítette. Az utóbbiról azt írta: kevés embert ölt meg, és ő majd megkísérli pótolni a hiányt. A rendőrség nem erősítette meg a posztok hitelességét, a cseh rádió oroszországi tudósítója azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik bejegyzés Kozák halála után született, a nyelvezete pedig hasonlított az „orosz fiatalok szlengjéhez”. Kozák egyébként nem beszélt oroszul.
A lövöldözést követően Csehországban négy embert vettek őrizetbe, akik hasonló támadással fenyegetőztek. Az ötödiket, egy 64 éves férfit a szlovákiai Zsolnában tartóztatták le azok után, hogy maga jelentette a rendőröknek: „megteszi, ami Prágában történt”.
„Mélységesen megdöbbentett a szörnyű lövöldözés a prágai Károly Egyetemen” – írta más vezetőkhöz hasonlóan Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit.
HIRDETÉSA tömeggyilkos
A helyszínelés során kiderült, hogy az ámokfutó, David Kozák semmit sem bízott a véletlenre. Több fegyverrel és rengeteg lőszerrel érkezett az 1347-ben alapított egyetem épületébe. A jelek szerint nem volt kijelölt célpontja: vaktában lövöldözött mindenkire, aki mozgott.
Az áldozatok egyike a 49 éves Lenka Hlávková zenetudós volt, az egyetem zenei intézetének vezetője, aki alig egy órával halála előtt emailben tájékoztatta egyik kollégáját a 2024-es Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivállal kapcsolatos terveiről. A másik meggyilkolt oktató, Jan Dlask a német tanszék munkatársa volt. A többiek egyetemisták voltak, köztük egy kiemelkedő sportoló.
A rendőrség röviddel a lövöldözés után közzétette az öngyilkos ámokfutó fotóját.
Azt is közölték: egyike volt annak a négyezer gyanúsítottnak, akikről feltételezték, hogy közük lehet a klánovicei gyilkosságokhoz. A bűncselekmény elkövetését egyébként – a ballisztikai vizsgálatokon túl – maga Kozák is elismerte a családi házban hagyott írásos vallomásában.
A csupán 24 éves David Kozák a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett történelem és európai tanulmányok szakon, és már posztgraduális tanulmányait folytatta. A tavalyi év elején a diplomamunkájáért díjat nyert a prágai Lengyel Intézetben.
HIRDETÉSBüntetlen előéletű volt, és a potenciális veszélyre legfeljebb az utalt, hogy fegyvertartási engedélye birtokában nyolc fegyvere volt. Csehországban 313 ezer fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyt tartanak nyilván, akik nagyjából egymillió fegyvert tartanak otthonukban. Kozák ebben a tekintetben nem számít kirívó példának, az viszont furcsa, hogy a fegyvertartási engedélyhez kötött orvosi vizsgán nem szúrták ki gyilkos hajlamait.
Ismerősei ezzel szemben introvertált lúzerként jellemezték, akit lenyűgöztek a fegyverek, miközben gyűlölte a világot.
Az európai tömeggyilkosságok
A David Kozák által elkövetett bűncselekmények sora, és az áldozatok száma az újkori cseh történelem leggyászosabb eseménye. Felülmúlta a 2020-as bohumíni gyújtogatást is, amelynek tizenegy áldozata – köztük három gyermek – volt. Az elkövetőt életfogytiglanra ítélték.
Egyesek a 2015-ös párizsi, bataclani vérfürdőhöz hasonlították a prágai mészárlást, a hasonlat azonban sántít, mert a francia fővárosban több elkövető terrorista támadást hajtott végre.
A kontinens legborzalmasabb vérfürdője Anders Behring Breivik nevéhez fűződik, aki 2011 júliusában az oslói kormányépület előtt robbantott, majd Utøya szigetén táborozó tizenéveseket ölt meg. Összesen 77 áldozata volt mészárlásának. Nem kizárt egyébként, hogy a tömeggyilkos a norvég törvények alapján akár tíz év elteltével szabadul.
HIRDETÉSAz ezredforduló utáni első ámokfutásban, 2001 szeptemberében a rendőregyenruhába öltözött Friedrich Leibacher 15 embert lőtt agyon a svájci Zugban, további tízet pedig megsebesített.
Fél évvel később, 2002 áprilisában a 19 éves Robert Steinhäuser 16 embert – 13 tanárt, két diákot és egy rendőrt – ölt meg az erfurti Gutenberg gimnáziumban azért, mert előző ősszel kicsapták az iskolából. Egy bátor történelemtanár nem adta meg magát, hanem egy tanterembe zárta a lövöldözőt, ahol a tizenéves gyilkos önkezével vetett véget életének.
Szintén Németországban a csupán 17 éves Tim Kretschmer 15 embert – kilenc diákot és három tanárt – ölt meg egykori iskolájában, Winnendenben, majd további három járókelővel végzett Wendlingenben. Öngyilkossága előtt összesen 112 töltényt lőtt ki.
Egy szerb háborús veterán, Ljubiša Bogdanović a Belgrádtól délre fekvő Velika Ivanča faluban 2013 áprilisában 13 embert, köztük egy kétéves kisfiút is agyonlőtt, a feleségét pedig súlyosan megsebesítette. A vérengzés során szerzett sebeit maga sem élte túl.