A francia határtól alig 8 kilométerre fekvő olasz város egy permanens migrációs válság helyszíne. 2015-ben Franciaország elkezdte visszaszorítani a menekülteket a határon, így Ventimiglia az Észak-Európába igyekvők szűk keresztmetszetévé vált.
HIRDETÉSAmikor Lampedusa már-már összeomlik a menekültáradat súlya alatt, mi történik Ventimigliában, Olaszország észak-európai nyugati kapujában? A Witness riportere, Monica Pinna ennek járt utána.
Tudósítónk találkozott Filippóval, a nyugdíjas építőmunkással, aki rendszeresen segíti a francia hatóságok által visszafordított menekülőkön.
"Három éve minden vasárnap megteszem ezt az utat, különösen akkor, amikor esik az eső, mert nincs busz, ami elvinné őket Ventimigliába. Kivétel nélkül mindenki, ha eljutott a határig, és a francia rendőrség "visszautasította", vissza akar menni az állomásra, hogy újra megpróbálja" - magyarázta az idős férfi, aki alternatív útvonalakat javasol a menekülteknek.
"Az utolsó 15 kilométer pszichológiai és erkölcsi erőszak Európa részéről azokkal az emberekkel szemben, akik most már nem tudnak visszamenni" - hangsúlyozza.
Az Európai Unió Bírósága jogellenesnek nyilvánította a francia visszautasításokat, mondván, sértik az európai visszatérési szabályokat, mivel a menekültnek bizonyos idő rendelkezésére kell álljon ahhoz, hogy önként elhagyja a területet. Hogy mennyi idő telik el aközött, hogy valakit megállítanak és visszaküldenek Olaszországba? Egy perctől akár 10 óráig terjedhet. A schengeni egyezmény lehetővé teszi a belső határellenőrzés visszaállítását, de csak kivételes intézkedésként, szigorúan korlátozott időre. Franciaország mégis lezárta a határt, már nyolc éve. A kormány "terrorveszélyre" hivatkozik. A francia hatóságok a dublini rendelettel indokolják az elutasításokat, az ugyanis előírja, hogy a menekültnek az első érkezési országban kell menedéket kérnie.
Franciaországot a közelmúltban tíz másik európai ország követte a határellenőrzés visszaállításában. Az érkezők számának növekedése kéz a kézben jár a jobboldaliak győzelmével Európa-szerte. Még Ventimiglia nemrég megválasztott polgármestere is a szélsőjobboldali Északi Liga tagja.
"A városunkban elkövetett bűncselekmények többségét nem olaszok, hanem menekültek követik el, többségük illegális bevándorló. Tehát ezeknek az embereknek nincs hely a városomban, el kell őket fogni és el kell őket távolítani Ventimigliából" - hangsúlyozta Flavio di Muro.
2015 óta mintegy 50 menekült vesztette életét, amikor Franciaországba próbált eljutni. A Val Roya völgyében riporterünk találkozott azzal a férfival, aki a menekültek jogaiért folytatott küzdelem szimbólumává vált egész Franciaországban. Cédric Herrou földműves és aktivista. Évekig folyt ellene bírósági per, a vád szerint elősegítette a külföldiek illegális beutazását és tartózkodását. Tizenegy letartóztatás és több tárgyalás után felmentették, és a testvériség elve neki köszönhetően ma már alkotmányos értékkel bír. Cédric azzal vádolja a hatóságokat, hogy nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.
"Függetlenül attól, hogy ki hogyan vélekedik a bevándorlásról, pro vagy kontra, a politika köteles tiszteletben tartani a törvényt. De nem teszi ezt. Itt van egy prefektus, aki nem tartja tiszteletben a törvényt, aki a hadsereget használja a személyazonossági ellenőrzésekre, aki visszaküldi a menekülteket Ventimigliába. Nincs jogunk a schengeni térségben menekülteket őrizetbe venni. Nem számít, hogy egyetértünk vele vagy sem, de van egy törvény" - mondta.
Cédric megalapította az Emmaüs Roya közösséget, ahol menekültek élnek és dolgoznak. Az aktivista továbbra is sürgősségi szállást és jogi támogatást biztosít a menekülőknek. Azoknak, akiknek sikerül eljutniuk Franciaországba, újabb harcot kell megvívniuk: a bíróságon, hiszen a dublini rendelet nem ismeri el jogukat a célország megválasztására.
"29 éves vagyok. Elefántcsontpartról származom. Olaszországba érkeztem a családommal. Az egész utazás ijesztő volt. De le kellett győznünk a félelmet, hogy elérjük a célt: az életet, a szabadságot. Amikor ideértünk, azt mondták, hogy várnunk kell. Olaszországban majd eldöntik, hogy vissza kell-e mennünk oda, vagy maradhatunk Franciaországban. Itt szabadnak érzem magam, úgy érzem, hogy ebben az országban nem fenyegetnek. Nyugodtan alszom" - nyilatkozta egy fiatal menekült férfi.