Az Európai Unió Bíróságának (ECJ) csütörtöki döntése nyomán az eurómilliárdokat mozgató, a kontinens legjelentősebb sportvállalkozásának tekinthető Európai Labdarúgó-szövetségnek kihívója akadt, zászlóshajója, a Bajnokok Ligája pedig értékét vesztheti, vagy megszűnhet.
Az Európai Unió Bírósága szerint a FIFA és az UEFA az uniós joggal ellentétesen döntött korábban amellett, hogy megakadályozza az Európai Szuperliga (ESL) létrehozását. A döntés következtében óriási változás következhet az európai topfutballban, arra is van esély, hogy a jövőben megszűnik a Bajnokok Ligája. Az európai versenyjogi szabályok szerint teljesen logikus ítélet után az Európai Szuperliga bevezetése mellett végsőkig kitartó Real Madrid és Barcelona ünneplésbe, az UEFA pedig magyarázkodásba kezdett. Közben már be is mutatták az új Európai Szuperliga lebonyolítási tervét.
Eredetileg 32 hónappal ezelőtt indult volna, de a 12 alapító tagból kilenc visszalépett
A húszcsapatosra tervezett ESL ötletével 2021 áprilisában a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus mellett további kilenc egyesület – a Manchester United, a Liverpool, a Manchester City, az Arsenal, a Chelsea, a Tottenham, az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan – állt elő.
A tervek szerint 20 topklub részvételével indították volna el az új elitsorozatot, amelyben a legjobbak folyamatosan egymás ellen játszottak volna – világszerte hatalmas szakmai és üzleti érdeklődés mellett.
Miután az UEFA és a FIFA, valamint a futballvilág más befolyásos személyiségei, továbbá állami és politikai vezetők sora fellépett a „tizenkettek” különszerveződése - és az UEFA-tól független új sorozat beindítása - ellen; a Real Madrid, Barcelona, Juventus trió kivételével mindegyik klub visszalépett a tervtől.
Az UEFA 2021 májusában fegyelmi eljárást indított a szuperligát továbbra is erőltető három klub ellen, miközben a visszalépő kilenc klubbal (a többi között bírság megfizetése mellett) "békét kötött".
Florentino Pérez, a Real Madrid jelenlegi és az ESL korábbi elnöke akkor kijelentette: a 12 alapító klubot továbbra is szerződés köti a szuperligához, azaz a tagok nem távozhatnak a társaságból.
Az ESL nem hagyta annyiban
Az ESL az ügyet egy spanyol bíróságra vitte, amely az Európai Unió Bíróságához fordult iránymutatásért. Bernd Reichart, az ESL kialakítása mögött álló cég elnök-vezérigazgatója idén februárban azzal állt elő, hogy a sorozat akár 80 csapatot felvonultató, többosztályú formátumban is létrejöhet, majd hozzátette, az A22 Sports Management több mint ötven klubbal és részvényessel folytatott egyeztetése után világossá vált, hogy megújulásra van szükség.
Mi történt csütörtökön?
A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság ítélete szerint az európai (UEFA) és a világ (FIFA) szakszövetség "visszaéltek erőfölényükkel", amikor szankciókkal és a főbb versenyekről való kizárással fenyegették meg a Szuperliga klubjait és játékosaikat.
A testület azt is kimondta, hogy azok a szabályok, amelyek a "klubok közötti futballprojektek" előzetes jóváhagyását követelik meg, "törvénytelenek", és hogy a versenyek kereskedelmi jogairól folytatott tárgyalások során gyakorolt kizárólagos ellenőrzésük a kereskedelem korlátozását jelenti.
Az EB a FIFA és az UEFA médiajogok hasznosítására vonatkozó szabályait "károsnak" nevezte a klubok, a médiavállalatok és a szurkolók számára.
Ünnepelnek a „lázadók”
Az EU bíróságának csütörtöki ítéletét az ESL mögött állók hatalmas örömmel fogadták.
- jelentette ki Reichart, aki a szurkolóknak azt üzente, az ESL mérkőzései ingyen lennének nézhetők, a kluboknak pedig garantálják a bevételeket és a költségek kompenzációját.
Az ötletgazdák, az Európai Szuperliga létrejötte mellett végig kitartó Real Madrid és a Barcelona is azonnal közleményt adott ki,
“- közölte nyilatkozatában a Real elnöke, Florentino Pérez.
- olvasható a katalán klub közleményében.
Magyarázkodik az UEFA
Az UEFA is közleményben reagált a történtekre, miszerint "tudomásul veszi" a döntést.
"Ez az ítélet nem egyenlő az úgynevezett Szuperliga támogatásával, inkább az UEFA előzetes engedélyezési szabályain belüli hiányosságokat hangsúlyozza, amelyeket már 2022 júniusában felismertünk és kezelni kezdtünk”.
Az Európai Labdarúgó Szövetség kiemelte, hogy elkötelezett "az európai futballpiramis fenntartása mellett".
"Alapszabályával összhangban a FIFA szilárdan hisz a sport sajátos természetében, ideértve a piramisstruktúrát - amelynek alapját a sportban elért eredmények adják -, valamint a kiegyensúlyozott versengés és a pénzügyi szolidaritás elvét" - fogalmazott a nemzetközi szövetség.
Elnöke, Gianni Infantino meglepően magabiztosan így nyilatkozott; “ez az ítélet valójában semmin sem változtat".
Vagy mégis?
Az A22 Sports Management nem sokkal az EB bejelentése után még grandiózusabb tervekkel állt elő, mint az eredeti volt.
Az Európai Szuperligában a cég egy olyan európai sorozatot irányoz elő, amelyben a kontinens legjobb 64 férfi klubja három ligában szerepelne, a részvétel pedig a sportszerűségen alapul, és nincsenek állandó tagok. A női bajnokságban két ligában 32 klub szerepelne.
A férfi bajnokságban a felsőbb ligák - a Sztár Liga és az Arany Liga - egyenként 16 csapatból állnának, míg az alsó liga, a Kék Liga 32 klubból állna, és az egyes ligákból a feljutás és a kiesés is lehetséges lenne. A kieséses szakaszba az egyes ligák első nyolc helyezettje jutna, ahol a negyeddöntőket és az elődöntőket kétfordulós mérkőzéseken, a döntőt pedig semleges helyszínen rendeznék.
A Kék Liga utolsó 20 csapata automatikusan kiesne, helyükre pedig az európai nemzeti bajnokságok legjobban teljesítő klubjai kerülnének. Az Arany Liga és a Kék Liga döntőjébe jutó két csapat egy osztállyal feljebb lépne, míg a Sztár Liga és az Arany Liga két utolsó helyezettje egy osztállyal lejjebb kerülne.
A mérkőzéseket a hét közepén játszanák, így az új sorozat a nemzeti bajnokságokkal párhuzamosan zajlana, akárcsak a Bajnokok Ligája napjainkban. A női bajnokság hasonló modell szerint működne. A javaslat szerint a sorozatnak nem az UEFA, hanem a klubok lennének a tulajdonosai, így a bevételek teljes egészében őket illetnék.
A spanyol Mundo Deportivo szerint az Európai Szuperliga befektetőitől a Barcelona és a Real Madrid azonnal kap egymilliárd eurót ellenállási bónusz gyanánt, mivel kitartottak a sorozat mellett.
A rekordbajnok “Királyi Gárda” már egy videóval el is köszönt a Bajnokok Ligájától:
A topklubok körében nem osztatlan a sikere, sőt....
Európa öt legerősebb ligája (spanyol, angol, német, olasz, francia) és számos csapata elhatárolódott a projekttől.
A Manchester United volt az egyik első klub, amely a hír megjelenése után megszólalt. "Az álláspontunk nem változott". Továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk az UEFA-versenyeken való részvétel mellett” - írták.
Bayern München: "Teljesen egyértelmű: az FC Bayernnél a Szuperliga ajtaja továbbra is zárva marad. Egy ilyen versenysorozat támadást jelentene a hazai bajnokságok fontossága és az európai labdarúgás statikája ellen."
Paris Saint-Germain: "A PSG teljes mértékben elutasítja az úgynevezett Szuperligára vonatkozó terveket, ami az első naptól fogva így volt és így is marad."
Atletico Madrid: "Az európai futballcsalád nem akarja az Európai Szuperligát. Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Spanyolország (a Real Madrid és a Barcelona kivételével) stb. nem akarja a Szuperligát."
Roma: "A klub semmilyen módon nem támogat semmilyen úgynevezett Szuperliga-projektet, amely elfogadhatatlan támadást jelentene a nemzeti bajnokságok fontossága és az európai labdarúgás alapjai ellen.”
Veszélyben a Bajnokok Ligája?
Péntek kora délután sajtótájékoztatót tartott Alekszander Ceferin, az UEFA elnöke az Európai Klubszövetség (ECA) elnökével, Nasser Al-Khelaifival közösen. Utóbbi egyben a nem Szuperligás Paris St-Germain elnöke is. A páros mostanra Európa két legbefolyásosabb futballszereplője lett.
"Nem fogjuk megállítani őket. Azt hoznak létre, amit csak akarnak. Remélem, minél hamarabb elindítják a fantasztikus versenyüket, két klubbal. Remélem, tudják, mit csinálnak, de ebben nem vagyok olyan biztos. A futball nem eladó" – fogalmazott Ceferin.
"Van két-három klub, amelyek ma nem velünk vannak. Nem száműztük őket. Nem fenyegettük meg őket. Ha csatlakozni akarnak hozzánk, szívesen látjuk őket. Az ECA soha nem korlátozta az ambíciókat. Ez az igazság” - üzente Al-Khelaifi.
A spanyol La Liga elnöke, Javier Tebas kifejezetten szarkasztikusan fogalmazott:
“25 vacsorában fogadok, hogy nem lesz itt semmilyen Szuperliga nemhogy kettő, de hat vagy nyolc év múlva sem”
Tebas szerint minimum nyolc évig tartana a spanyol igazságszolgáltatáson átverni a spanyol csapatok indulását egy, az UEFA-val szembemenő kontinentális ligában.
Mi jöhet ezután?
Úgy tűnik, az olasz és a francia kormány sürgősen törvényt módosítana annak érdekében, hogy megakadályozza bármelyik klubjuk csatlakozását a Szuper Ligához. Angliában már egy futball-jogszabály része annak a törekvésnek, hogy a legnagyobb klubok szárnyait megnyirbálják.
Ha az A22 előáll egy tervvel, és az UEFA nemet mond, lehetetlen elképzelni, hogy ne fordulnának rögtön a bírósághoz. Ha egy másik testület egy másik tervvel áll elő, és azt utasítanák el, akkor valószínűleg ugyanez lenne a helyzet.
Egy másik út lehet az Európai Klubszüvetség (ECA) terjeszkedése, bővítése. Rövid távú célja, hogy 500-ra növellje taglétszámát.
Mióta a Szuperliga első nekifutásra összeomlott, Al-Khelaifi bebizonyította, hogy ügyes politikus. A katari üzletember rendelkezik kellő hatalommal, felbecsülhetetlen vagyonnal, és egyre kiterjedtebb kapcsolati hálóval - valamint van elképzelése, tudja mit akar.
Miután szorosan együttműködik az UEFÁ-val egy közös kereskedelmi és marketingrészleg létrehozásában, az ECA számára nem lenne túl nagy falat, hogy az európai klubok nevében átvegye a játék irányítását, megvalósítsa azt, amit a Real Madrid és a Barcelona elnöke megálmodott; az Európai Szuperligát.