Jelentősen érinti a magyar médiaviszonyokat az az új uniós szabályozás, amelynek részleteiről pénteken állapodtak meg a felek. Az európai médiaszabadságról szóló törvény célja a szerkesztőségek függetlenségének védelme és a médiapluralizmus előmozdítása.
HIRDETÉSAz Európai Unió tárgyalói pénteken megállapodásra jutottak az európai médiaszabadságról szóló jogi aktusról, a blokk új szabályrendszeréről, amelynek célja a szerkesztőségek függetlenségének védelme és a médiapluralizmus előmozdítása – írja a Politico.
Az új jogszabályt részben a magyar médiapiac helyzete hozta létre, ezért érdekes változásokat hozhat, ha sikerül az Magyarországon betartani. A törvény előírja, hogy a médiának átláthatóságot kell biztosítania a tulajdonlás és a finanszírozás tekintetében, és arra kényszeríti a nemzeti kormányokat, hogy olyan felügyeleti rendszert hozzanak létre, amely garantálja a szerkesztői szabadságot, beleértve a közszolgálati médiát is. A jogszabály előírja továbbá az egyesülések ellenőrzését, és létrehoz egy új európai felügyeleti szervet, amely mindezt felügyeli.
Az Európai Parlament, a nemzeti kormányokat képviselő EU Tanács és az Európai Bizottság tárgyalói pénteken küzdötték le az utolsó akadályt: megállapodás született a jogszabály azon rendelkezéseiről, amelyek korlátozzák, hogy a kormányok kémszoftverek és más módszerek segítségével újságírókat figyelhessenek meg. Mivel nemzetbiztonsági okokból még mindig lehetőség lesz ilyesmire, ez további félreértéseket szülhet a végrehajtásban.
A szerkesztői szabadság mellett biztosítani kell majd a nézőpontok széles köréhez való hozzáférést, amely jelenleg Budapesten ugyan megvan, de vidéken sok helyen nincsen. Az állami hirdetési piacnak is arányosnak és átláthatónak kell lennie, és például nem kaphatja egyetlen piaci szereplő a hirdetések 15%-át, vagy annál többet. Ha az európai szervekhez panasz érkezik, akkor eljárást indíthatnak a magyar hatóságok ellen. Kérdés persze, hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni.
A Bizottság 2022 szeptemberében terjesztette elő a médiaszabadságra vonatkozó javaslatot, amellyel a médiakoncentráció és a szerkesztői függetlenség korlátozása ellen kíván fellépni az EU egyes részein. A javaslat nagy ellenállásba ütközött a nemzeti kormányok részéről, amelyek attól tartottak, hogy a jogszabály sértené a médiaszektor felügyeletére vonatkozó hatáskörüket.
A szuverenitásvédelmi törvény elfogadását követte az uniós megállapodás
Az európai szabályozásról szóló megállapodás mindössze három nappal követte azt, hogy a magyar országgyűlés fideszes többsége megszavazta az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt, melynek értelmében három év börtön is járhat azért, ha egy választáson induló szervezet, politikai párt vagy jelölt külföldi anyagi támogatást fogad el.
A törvény szerint létrejön majd a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek az lesz a feladata, hogy vizsgálja a külföldi beavatkozásra utaló ügyeket Magyarországon. A testület elemzi majd a nemzeti szuverenitás érvényesülését, javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a témában, valamint évente nemzeti szuverenitásjelentést készít majd.
Korábban szó volt arról, hogy ez a törvény külföldről támogatott szerkesztőségekre, újságírókra is vonatkozik majd. Bár ez ebben a formában nem szerepel az elfogadott javaslatban, sokak szerint a szöveg annyira általánosan fogalmaz, hogy tulajdonképpen bárkire ráhúzható, aki bármilyen támogatást kap külföldről.