Legalább 180 palesztin halt meg és több százan megsérültek pénteken, miután Izrael újra elkezdte bombázni a Gázai övezetet a fegyverszünet összeomlása után.
HIRDETÉSAz adatokat független forrásból nem lehet megerősíteni, mivel azok a gázai hatóságok számai.
Izrael a Hamászt hibáztatja a fegyverszünet összeomlásáért: az IDF szerint a terrorszervezet péntek hajnalban rakétát lőtt ki Izrael felé, annak ellenére, hogy mindkét fél beleegyezett a fegyverszünet meghosszabbításába. A Hamász azonban azt állítja: Izrael folyamatosan elutasítja a fogolycserével kapcsolatos különféle javaslatokat.
Az ENSZ a segélyszállítások azonnali újraindítását kérte Gázába. AZ ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete szerint Izrael megtiltotta a segélyszállítmányok átlépését a rafahi határátkelőn.
A fegyveres konfliktussal a palesztin-párti tüntetések is kiújultak. Washingtonban több százan gyűltek össze az izraeli nagykövetségnél, és tűzszünetet követeltek.
Állítólag Atlantában egy személy önégetést kísérelt meg az izraeli konzulátus közelében. Az épület őrzője megpróbálta megállítani, de nem sikerült neki, és saját maga is megégett.
Az izraeli repülőgépek a Gázai övezet déli felének nagyvárosára, Hán Júniszra is röpcédulákat szórnak, melyek szerint a térség nem biztonságos, a lakóknak pedig még délebbre, az egyiptomi határ közelébe kell húzódniuk. Eddig az övezet lakosságának felét kényszerítette Izrael otthona elhagyására, ezzel óriási humanitárius válságot okozva.
A Hamász támadása óta a palesztin foglyok körülményei jelentősen rosszabbodtak
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala aggodalmát fejezte ki pénteken az izraeli hatóságok által őrizetbe vett palesztinok számának "drámai emelkedése" miatt, és vizsgálatot sürgetett az elfogott palesztinok kínzásáról szóló beszámolók ügyében.
Az ENSZ-hivatal tudomása szerint Izrael több mint háromezer palesztint vett őrizetbe a megszállt Ciszjordániában, illetve Kelet-Jeruzsálem területén a Gázai övezeti fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta. Közülük rekordmagas azok aránya, akiket vádemelés vagy bíróság elé állítás nélkül tartanak fogva.
Az utóbbi két hónapban hat palesztin rab halt meg izraeli fogságban, amire évtizedek óta nem volt példa ilyen rövid időn belül - emelték ki az ENSZ-hivatal jelentésében.
A radikális iszlamista Hamász szervezet Izrael elleni támadása nyomán az izraeli börtönökben raboskodó palesztinok a fogva tartási körülmények rosszabbodásáról számoltak be, így a többi között túlzsúfoltságról, élelemhez és ivóvízhez való korlátozott hozzáférésről, valamint a családtagok, illetve jogi képviselők látogatásainak korlátozásáról. Sokan a fegyőrök bántalmazásairól, illetve nemi erőszakkal való fenyegetésekről is beszámoltak.
"Az őrizetbe vett palesztinok számának nagyarányú emelkedése, a fogságban lévők bántalmazásáról és magalázásáról szóló beszámolók, valamint az alapvető tisztességes eljárás be nem tartásáról szóló értesülések komoly kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Izrael betartja-e a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat" - hangsúlyozta az ENSZ Emberi Jogi Hivatala.
"Ki kell vizsgálni és meg kell állapítani a felelősségeket a hatósági őrizetben bekövetkezett halálozások, valamint az állítólagos kínzások és más visszás bánásmódok tekintetében" - tette hozzá.
Az izraeli büntetés-végrehajtási hatóság szerint a rabokat a törvényes előírásoknak megfelelően tartják fogva, a fegyencek halálozásának ügyében pedig vizsgálatot indítottak.
A Hamász és Izrael között létrejött ideiglenes tűzszünet keretében Izrael kiengedett a börtönből 240 palesztin nőt és fiatalt, akiknek több mint a felét törvényes vádak nélkül tartottak fogva. Az egyhetes tűzszünet ideje alatt az izraeli hatóságok 260-nál is több palesztint vettek őrizetbe Ciszjordániában a Palesztin Foglyok Egyesülete szerint.
Szijjártó Péter is megszólalt az izraeli-Hamász konfliktus ügyében
Pénteken újraindultak a harci cselekmények a Gázai övezetben, és a közel-keleti biztonsági helyzet továbbra is aggodalomra ad okot világszerte - közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter bejegyzésében hangsúlyozta: a legfontosabb cél továbbra is az eszkaláció elkerülése, annak megakadályozása, hogy a terrorellenes műveletek országok közötti háborúvá alakuljanak át.
Azt írta, a helyzetről telefonon egyeztetett Abdallah Bouhabib libanoni külügyminiszterrel, akivel egyetértettek abban: minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy ne nyíljanak újabb frontok Izraelben vagy a szomszédságában.
Szijjártó Péter örömtelinek nevezte, hogy a libanoni kormány is a helyzet eszkalációjának megakadályozásában érdekelt.