A történelmi stúdiók megmentéséért küzd a Civilek a Palotanegyedért Egyesület, a Pollack Mihály téren ünneplik a Rádió 98. születésnapját
HIRDETÉSKevés létesítményről mondhatjuk el, hogy a világon elsőként Magyarországon valósult meg. Ilyen a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai stúdiópalotája.
Régebbi, mint a BBC rádiós székháza. A közelmúltban kiszivárgott bontási terv sokkolta a történelmi épülettömb megmentéséért küzdőket, akik a Rádió születésnapjára, december elsejére hirdettek demonstrációt a helyszínen. A Civilek a Palotanegyedért Egyesület arra a kérdésre keresi a választ, hogy tényleg a bontás lenne az értékes épületek sorsa? Számos művészről mutatnak Facebook-oldalukon olyan képeket, amik a lebontásra ítélt stúdiókban készültek.
A környéken élők azért is tiltakoznak a jó minőségű épületek bontása ellen, mert éveken át törmeléket szállító teherautók ezrei terhelnék Józsefvárost. A lakók felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy a katolikus egyetem szomszédságában van annyi beépítetlen terület és foghíj, ami a Rádió történelmi tömbjének bontása nélkül is lehetővé tenné az oktatási intézmény bővítését.
A teljes pazarlás: sosem használt, új stúdiókat is lebontanak
A tervezett bontás egyik vesztesége az Üzemépület, benne a legmodernebb 9 stúdióval. Ezek már XXI. századiak. Olyan újak, hogy amire elkészültek, a Rádiót szervezetileg megszüntették, az MTVA pedig elköltözött.
A teljes tömböt megkapta a katolikus egyetem. Ha az új campust a kiszivárgott tervek szerint építik, az a Magyar Rádió történelmi stúdiói eltűnnek.
Csak két főnemesi palotát nem fenyeget bontás
A világ első stúdiópalotája nem az utcai épület, annak udvarán bújik meg. A Rádióélet címlapján még elegáns franciakerttel látjuk. Gerlóczy Gedeon tervező dór oszlopsorral magasba emelt glóbusza a világot összefogó rádiózás szimbóluma.
A Rádió több mint negyven stúdiójában a színészek, zenészek, humoristák, tudósok és közéleti személyiségek éppúgy otthon voltak, mint a műsorkészítők.
Ahogy a 8-as stúdió a könnyűzene fellegvára volt, a 6-os a nagyzenekari felvételek és közönséggel tartott hangversenyeké. Elkészültekor Dohnányi Ernő zeneszerző és a tervező, a Nobel-díjas biofizikus, Békésy György tervező együtt avatták fel.
A 6-os stúdiót is le akarják bontani, akusztikájáról 2014-ben beszélt az Euronewsnak Vásáry Tamás, a Rádió szimfonikus zenekarának korábbi vezetője: "Nagyon szép a hangzása, ami részint a falak borításának, a sok fának köszönhető. Nagyon rafinált módon készült a burkolat, ez az egyenetlenség is segít az akusztikának, olyannyira, hogy itt hangversenyeket is tartanak."
A Magyar Rádió világviszonylatban leghíresebb munkatársa Otto Klemperer volt. Alakját Boros Attila zenetörténész idézi fel: "Különleges figura volt, egy E.T.A. Hoffmann szerű figura, a magas, kétméteres, vékony alakjával. Nem beszélve a gumicsizmájáról, amit nem csak havas, esős időben használt, hanem nyáron is, amikor fájt a lába."
Számos hangfelvétel fizikailag is különleges, mint a röntgenlemezek, amiket kórházakból kapott a Rádió. Nem kevésbé különlegesek a lebontásra ítélt épületek. A kétszáz szobás Pollack-téri irodaház valójában egy föld fölötti bunkerstúdiót foglal magában.
Somogyi József szobrászművész alkotása, a hanghullámok szabadságát szimbolizáló szárnyas Niké leplezi a másként feltűnő kőtömböt. A főbejáraton át érkezők sem sejtették, hogy mi rejtőzik a fal túloldalán.
Sávoly Tamás levéltáros: "Ez a bunkerstúdió hat hét leforgása alatt épült föl, két emelet magas, három méter vastagok a falai. Négy stúdióhelyiséget foglal magában egy önálló telefonközponttal."
A bunkerstúdió is a bontandó épületek egyike. A legenda szerint a rádióban dolgozók lehallgatására használta az államvédelem. A kommunista diktatúra és a hidegháborús időszak történelmi emléke.
A Pagoda a művészvilág kedvelt találkozóhelye volt
A legszebb stúdiók egyike a Márványterem melletti 23-as. Az Esterházy-palota megmenekül a bontástól a Károlyi-palotához hasonlóan, de nem ilyen szerencsés a Pagoda sorsa. A Rádió télikertje Szabó István első állandó épülete, 1949-ből. Állítólag egy pofon is elcsattant a hírességek büféjében, ahol az egész művészvilág örömmel találkozott.
Közmeghallgatás 2023. december 11-én
A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 2023. december 11-én (hétfőn) 18 és 20 óra között Közmeghallgatást tart. Témája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Palotanegyedbe tervezett új campusával kapcsolatos fejlesztés.
Helyszín: H13, Budapest, Horánszky utca 13. A helyszín akadálymentes.
A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői személyesen a helyszínen közérdekű kérdéseket tehetnek fel, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.
HIRDETÉSA közmeghallgatásra továbbá meghívást kap Lázár János, építési és közlekedési miniszter, Lánszki Regő, építészeti államtitkár, Nyul Zoltán, magasépítésért felelős helyettes államtitkár, Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Becker Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztési főigazgatója, illetve a területileg illetékes kormányhivatal is.