Benyújtotta a parlamentnek a Fidesz-frakció a szuverenitásvédelmi törvényt, a kormány nyugati befolyással szembeni szabadságharcának legújabb elemét. A PC viszont úgy látja, hogy a veszélyt nem a nyugati szövetségeseink, hanem a keleti despoták jelentik Magyarország függetlenségére.
HIRDETÉSHosszú halogatás után kedd este végül benyújtotta a parlamentnek az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt a Fidesz-frakció. Azóta már az is kiderült, hogy a jövő héten soron kívüli parlamenti ülést hívnak össze, hogy minél korábban, lehetőleg még decemberben el lehessen fogadni a javaslatot, melynek értelmében három év börtön is járhat azért, ha egy választáson induló szervezet, politikai párt vagy jelölt külföldi anyagi támogatást fogad el.
A törvény szerint létrejön majd a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek az lesz a feladata, hogy vizsgálja a külföldi beavatkozásra utaló ügyeket Magyarországon. A testület elemzi majd a nemzeti szuverenitás érvényesülését, javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a témában, valamint évente nemzeti szuverenitásjelentést készít majd.
Kitől kell megvédeni a magyar szuverenitást?
A magyar kormány egyik fontos politikai témája, hogy nyugatról, elsősorban az Európai Unióból be akarnak avatkozni Magyarország belügyeibe. Nemrég egy újabb nemzeti konzultáció is indult a témában.
A Political Capital a Fidesz szuverenitásvédelmi terveire reagálva összeállított egy saját, 21 pontos szuverenitásvédelmi csomagot. A kormánnyal ellentétben a think-tank úgy látja, hogy Magyarország szuverenitását a keleti autoriter államok fenyegetik, és nem a nyugati szövetségeseink.
„Magyarország külpolitikáját újra kell tervezni. Magyarországnak rendeznie kell a viszonyát a szövetségeseivel, az EU- és a NATO-tagállamokkal. Azt gondoljuk, hogy nagyon hibás és téves a kormánynak az a helyzetértékelése, miszerint Magyarország szuverenitását a saját szövetségeseink, a saját szövetségi rendszereink fenyegetnék, mint az EU vagy a NATO. Vagy ezek tagállamai” - mondta Hunyadi Bulcsú, a PC szakmai vezetője az Euronewsnak, majd hozzátette, hogy a think-tank meglátása szerint az olyan keleti autoriter államok jelentik a valódi veszélyt az ország szuverenitására, mint Kína vagy Oroszország.
Újabb kényes pont az uniós pénzek körüli vitában
Az elemző szerint sok más korábbi jelszóhoz hasonlóan a nemzeti szuverenitást elsősorban politikai termékként akarja használni a kormány - a nemzetbiztonság vagy a nemzeti szuverenitás védelmének álcája alatt a saját hatalmát szeretné erősíteni.
A törvénytervezet megjelenése előtt sokan attól tartottak, hogy a szövegben hangsúlyosabb szerepet kap a civil szervezetek és a médiumok elleni fellépés. Egyelőre úgy tűnik, hogy a jogszabály inkább a politikai szereplőkre fog koncentrálni, de azt nehéz megítélni, hogy a Szuverenitásvédelmi Hatóság munkájának milyen hatása lesz a társadalom többi szeletére.
Egy dolog viszont valószínűnek látszik: ha a törvényt elfogadja a parlament, az könnyen lehet, hogy újabb frontot nyit az uniós források körüli vitában.