Több száz amerikai család döntött úgy, hogy pert indítanak a közösségi média óriásai, a Facebook, az Instagram, a TikTok és a Snapchat ellen. Úgy gondolják, ezek a vállalatok tudatosan teszik ki kiskorú felhasználóikat káros tartalmaknak, felépítésük és dizánjuk pedig függővé teszi őket.
HIRDETÉSTöbb száz amerikai család döntött úgy, hogy pert indítanak a közösségi média óriásai, a Facebook és az Instagram, illetve a TikTok és a Snapchat ellen. Az ok? Véleményük szerint ezek a vállalatok tudatosan tették ki kiskorú felhasználóikat káros tartalmaknak és a platformjaiktól való függőségnek, illetve semmit sem tettek annak érdekében, hogy ez ne így legyen.
Olyan volt, mintha elvonási tüneteim lennének
"12 éves voltam, amikor szó szerint függővé váltam. És a tinédzser éveimben nem is tudtam visszaszerezni az életemet" - mondta el Taylor Little, a felperesek egyike.
A Coloradóban élő 21 éves lány szerint közösségi médiafüggősége vezetett ahhoz, hogy éveken át volt depressziós és többször is öngyilkosságot kísérelt meg. Taylor szerint mielőtt megkapta volna első okostelefonját, sportos és természetet szerető gyerek volt, aki imádott táncolni és színházban szerepelni. Aztán jött a mobiltelefon és vele együtt a közösségi platformok, az élete pedig teljesen megváltozott.
"Ha elvették a telefonomat, az olyan érzés volt, mintha elvonási tüneteim lennének. Elviselhetetlen volt. És mikor azt mondom, hogy addiktív volt ez az egész, nem arra gondolok, hogy egy rossz szokással többem lett, hanem arra, hogy a testem és az agyam szó szerint sóvárgott utána" - mondta a BBC-nek adott interjújában.
Taylor pontosan emlékszik a pillanatra, mikor életében először kattintott a közösségi médiában egy olyan oldalra, amin olyan fotók voltak, amiken jól láthatóak voltak azok a vágások és sebek, amiket egy felhasználó magának okozott önmaga bántalmazása közben.
"11 éves voltam. Semmilyen előzetes figyelmeztetés nem volt ott arról, mit fogok látni. Nem kértem és nem kerestem ilyen tartalmakat, csak úgy jött. De még mindig látom magam előtt. Tíz év telt el, és még mindig a szemem előtt lebeg."
Később aztán a testképzavaros és evészavaros csoportok is megtalálták. "Olyan volt, mint valami szekta. Úgy éreztem magam, mint egy szektatag. Folyamatosan bombáztak olyan képekkel, melyeken olyan testek voltak, amiket csak akkor érhettem volna el, ha belehalok."
Molly Russell halála rázta fel először a közvéleményt
A csoportos pert vállaló ügyvédek abban bíznak, hogy a 14 éves brit tinédzser, Molly Russell ügye szintén az ő malmukra hajtja a vizet. Az életének önkezével véget vető brit kamaszlány a tragikus példa rá, milyen potenciális veszélyek érhetik a kiskorú felhasználókat a közösségi médiában.
Az észak-londoni lány 2017-ben lett öngyilkos, miután hónapokon át nézett depresszív, negatív, öngyilkosságra buzdító tartalmakat a Pinterest és az Instagram felületein. Sőt, saját Twitter-csatornát is létrehozott álnéven, ahol egy éven át posztolt és osztott meg különböző tartalmakat. Ezek jól bemutatják, ahogy a kedve egyre rosszabb, a hangulata egyre sötétebb volt.
Bár a csatorna Molly halála óta nem nyilvános, a lány szülei több tartalmat is megosztottak róla, hogy másokat megóvjanak egy hasonló tragédiától. Az ott publikált tartalmak mindegyikében közös, hogy az öngyilkosságot egyfajta misztikus, romantikus fényben tüntetik fel, illetve az egyetlen kiútnak láttatják a sokszor káoszosnak tűnő való életből. A halála után indított nyomozás szerint a lány "depressziótól szenvedett és az online tartalmak negatív hatásaitól".
Nem véletlen hát, hogy Molly neve több tucatszor szerepel hivatkozási alapként az amerikai ügyvédek által Kaliforniában benyújtott keresetben is, és a múlt évben folyamatosan követték az ügyben tartott meghallgatásokat, olyan bizonyítékok után kutatva, melyek az amerikai pert is sikerre vihetik.
Beperelik a cégeket
Taylor tisztában van vele, mi történt Mollyval, és úgy érzi, kettejük esete nagyon sok hasonlóságot mutat. "Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam, hogy túléltem ezt. Nem is tudom szavakba önteni, mennyire sajnálom, ami Molly-val és a hozzá hasonlókkal történt." Véleménye szerint a közösségi médiaóriások tudatosan adnak a gyerekek kezébe kifejezetten addiktív és káros tartalmakat. "Tudják, hogy haldoklunk, de nem érdekli őket. Pénzt csinálnak abból, ahogy meghalunk" - mondta.
Ő és a vele együtt perelő több száz amerikai család illetve iskolai körzet a Meta (a Facebook és az Instagram anyavállalata) illetve a TikTok, a Google, és a Snap Inc. ellen indítottak pert. Beadványuk szerint a fenti platformok már kialakításuk és dizájnjuk miatt is károsak a kiskorúakra.
A BBC megkereste a perben érintett cégeket, melyek – a Tiktok kivételével, mely nem válaszolt nekik – azt állítják, hogy a fenti állítások nem igazak.
A Meta válaszában úgy fogalmazott: együttéreznek a perben érintett családokkal, és szívükön viselik a gyerekek sorsát, mivel mindent megtesznek azért, hogy a tinédzsereket "biztonságos és támogató online tapasztalatokkal" gazdagítsák. A Google szerint munkájuknak "mindig is központi eleme volt a gyerekek védelme", míg a Snapchat azt mondja: platformjai nemhogy nem okoznak függőséget, de egyenesen úgy lettek kialakítva, hogy "csökkentsék a tökéletesség elérése miatti a felhasználókra nehezedő nyomást".
"Minden tartalmat megvizsgálunk, mielőtt az a szélesebb közönséghez is eljutna, hogy megakadályozzuk a káros tartalmak terjedését" - írták válaszukban.
Nem lesz olyan könnyű kibújni a felelősség alól, mint eddig
A perben őket képviselő ügyvédek új megközelítéssel próbálják a vállalatokat felelősségre vonni, elsősorban nem az egyes tartalmakra, hanem a közösségi médiaoldalak dizájnjára összpontosítva. Azt állítják, hogy az oldalak beépített funkciói és dizájnelemei már önmagukban képesek függőséget és kárt okozni.
A csoportos per résztvevői pár nappal ezelőtt nagyot léptek előre, miután egy szövetségi bíró, Gonzalez Rogers úgy döntött, hogy a beperelt tech-cégek nem hivatkozhatnak az Egyesült Államok alkotmányának a szólásszabadságot védő első módosítására, és nem használhatják fel az "S230"-as névre hallgató, az Egyesült Államok törvényhozása által 1996. februárjában elfogadott Communications Decency Act (Az illő kommunikációról szóló törvény) idevágó szabályozását sem, mely kimondja, hogy az online platformok nem tekinthetőek kiadóknak, vagyis a rajtuk kresztül publikált tartalmak miatt nem lehet őket felelősségre vonni.
HIRDETÉSA bíró ítéletében úgy fogalmazott, hogy az "átfogó életkori ellenőrzés" és a nem megfelelő szülői felügyelet hiánya, mellyel a családok érvelnek, nem esnek a szólás szabadságának védelme alá. A családokat képviselő ügyvédi csapat "jelentős győzelemnek" minősítette az ítéletet.