Összehangoltan fog fellépni Magyarország, Szerbia és Észak-Macedónia az ellen, hogy Bulgária egyoldalúan jelentős mértékben megemelte a gázszállítások tranzitdíját - többek között erről tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszter Dubravka Đedović szerb energetikai miniszterrel Belgrádban.
HIRDETÉS- Bulgária ellenséges módon, az előzetes tájékoztatásunk nélkül ultimátumszerűen megemelte az Észak-Macedóniába, Szerbiába és Magyarországra történő földgázszállítás tranzitdíját - mondta a magyar külügyminiszter.
- Egy ilyen döntés nagyon kedvezőtlen nekünk és Magyarországnak - mondta a szerb energetikai miniszter - de más régiós államok, így Észak-Macedónia számára is. Más uniós tagállamok., így Ausztria és Szlovákia is érintettek. Ezért Magyarországgal együttműködve megbeszéltük milyen intézkedéseket tehetünk azért, hogy a két ország érdekeit megvédjük.
A tranzitdíj elvileg a Gazpromot terheli, de hosszú távon valószínűleg beépülne az árakba és azokat körülbelül negyedével megemelné. A váratlan bolgár lépés azonban könnyen a gázszállítás elakadásához vezethet, ha a szállítók nem fizetik meg az adót - mondja Balogh József energetikai szakértő.
-Ebben az esetben november 13, ennek a hétnek a hétfője volt a fizetési határidő. Szerintem aki nem fizetett, az már megkapta a második felszólítást is. Utána a következő lépés az az, hogy annak a szállítónak, mert úgy hívják, hogy szállító – annak a szállítónak a menetrendjét nem fogadja be többet a bolgár Transgas, aki nem fizetett. Tehát ez, napokon belül oda juthatunk, hogy nem fizikailag, szabályozástechnikailag elzárják a vezetéket. Simán ott van a pakliban.”
Mindez rendkívül kellemetlen lenne Oroszországnak, amely így vagy Ukrajnán keresztül lenne kénytelen szállítani a gáz megmaradt európai vevőinek, vagy felhagyni a szállítással.
- A déli áramlatot azért építették ki, mert ők nem akarták sem a lengyeleket, sem a szlovákokat szponzorálni. Se az ukránokat - mondta az Euronewsnak Balogh József. - Valójában ha nekik arra az útvonalra vissza kell térnie, az egy őrült nagy pofon az orosz vezetésnek.
Bulgária a lépést többek között azzal indokolja, hogy az unió tagállamok vezetői 2022-ben döntöttek arról, hogy 2027-ig kivezetik az orosz gáz felhasználását. A döntést Orbán Viktor magyar miniszterelnök is támogatta. Azzal, hogy Magyarország továbbra sem tesz érdemi lépéseket arra hogy minél kisebb legyen a kitettsége energetikailag Oroszország felé, komoly rizikót vállal.
- Őrült kockázatot fut Magyarország és Szerbia - véli Balogh József. - Az egyik a fizikai kockázat. Mit értek ezalatt? Azt, hogy felrobbantják a délit, ugyanúgy, ahogy az északi áramlatot. A másik pedig a szabályozási. Az, hogy valamelyik országnak a láncban elmegy az esze. Itt most lehet látni, hogy a bolgárok bevadultak, és az egész, több milliárdos szállítást lehet, hogy leállítják.”