Az Euronews a Paksi Atomerőműben és a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban járt megbizonyosodni az atomenergia biztonságáról és hasznáról.
HIRDETÉSMit nevezhetünk biztonságos energiaforrásnak? A klímaváltozás, az egyre súlyosabb természeti katasztrófák és az időről időre fellángoló háborús konfliktusok korában a reflektorfény ismét a nukleáris energiára vetül. Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagok alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívájának számít, 27-ból 13 EU-tagállam esetében az energiaszerkezet meghatározó eleme. Az atomenergia az EU-ban termelt energia közel 26%-át teszi ki. Arról azonban a tagállamok maguk dönthetnek, hogy a nukleáris energia része legyen-e az energiamixüknek vagy sem. Az uniós jogalkotás célja az, hogy az erőművek működése és a radioaktív hullandék kezelése biztonságos legyen.
"Amiben az atomerőmű jobb, az a rendelkezésre állás, mert például egy modern napelem a 15-16%-át tudja a beépített kapacitásnak, a szél pedig 20-22-őt, ezzel szemben az atomerőmű 90 százalék fölötti rendelkezésre állást tud elérni. Ami ennél talán még fontosabb, hogy előreláthatóan nagy biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy mondjuk jövő év december 12-én 13 óra 50 perckor mennyi energiát fogunk termelni, ezt 99 százalékos biztonsággal most meg tudnám mondani. A szél- és napenergia függő megújulóknál ez az arány vagy ez a pontosság a következő negyed órára igaz" - magyarázta el dr. Kovács Antal, a Pakis Atomerőmű kommunikációs igazgatója, miért hasznos az atomenergia.
A jelen technológiai fejlettség és tudás szerint nehéz lenne az atomenergiát kiváltani csak megújuló energiaforrásokkal, ám az is igaz, hogy a klímaváltozás az erőművek működésére is hatással van. A Duna vizének átlaghőmérséklete, amit a paksi erőmű a hűtésre használ, az elmúlt négy évtizedben 2 Celsius fokot emelkedett. A 2023-as hőhullámok miatt többször is annyira felmelegedett a folyó vize, hogy korlátozni kellett az erőmű működését, ám a paksi erőmű erre is felkészült.
"GPS-szel és időbélyeggel ellátott méréseink vannak. Az atomerőműben egyébként sem bevett szokás, tehát nagyon tiltott bármiféle manipuláció, nyilván miután a biztonság mindenek felett fontos. A fukishimai események rámutattak arra, hogy egy atomerőműnek fel kell készülnie olyan nem várt természeti hatásokra is, aminek a kezelését eredetileg nem tervezték meg. Az Európai Unió egy stresszteszt nével elhíresült célzott biztonsági felülvizsgálatot rendelt el pont az ilyen nem várt események kapcsán és ebben például a mi atomerőművünk a nem hivatalos rangsorban a legjobbak között volt" - hangsúlyozta dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató.
A nem várt eseményekhez tartozik a terrortámadásra vagy bármilyen fegyveres támadásra való felkészülés is.
Erre is vannak forgatókönyvek, de ezek természetesen nem nyilvánosak sem a Paksi Atomerőmű, sem a Bátaapáti Nemzeti Radioaktívulladék-tároló esetében.
A radioaktív hulladéktárolót a földtani adottságokat kihasználva a mórágyi gránitformáció mélyén alakították ki. 250 méterrel a föld alatt jelenleg 537 beton konténerekben őrzik a paksi atomerőműben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot, például védőfelszerelést, nejlonborítést és a már nem használható eszközöket. Az első tároló konténereiben összesen 4833 hordó található. A hordók között a konténert betonpéppel töltötték ki.
A technológia fejlődésének köszönhetően a második kamrában egy jobb helykihasználást biztosító, ám ugyanennyire biztonságos technológiát alkalmaznak majd.
"Acélkonténereket fogunk használni, ezekbe 4-4 darab radioaktív hulladékot tartalmazó hordó fog bekerülni, a hordók közti üres teret speciális betonpéppel fogja kitölteni az erőmű. Ebbe a betonpépbe folyékony radioaktív hulladékot tudnak bekeverni. Gyakorlatilag így a teljes konténer belső térfogata radioaktív hulladékként fog majd a kamrában elhelyezésre kerülni. Magasabb lesz az aktivitása, mint az 1-es kamrának, de még mindig kis és közepes aktivitású hulladékokról beszélünk" - mondta dr. Radó Krisztián, telephely-vezető.
A második kamra egy 100 méter hosszú, barlangszerű helyiség 30 centiméter vastag falú betonmedencével. Ide helyezik majd az újabb szállítmányokat. Közben a harmadik és negyedik kamra bányászati kialakítása is megtörtént, de még két kamrát kialakítanak a következő években, ezzel éri el a tároló a teljes befogadóképességét, amely összesen 20 ezer köbméter lesz.
A mórágyi rög gránittömbje, amelyben a tárolót kialakították, elszigeteli a kamrákat a földfelszíni folyamatoktól, az időjárástól és az emberi tevékenységtől is, közben pedig védi a környezetet a radioaktivitástól.