Oroszország Ukrajna elleni háborúja tönkreteszi a jövőbeni orosz fegyverexport kilátásait, és a globális fegyverpiacon való gyengülése aláássa geopolitikai szerepét. A korábbi 22 százalékról az eladások 16 százalékra estek vissza, míg az USA leadásai növekedtek.
Nem csak eladni nehéz, de a saját szükségletekkel is baj van
HIRDETÉSOroszországnak a globális fegyverkereskedelemben betöltött szerepének értékelése az ukrajnai háború kimenetelétől függ. Rövid távon Moszkva számára kihívást jelent a megbízható beszállítóként való megjelenés. Az idén júliusra tervezett kétévente Oroszországban megrendezett MAKS légibemutatót le kellett mondani. A szórakoztatás mellett a MAKS-nak nagy hagyományai vannak, mint az orosz fegyvergyártók elengedhetetlen helyszíne áruik bemutatására és szerződések aláírására. Idén keveset mutattak be, és nem számítottak komoly üzletre.
Az ukrajnai katonai manőverek már 13,000 nehézegység elvesztésébe kerültek Oroszországnak, ezek között értve elsősorban a helikoptereket, páncélosokat és tüzérségi lövegeket.
A dokumentált veszteségeket nyilvántartó Oryx weboldal szerint Oroszország 132 helikoptert veszített, ebből 102 megsemmisült, 28 megsérült, kettőt pedig elfogtak az ukrán erők. Köztük 32 Mi-8 szállítóhelikopter, 10 Mi-35M támadóhelikopter, 58 Ka-52 Alligator támadóhelikopter.
Szergej Sojgu védelmi miniszter több katonai üzemet is felkeresett az elmúlt hetekben, ösztönözve a gyártád felgyorsítását, más tisztviselők pedig már eladott fegyverek és alkatrészek visszaszerzésére tesznek kísérletet.
Oroszország olyan országokkal tárgyal erről, mint Pakisztán, Egyiptom, Fehéroroszország és Brazília. Áprilisban egy orosz delegáció Egyiptomban kérte Abdul Fattah Khalil Al-Sisi elnököt, hogy adjon vissza több mint száz hajtóművet Mi-8 és Mi-17 helikopterekhez, amelyeket korábban Egyiptomnak adtak el, erről három ember tudott. Az oroszok gyors döntést kértek, hogy az Egyesült Államok ne értesüljön a megállapodásról.
Az ukrajnai háború kitörése után Kairó nem tudta kifizetni a már lebonyolított szállítások egy részét, mivel a nyugati országok pénzügyi szankciókat vezettek be az orosz bankok ellen. A hajtóművekért cserébe az oroszok felajánlották Egyiptomnak, hogy elengedi a még esedékes összegeket, és folytatja az égetően szükséges gabonaszállítást is.
Ellenkező esetben azzal fenyegettek, hogy kivonják több száz katonai tanácsadójukat, akik orosz fegyverek beüzemelésében és használatában segédkeztek. Eközben viszont az USA azzal rémístette Egyiptomot, hogy nem adja át neki a korábban ígért F-16 vadászgépeket.
Az egyiptomi elnök űkét tűz közé került, és inkább az amerikainál melegedne
A The Wall Street Journal szerint El-Sisi a júliusi szentpétervári orosz-afrikai csúcson állapodott meg mindezekről Vlagyimir Putyinnal, és várhatóan decemberben meg is kezdődik mintegy 150 hajtómű visszaszállítása.
Idén Oroszország megpróbált hajtóműveket visszavásárolni támadó- és szállítóhelikopterekhez Pakisztánból, Brazíliából és Fehéroroszországból. A következő veszélyforrás a vevői listát még vezető India lehet.
Pakisztántól az oroszok legalább négy hajtóművet kértek vissza a korábban már Mi-35M típushoz, Brazíliától pedig ugyanennyi helikoptert várnak vissza 150 millió dollár értékben.
A pakisztáni külügyminisztérium azért nem hajlandó teljesíteni a kérést, mert az ország nem szállít fegyvert a konfliktusban részt vevő felek egyikének sem.
Ami Fehéroroszországot illeti, Minszk hat hajtóművet vásárolt nehéz szállítóhelikopterekhez. A fegyverek visszaadásáról szóló tárgyalások különösen az ukrán fél ellentámadásakor élénkültek fel.
Kísért az orosz fegyveripar múltból örökölt ukrajnai függősége
Oroszország nagy mennyiségű helikopter-hajtóművek visszaküldésére tett kísérlete azzal magyarázható, hogy egészen a közelmúltig az ukrán Motor Sich cég szállította őket. 2014 óta az orosz ODK-Klimov vállalat vette át a termelést, és azt állították, hogy 2020-ban befejeződött az import helyettesítési folyamata, amire 2 milliárd rubelt költöttek el, de nem sok eredménnyel – mondja Alekszandr Vatagin, a Klimov ügyvezető igazgatója. A vállalat nem lesz képes megbirkózni a nagyszabású berendezés- pótlással Ukrajnában.
Más esetekben Oroszországnak fel kellett áldoznia az exportszerződéseket, és külföldi szállításra szánt fegyvereket kellett küldenie az ukrán frontra. Elsősorban az Indiába és Örményországba irányuló szállításokat törölték. Utóbbi gyakorlatilag nem kapott rakétát a Grad és Uragan többszörös kilövésű rakétarendszerekhez, így nem volt elég fegyvere, hogy szembe szálljon Azerbajdzsánnal, amelynek csapatai szeptemberben elfoglalták Hegyi-Karabahot.
Volt eset, hogy a védelmi minisztérium már azelőtt igényelt berendezéseket, hogy azok elhagyták volna a gyárat
A Szovjetunió, majd utána Oroszország aktív fegyverexportot működtetett, és hosszú távú kapcsolatokat épített ki a felvásárló országokkal. Ám az ukrajnai háború ezen a piacon is bajokat okozott Oroszországnak. A legutóbbi gázpiaci eseményekre emlékeztető helyzet kezd kialakulni.
A megbízható energiaszolgáltató imázsa sokat romlott, amikor Oroszországnak. tavaly végleg rombolt, amikor Moszkva a Gazpromon keresztül próbálta megbüntetni Európát Ukrajna támogatásáért. Ennek eredményeként az európai gázpiac gyakorlatilag elveszett Oroszország számára. Most aláássa nehezen kivívott hírnevét a fegyverpiacon is – nemcsak azzal, hogy jelentős veszteséget szenved el a harcban, hanem hogy megpróbálja felmondani vagy "visszacsinálni” a már megkötött fegyverszállítási szerződéseket.
„Oroszország évtizedeket áldozott a fegyverkereskedelem felépítésére” – mondja egy nevét elhallgató személy, aki ismeri Moszkva kísérleteit a felszerelés visszaszolgáltatására. „Most sorra felkeresik titokban vásárlóikat, és megpróbálják visszavásárolni azt, amit már eladtak nekik” - írja a The Wall Street Journal a helyzetet ismerő emberekre hivatkozva.
Külső hivatkozások
HIRDETÉSFegyverkezési nehézségek
Az Oryx veszteséglistája
Az orosz fegyverexport visszaesése