A közelgő télen az ukrán fegyveres erők drónok tömegével tervezik bombázni Oroszországot és a Krím-félszigetet – mondja egy kijevi katonai vezető.
HIRDETÉSSzergej Baranov dandártábornok, az ukrán vezérkar csapástervező főigazgatója szerint az évnek ebben a szakaszában az ilyen taktika elsőbbséget élvez, mert a zord időjárási viszonyok, a fagyhullámok és hóviharok akadályozzák a szárazföldi offenzívákat.
„Összegyűjtjük és kamatoztatjuk az előző másfél év tapasztalatait drónokat használatáról, hogy megsemmisítő csapást mérjünk az oroszokra, abban az időszakban, amikor a harcok sokkal statikusabbak (állóháború jellegűek) lesznek”.
Emlékezetes, hogy a tavaly őszi ukrán támadássorozat sikerét leállás követte a téli időszakban, és egyik fél sem kezdeményezett erőteljes lépéseket. Oroszország ebben a szakaszban a harci cselekmények helyett az ukrán polgári infrastruktúra kíméletlen pusztítását választotta, az azóta menesztett „Armageddon tábornok”, Szergej Szurovikin irányításával, aki belekeveredett a Prigozsin-lázadásba, és további sorsáról azóta sem hallani.
A tervezésért felelős ukrán tábornok szerint a célpontok a Krím-félszigeten, Oroszország határvidékén és más közelebbi régiókban lesznek, és főként a katonai repülőtereket, a csapatbázisokat és az infrastruktúrát támadják majd. Hasonlóan fontos cél, hogy megzavarják az orosz erők feltöltését és újracsoportosítását is.
Noha a nyár és a kora ősz során az ukrán ellentámadások nem értek el jelentős eredményeket, ezek megszilárdítása alapfeladat, mert a visszanyert területek elveszítése súlyos stratégiai és kommunikációs kudarc lenne. Ráadásul közben az orosz vezérkar is azzal fenyeget, hogy hatalmas méretű drón-támadásokra készül, jórészt az iráni szállításokra alapozva.
Volt néhány siker az elmúlt időszakban
Az elmúlt hónapokban az ukrán fegyveres erők drónhullámokat indítottak mélyen Oroszország nyugati részébe és az annektált Krím-félszigetre. A Fekete-tengeren, ahol az orosz hadiflotta értékes eszközei találhatók, szintén felerősödtek a támadások, melyek lehetővé tették számos hadihajó megsemmisítését. Szabotőrök segítségével sikerült eltalálni az Orosz Föderáció mélységi légitámaszpontjait is, megsemmisítve egy Tu-22M nagy hatótávolságú bombázót, és megrongálni több csapatszállító repülőgépet is.
Ukrajna az év végéig 200 ezer drón legyártását és vásárlását tervezi
Ezt mondta augusztusban Jurij Scsigol, az Állami Különleges Kommunikációs Szolgálat vezetője. Emellett befejeződött tízezer drónkezelő kiképzése is. Bár Ukrajna egyre nagyobb mértékben támaszkodik a hazai UAV (drón)-gyártásra, továbbra is épít a nyugati szövetségesek katonai segítségére ebben a fegyvernemben is. Idén májusban az Egyesült Királyság megígérte, hogy 200 km-es hatótávolságú drónokat szállít Ukrajnának, és számítanak német eszközök érkezésére is.
Baranov hozzátette, hogy az ukrán fegyveres erők csak akkor lesznek teljesen felkészülve a télre, ha a nyugati szövetségesek segítenek kielégíteni sürgős fegyverszükségleteiket. Nézete szerint jelenleg főként 155 mm-es tüzérségi lőszerre, amerikai ATACMS nagy hatótávolságú rakétákra, F-16-os vadászgépekre és további légvédelmi rendszerekre van szüksége a hadseregnek.
Ezekkel az igényekkel lesznek politikai nehézségek, mert az amerikai képviselőházat uraló republikánus frakció egyre erőteljesebben támadja és akadályozza Ukrajna katonai megsegítésének szándékát. Több olyan szenátor is van, aki teljesen befagyasztaná a támogatásokat, mert nem látja az elvárt katonai sikereket.
Eközben Oroszország magasabb szintű fegyverekkel kísérletezik
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette egy új, Borej-osztályú atomtengeralattjáróról kilőtt interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres próbaindítását. A közlemény megjegyzi , hogy a III. Sándor cár nevű egység egy Bulava rakétát lőtt ki a Fehér-tenger északi részén, és célba talált vele Kamcsatka távol-keleti régiójában.
A III. Sándor cár egyike azonnak az új atomtengeralattjáróknak, amelyek 16 Bulava rakétát képesek szállítani. Az orosz hadvezetés ezeknek főszerepet szán a következő évtizedek haditengerészeti rendszerében.
Ezzel szemben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága arról számolt be, hogy az orosz atomfegyver-hordozók kísérletei sikertelenül zárultak. Az ukrán hírszerzés szerint a Yars és a Bulava rakéták tesztjei kudarcot vallottak, és problémák adódtak a silóból kilőtt RS-28 Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétával is.