Emlékezetes a Szem című alkotása, amellyel mintegy hadat üzent a szövőszék biztosította hagyományos téglalap formának.
Elhunyt Hajnal Gabriella Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész, iparművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.
A gobelinek iránti rokonszenvében nagy szerepet játszott a párizsi Cluny Múzeumban tett látogatása, ahol a gótikus stílusú gobelinek nagy hatást tettek rá, kivált a Hölgy egyszarvúval című kárpitsorozat. Korai kárpitjai vidám, optimista hangulatúak és narratív jellegűek, a motívumok részletező kidolgozása jellemzi, ugyanekkor már erőteljesen mutatkozik kiváló kompozícióteremtő képessége.
Az 1960-as években az egyén és a közösség témát dolgozta fel a maga eszközeivel, mitológiai témákat, ótestamentumi történeteket, középkori szentek életéből vett jeleneteket ábrázolt.
Az 1970-es évek felé közeledve összefogott, drámai hatású kompozíciókkal és egy visszafogottabb színvilággal jelentkezett. Az évtized végén és az 1980-as években jelentkezett vörös és kék korszakával, mely vörös és kék színek együttesére épül, s a karton fekete-fehér szövésére, mely természetes dekorativitást kölcsönöz munkáinak.
Vörös-kék korszakában mély benyomást tett rá a kalligráfia, s a kalligráfiának az a tulajdonsága, hogy a rendelkezésre álló teljes teret betölti, talán éppen ennek a hatásnak tudható be, hogy a teljes rendelkezésre álló szövési felületet kitölti. Egyre többet foglalkozott a kárpitszövés anyagának és színeinek lehetőségeivel.
Az 1978-as Szem című alkotása mintegy hadat üzent a szövőszék biztosította hagyományos téglalap formának. Az 1980-as évek közepétől a technika, technológia, a motívumok kezelésének készség szinten való alkalmazása vezetett összegző jellegű rendszerkísérleteihez. Mindezek betetőzése 2001-es Fejraport című kárpitja, amely kísérlet a végtelen számú karakteres fejtípus felsorakoztatására, melyek közt hasonlók, sőt egyformák is vannak, ez utóbbiak mintegy ritmust adnak a kárpitnak.
Hajnal Gabriella 2023. október 27-én, 95 évesen hunyt el.