Az oroszok tagságát 2022 áprilisában, az ukrajnai háború miatt függesztették fel
HIRDETÉSOroszország szeretne ismét csatlakozni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához (EJT) másfél évvel azután, hogy tagságát felfüggesztették – írja megszerzett dokumentumokra hivatkozva a BBC.
Oroszországot Ukrajna megszállását követően zárták ki az EJT-ből, orosz diplomaták viszont most arra törekednek, hogy országukat három évre újraválasszák a tanácsba, amihez ENSZ-tagok támogatását kérik. A BBC szerint Oroszország azt ígéri, hogy „megfelelő megoldásokat talál az emberi jogi kérdésekre", és igyekszik megakadályozni, hogy a Tanács „egyetlen országcsoport politikai akaratát szolgáló eszközzé" váljon, ami a Nyugatra való hivatkozásként értelmezhető.
Egyes diplomaták szerint Oroszország abban reménykedik, hogy némileg visszanyeri nemzetközi hitelességét, miután Ukrajnában és saját határain belül emberi jogi visszaélésekkel vádolják. A visszaélések legfrissebb bizonyítékait hétfőn terjesztette az Emberi Jogi Tanács elé az Ukrajnával foglalkozó vizsgálóbizottság. A bizottság elnöke, Erik Mose azt állítja, hogy bizonyítékok sokasága áll rendelkezésre háborús bűnökről, beleértve a kínzást, a nemi erőszakot és a civilek elleni támadásokat is.
Az ENSZ oroszországi különmegbízottja, Mariana Katzarova két héttel ezelőtti jelentése szerint az emberi jogi helyzet Oroszországban is „jelentősen romlott", az ukrajnai invázió bírálóit rendszeresen önkényes letartóztatásnak, kínzásnak és rossz bánásmódnak vetik alá.
Szavazatért gabona és fegyver?
A genfi székhelyű ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 47 tagot számlál, mindegyiket három évre választják. Az EJT tagokról október 10-én szavaznak. Oroszország Albániával és Bulgáriával verseng a közép- és kelet-európai országok számára fenntartott két helyért.
A szavazáson az ENSZ New York-i közgyűlésének mind a 193 tagja részt vesz. A BBC szerint általános vélemény, hogy Oroszország agresszív kampányt folytat, és a kis országoknak gabonát, valamint fegyvert kínált cserébe a szavazataikért, így egyáltalán nem zárható ki, hogy visszakerül az Emberi Jogi Tanácsba.
Az ENSZ-ben terjesztett orosz álláspont szerint, Oroszország „az együttműködés alapelveit és a kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív párbeszéd erősítését kívánja előmozdítani a Tanácsban annak érdekében, hogy a tagok az emberi jogi kérdésekben megfelelő megoldásokat találjanak”. Oroszország arra használná fel tagságát, hogy „megakadályozza azt a növekvő tendenciát, hogy az EJT-t olyan eszközzé alakítsák, amely egy országcsoport politikai akaratát szolgálja”, illetve, hogy gátat szabjon annak, hogy a tanács „megbüntesse a nem lojális kormányokat független politikájuk, valamint külpolitikájuk miatt".
Oroszország 2022. áprilisi felfüggesztésekor az ENSZ közgyűlésének 93 tagja szavazott igennel, 24 nemmel, 58 tartózkodott. Állásfoglalásában Oroszország „az Egyesült Államokat és szövetségeseit" okolja EJT-tagsága elvesztéséért.
NGO-k és brit politikai erők ellenzik az orosz EJT-tagságot
Három nem kormányzati szervezet (NGO), a genfi székhelyű UN Watch, a Human Rights Foundation és a Raoul Wallenberg Center for Human Rights friss jelentése szerint Oroszország nem alkalmas az EJT-tagságra. „Oroszország újraválasztása a tanácsba most, miközben még tart az Ukrajna elleni háború, kontraproduktív lenne az emberi jogok szempontjából, és azt üzenné, hogy az ENSZ nem gondolja komolyan, hogy Oroszországot felelősségre vonja ukrajnai bűneiért" – áll a jelentésben.
Az Egyesült Királyság is közölte, hogy „határozottan ellenzi" Oroszország azon törekvését, hogy ismét csatlakozzon az Emberi Jogi Tanácshoz. A brit külügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „az Oroszország által Ukrajnában és saját állampolgárai ellen elkövetett emberi jogi visszaélések és jogsértések széles körben elterjedt bizonyítékai, beleértve azokat is, amelyeket az ENSZ Oroszországgal foglalkozó különmegbízottja emelt ki a múlt héten, azt mutatják, hogy Oroszország teljes mértékben megveti a tanács munkáját".
David Lammy brit árnyék-külügyminiszter szerint Oroszország atrocitásokat követett el Ukrajnában, teljes megvetést tanúsított az ENSZ Alapokmánya iránt, vezetőjét, Vlagyimir Putyint háborús bűnökkel vádolta meg a Nemzetközi Büntetőbíróság,
Lammy szerint a brit kormánynak „intenzíven együtt kell működnie” azokkal az országokkal, amelyek a múltban arra törekedtek, hogy megőrizzék az ENSZ alapvető értékeit.