Az ellenzék átjátszaná Oroszország kezére a lengyel hátországot; a hatalom ötezer dollárért vesztegette piaci standon az uniós munkaengedélyeket, miközben álságosan ellenzi a migrációt – ezzel vádolja egymást a kormánypárt és az oppozíció hetekkel az október 15-i választások előtt.
HIRDETÉS„Megérkeztünk már Svédországba?” – kérdezi a furgonban szállított menekült szíriai kislány a nagyapjától. Dehogy érkeztek meg. A belarusz-lengyel határon vergődnek kiszolgáltatottan más menekültek társaságában. Ők, jótékonysági aktivisták és egy határőr a főhősei Agnieszka Holland többszörösen kitüntetett filmjének.
„Nincs értelme művészettel foglalkozni, ha az ember [...] nem küzd azért, hogy kérdéseket tegyen fel olyan fontos, fájdalmas, néha megoldhatatlan dolgokról, amelyek drámai döntések elé állítanak bennünket. Pontosan ez a helyzet a lengyel-belarusz határon” – vallotta alkotásáról a veterán lengyel rendező.
A Zöldhatár babérokat aratott a Velencei Biennálén, odahaza, Lengyelországban azonban nem tapsolták meg, legalábbis a Jarosław Kaczyński vezette kormányzó Jog és Igazságosság párt, a PiS részéről.
Ellenkezőleg: a jobboldal elítélte a filmet, mert kifogásolja a bánásmódot, amelyben a közel-keleti és afrikai migránsoknak részük van Lengyelországban. "Az alkotás azokat gyalázza, akik megvédték saját hazájukat" – harsogták a lengyel konzervatívok a Zielona granica, a Zöldhatár hazai bemutatója előtt.
A védelmi miniszter, Mariusz Błaszczak a lengyel-belarusz határkerítés mellett tartott sajtóértekezletén egyenesen azt követelte Donald Tusktól, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Koalíció vezetőjétől, és Rafał Trzaskowski varsói polgármestertől, hogy kérjenek bocsánatot a katonáktól – arra hivatkozva, hogy Holland az oppozíció nézetét képviseli. A rendezőnő ugyanis megjelent egy Trzaskowski által szervezett ellenzéki rendezvényen, még augusztusban.
A katonákat végtelenül felháborította a film, amely részeg bűnözőként ábrázolja őket – dühöngött Dariusz Wroński tábornok-pilóta, egy, a fegyveres erők tagjait és nőket támogató, alulról szerveződő mozgalom vezetője.
„Ez egy kísérlet a némák megszólaltatására” – ezzel az érveléssel utasította vissza még korábban a PiS kritikáját a rendező, aki az igazságügyi minisztertől már bocsánatkérést követelt mondván, hogy ha elmarad, bíróságra megy. Zbigniew Ziobro ugyanis náci propagandához hasonlította Agnieszka Holland filmjét, a "Zöldhatárt"-t.
Uniós vízum legálisan, ötezer dollárért
A migránsok 2021-ben kezdtek özönleni a lengyel határ felé, miután Moszkva szövetségese, Belarusz gyakorlatilag utazási irodákat nyitott a Közel-Keleten. Ezek új, nem hivatalos útvonalakat szerveztek Európába – az Európai Unió szerint azzal a szándékkal, hogy migrációs válságot okozzanak a földrészen.
Lengyelország nem volt hajlandó átengedni őket, így kezdetben százak és százak rekedtek a dermesztő hidegben a senki földjén. Ezt követően Varsó – magyar mintára – négy és fél méter magas határkerítést épített a belarusz határszakaszon.
Miközben a lengyel vezetés – legalábbis a választási kampány hajrájában – látszólag az illegális migráció megállításának élharcosaként lép fel, kiderült, hogy lengyel diplomaták ötezer dollárért (1,8 millió forintért) piaci pulton forgalmazták az uniós vízumot.
– nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő külügyminisztériumi tisztviselő a Zet rádiónak. A közösségi felületeken számos arab vagy angol nyelvű tájékoztató található arról, hogyan lehet egyszerűen megszerezni a lengyel engedélyeket, amelyekkel biztonságosan be lehet jutni az EU-ba repülővel – számolt be a német Welt.
Tavalyelőtt, 2021-ben Lengyelország csaknem 970 ezer úgynevezett „első tartózkodási engedélyt” hagyott jóvá – jelentette a Politico. A mennyiség az Eurostat adatai szerint az uniós országok által nem uniós állampolgároknak kiadott összes ilyen engedély egyharmada. Varsó tavaly már nem is küldött naprakész adatokat ez ügyben az uniós statisztikai hivatalnak. Az előírások megszegésével az eltelt három évben akár 350 ezer munkavállalási vízumot is kiadhattak – két lengyel ellenzéki képviselő becslése szerint.
Még ha valaki kapott is vízumot, nem biztos, hogy beengedik az országba – védekezett Zbigniew Rau külügyminiszter.
A felmentett miniszterhelyettes
A vízummal rendelkezők elvileg csak Lengyelországban tartózkodhatnak. Miután azonban az ország a nyitott schengeni övezethez tartozik, legális vagy vásárolt vízummal az idegen szabadon közlekedhet az EU teljes területén. Két német tartomány: Brandenburg és Szászország tavasszal a lengyel és cseh határellenőrzés ideiglenes visszaállítását követelte az illegális migránsok magas számával érvelve.
A lengyel kormány nem engedte el a füle mellett a vádakat.
„Kielégítő együttműködés” hiányára hivatkozva Mateusz Morawiecki miniszterelnök augusztus utolsó napján menesztette a külügyminiszter-helyettest. Piotr Wawrzyk nevét a PiS választási listájáról is törölték, és ezzel gyakorlatilag elismerték a sajtóhírek megalapozottságát.
Wawrzyk felügyelete alatt virágzott a nem uniós állampolgárok számára történő vízumkiadás „korrupcióra hajlamos” rendszere – ezt állították a lengyel lapok. A rendszerszintű vesztegetés ügyében a lengyel korrupcióellenes rendőrség, a CBA vizsgálódik. A nyomozást azoknak az uniós tagállamoknak a nyomására rendelték el, amelyeket megriasztott a Lengyelország által kibocsátott munkavállalási vízumok száma – jelentette a Gazeta Wyborcza.
Az ellenzéki támadás
„Tudják, kinek a segítségével érkezik a legtöbb muszlim bevándorló Európába? Annak a kormánynak a támogatásával, amelyik retteg tőlük. A PiS kormány segítségével” – válaszolta meg saját kérdését Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Koalíció vezetője.
HIRDETÉS„Óvakodnék a »gigantikus botrány« kifejezéstől, mivel túl keveset tudunk” – reagált a Rzeczpospolita újságírójának kérdésére a PiS képviselője, a parlament külügyi bizottságának vezetője. Radosław Fogiel ugyanakkor a rádiónak nyilatkozva kijelentette: ha vízumokat árultak, akkor ez botrány, és valakit felelősségre kell vonni. „De, ismétlem: ha igaz! Hiszen eddig csak a médiában megjelent információkkal foglalkoztunk” – tette hozzá.
A Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett lengyel ügyészség közleményében indoklás és részletezés nélkül leszögezte: „az egyes politikusok, köztük Donald Tusk által a vízumkiadással kapcsolatos szabálytalanságokról szolgáltatott információk valótlanságokat tartalmaznak, és nem állnak összefüggésben a vizsgálat megállapításaival”.
Az ellentámadás
„Figyelem! A Tusk-kormány készen állt arra, hogy háború esetén feladja a fél országot” – tudatta bombasztikus bejelentésében a lengyel védelmi miniszter abban a videóban, amelyet a kormánypárt, a PiS szeptember 17-én, a Szovjetunió Lengyelország ellen 1939-ben indított támadásának 84. évfordulóján tett közzé.
Mariusz Błaszczak – olajzöld katonai ingben – egy 2011-es stratégiai védelmi tervre utalt, amelyet Donald Tusk akkori miniszterelnök kormánya készített. Az Európai Tanács volt elnöke most a Polgári Koalíció vezetője. Azé a szövetségé, amely megpróbálja meghiúsítani a PiS zsinórban harmadik választási győzelmét.
„A terv abból indult ki, hogy Lengyelország csak két hétig képes védekezni, az ellenség pedig hét nap alatt eléri a Visztula jobb partját” – közölte Błaszczak, aki az ellenség alatt természetesen az oroszokat értette. Bejelentését a terv kivonatával illusztrálták, amelynek borítóján a SZIGORÚAN TITKOS, utólag áthúzott minősítés látható.
HIRDETÉS„A tervből kiviláglik: Lublin, Rzeszów vagy Łomża lehetett volna a lengyel Bucsa” – utalt a miniszter a kelet-lengyelországi városok mellett arra az ukrajnaira, ahol az orosz erők tavaly civilek százait mészárolták le.
Az üzenet egyértelmű célja, hogy erősítse a PiS támogatottságát Lengyelország keleti részén, a hagyományos hátországban, miután azt a látszatot kelti, hogy Tusk tömörülésének liberálisait hidegen hagyja a térség. Tulajdonképpen azonban feledtetni próbálták az előző, katasztrofális hetet, amikor kiderültek a külügyminisztérium feltételezett, a vízumkiadáshoz kötődő vesztegetési ügyei.
Jóllehet a terv már idejétmúlt, nyilvánosságra hozatala több okból is felháborította az egykori lengyel tábornokokat, akik közül egyesek megjegyezték, hogy a visszavonulás teljesen hétköznapi katonai doktrína.
„Egy ilyen dokumentum közzététele aláássa a szövetségeseinkkel szembeni bizalmat. Azt bizonyítja, hogy képesek vagyunk elárulni Lengyelország és a NATO legbelsőbb titkait” – figyelmeztetett Waldemar Skrzypczak nyugalmazott tábornok.
„A katonai tervek 2009-ben születtek, amikor Lengyelország elnöke Lech Kaczyński, a PiS-vezér Jarosław Kaczynski ikertestvére volt, és Jarosław Kaczyński kormánya által kiadott dokumentumok alapján készültek, amikor 2007-ben még ő volt a miniszterelnök” – vágott vissza egy másik nyugalmazott tábornok, Stanisław Koziej. A Polgári Koalíció közölte: ha megnyeri a választást, Błaszczakot bíróság elé állítja.
HIRDETÉSMaga Jarosław Kaczyński „egy nagy botránynak” nevezte a ynilvánosságra került tervet. A Jog és Igazságosság elnöke szerint az ügyet az igazságszolgáltatás által előírt módszerekkel kellene kivizsgálni. A PiS tehát a biztonságot és a nemzetvédelmet tette újraválasztási stratégiájának sarokkövévé.
A nácinak nevezett ellenzéki képviselő
Szakítsa meg a „gyűlölet spirálját” – erre szólította fel a kormányt a lengyel ellenzék egyik vezéralakja azok után, hogy a minap inzultálták, és bántalmazták.
A választásokat megelőző parázs hangulatra jellemző, hogy Borys Budkát, a Polgári Platform parlamenti képviselőjét megtámadta egy ismeretlen férfi egy katowicei bevásárlóközpont előtt.
„Németnek, Tusk disznójának, nácinak nevezett” – idézte fel a politikus, akit az ismeretlen lökdösött, majd a telefonját is eltörte, amellyel Budka megkísérelte megörökíteni a kirohanást. Támadóját végül őrizetbe vették.
Budka személyesen a PiS vezetőjét hibáztatta a támadást inspiráló polarizált légkör megteremtéséért. Jaroslaw Kaczyńskit „politikai felelősség” terheli az ellenzéki politikusokkal szemben alkalmazott erőszakos retorika miatt – jelentette ki a képviselő, majd Paweł Adamowicz gdański polgármester 2019-es, politikai indíttatású meggyilkolására utalva azt kérdezte Kaczyńskitől: „Azt akarja, hogy megismétlődjön a gdański tragédia?”
HIRDETÉSAz ellenzék bevetette a nőket
Donald Tusk és a Polgári Koalíció a női szavazók mozgósításával próbálja ellensúlyozni a kormánypárt fölényét, ezért a választásokon indított jelöltjeik 44 százaléka nő. Az abortusz szinte teljes tilalmának feloldásával, a terhesség 12. hete előtt végzett terhességmegszakítás legalizálásával kampányolnak.
Amikor a lengyel kormány még 2020-ban belengette az abortusztörvény szigorítását, országszerte tömegek tüntettek ellene.
A tiltakozás lendülete azonban alábbhagyott – emlékeztetett a London School of Economics and Political Science professzora, aki szerint a vidéki és a városi lengyel nők politikai látásmódja merőben eltérő. A lengyel politika és történelem szakértőjeként Anita Prażmowska úgy véli, hogy Lengyelországban a nőket „állatokként” kezelik, és csak arra „szolgálnak, hogy szüljenek”. Ismerős megállapítás?
„Az ország első számú feladata, hogy rendezze a nők jogait” – jelentette ki Tusk az év elején, a feministák azonban felróják neki, hogy a kérdést csak pártja népszerűsítésére használja. Bezzeg miniszterelnökként, 2007 és 2014 között nem sokat tett a nők jogainak érvényesítése és védelme érdekében – emlékeztetik.
A nők idősebb korosztálya Prażmowska szerint vélhetően a PiS-re fog szavazni, már ha egyáltalán elmegy szavazni. Személy szerint nem bízik abban, hogy a nők szavazata bármilyen politikai változást hozna.
HIRDETÉS– tette fel a fogas kérdést.
Nagykoalíció?
Hetekkel az október 15-i parlamenti választások előtt a kormányzópárt, a Jarosław Kaczyński által irányított Jog és Igazságosság vezet a közvélemény-kutatások szerint 38 százalékkal. Négy éve, 2019-ben a szavazatok 43,6 százalékával, 235 mandátummal szereztek többséget a 460 tagú Szejmben. A dolgok pillanatnyi állása szerint a PiS egyedül kevés lesz a kormányalakításhoz, így koalíciós partnerre lesz szüksége.
A második helyen Donald Tusk Polgári Koalíciója áll 29 százalékos támogatottsággal.
Ha az arányok nem változnak, akkor a PiS hiába lép szövetségre a 10 százalékkal harmadik helyen álló, szélsőjobb Szabadság és Függetlenség Konföderációjával, nem lesz meg a parlamenti többsége.
Egyesek szerint az sem kizárt, hogy a jobb és a centrum nagykoalíciójával, a PiS és a Polgári Koalíció együttműködésével alakul új lengyel kormány. Abból ítélve azonban, hogy milyen mélyütésekkel gyalázták egymást a kampányban, ez az opció egyelőre kizárható.
HIRDETÉS