A hamarosan 30 éves Esterházy Alapítványok Burgenland egyik legsikeresebb üzleti vállalkozását üzemeltetik: modern gazdasági birodalmat építettek ki, kastélyok, erdők, földek, borászat, biogazdaság, hotelek, sőt, még egy kőfejtő is tartozik hozzájuk.
Egy herceg és egy balerina tündérmesébe illő szerelme
HIRDETÉSMesébe illő történettel, egy herceg és egy ünnepelt balerina szerelmével kezdődött a modern Esterházy-vállalatbirodalom megalapítása. A Ventilátor kiasasszonynak is nevezett Ottrubay Melinda még akkor ismerkedett meg V. Esterházy Pál herceggel, az 1930-as években, amikor a főúr Európa egyik legjobb partijának számított, de már akkor ment hozzá, 1946-ban, amikor a herceg ausztriai birtokai szovjet felügyelet alá kerültek.
Míg a család hercegi ágának ozorai uradalmát birtokló tagjai nem részesült kárpótlásban a kommunizmus idején államosított vagyonért, addig 1956 után Pál visszakapta burgenlandi birtokai felügyeleti jogát. Ebből alakítottak ki közel 30 éve modern gazdasági birodalmat építettek ki: kastélyok, erdők, földek, borászat, biogazdaság, hotelek, sőt, még egy kőfejtő is tartozik hozzájuk. Egyúttal folytatják azt a kulturális tevékenységet is, ami az elmúlt 350 évben jellemezte Magyarország egyik legfontosabb történelmi dinasztiáját.
Egy modern vállalatbirodalom születése
1994-ben három, megszüntethetetlen magánalapítványba szervezték az addig családi hitbizományban összefogott vagyont. Az alapítványokat 2002 óta az Esterházy Vállalatok (Esterházy Betriebe GmbH) irányítja, amely 350 embert foglalkoztat, köztük sok magyart.
Az alapítványok 2020-ig 109 millió eurót fektettek be a régióban. A 2020-as konszolidált árbevétel elérte az 55,5 millió eurót, ebből 31,4 millió euró a Pannatura márkanév alatt működő erdő-, mező- és természetgazdálkodásból, 11,9 millió euró pedig az ingatlanszegmensből származik. A Paulibergi Bazaltbánya 2020-as árbevétele elérte az 5,1 millió eurót. Turisztikai, kulturális és szociális célú ráfordítások: 11,7 millió euró. A kulturális és turisztikai programoknak évente több mint 500 ezer látogatójuk van.
V. Esterházy Pál herceg éveken át készítette fel hitvesét, a nagypolgári származású Ottrubay Melindát arra, mi a teendő elhunyta után. A hercegné pedig unokaöccsét, egy svájci üzletembert, Ottrubay Istvánt bízta meg a vagyon kezelésével, aki szerint a történelmi örökség gondozása nem zárja ki, hogy ezt modern szellemben tegyék.
"A vagyon továbbra is az alapítványokban van, és van egy erős, történelmi és családhoz fűződő feladatunk, az örökséget, az emléket fenntartni, de ez nem akadályoz meg minket abban, hogy mint modern vállalat tudjunk fellépni" - mondta el az Euronewsnak az Esterházy Magánalapítvány főigazgatója a burgenlandi Eisenstadtban vagy magyarul Kismartonban.
"22 évvel ezelőtt, amikor én operatív kezdtem, Magyarországon éltem és dolgoztam több mint 10 évig, és aztán a hercegasszony, aki még ott élt és virult, bár már elérte a 80 évet, de hihetetlen tetterejű volt, kérte, hogy jöjjek ki, mert látta, hogy itt minden leállt."
A 300 éven át gyűjtögetett, majd 3 nap alatt kifosztott kincstár
Az Esterházyak 300 éven át gyűjtögetett kincstárából a Tanácsköztársaság idején, 1919-ben több száz műtárgyat, a legértékesebb és legszebb darabokat elvitték. A tárgyak tulajdonjogának rendezése ügyében az Esterházy Magánalapítvány 2016-ban pert indított a magyar állam ellen.
"A célunk nem az, hogy idehozzuk Burgenlandba a kincseket, hiszen van elég itt, tele vannak a raktáraink és kiállításokból is sok van, hanem a célunk az, hogy a tulajdonnak a sorsáról legyen megegyezés, és mondtuk már egészen magasrangú minisztereknek is, hogy mi azt szeretnénk, hogy Magyarországon maradjanak a tárgyak, hogy az emberek meg tudják látogatni, ami most nem így van, hiszen sok éve el vannak rejtve, el vannak pakolva, még a kutatók sem tudnak hozzáférni, ez a legrosszabb a lehetséges állapotok közül" - magyarázta Ottrubay. "Remélem, hogy kicsit mozogni kezdenek az oldalak. .... Mi 15 évvel ezelőtt kezdük, nyomtuk már a magyar oldalt, múzeumvezetőket, állami tisztviselőket, hogy üljünk le, kezdjünk beszélgetni, érdemben egy tárgyalás, egyeztetés sem jött létre."
Gazdasági társaságtól szokatlan módon az Esterházy Alapítványok az üzleti vállalkozásokból befolyó összeget nagyrészt a turizmus, a kultúra és a rendezvények területébe forgatják vissza. Egyelőre a magyarországi kulturális eseményeket is így finanszírozzák, időről-időre külső források bevonásával.
Mi itt az Esterházy Privatstiftungnál Ausztriában az Esterházy család hercegi ágának szellemi, gazdasági és kulturális örökségét kezeljük, ez az örökség nem csak a Burgenland területén lévő gazdasági egysáégekből állt, hanem nagy része Magyarországon is volt" - meséli Czigány Balázs az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese. "És ahogy ez a hercegi és grófi ágra is jellemző volt, rengeteg pénzt, időt, energiát áldoztak a kultúra támogatására, akár csak Haydn-re gondolunk, vagy II. Esterházy Miklós képtárgyűjteményére, amely most a Szépművészeti Múzeum alapgyűjteményét jelenti.
A gazdasági bevételből finanszírozzák a kulturális programokat
Több mint 20 éve, 2002-ben Ausztria egyik első nagyüzemeként, úttörőként az Esterházy megkezdte a biogazdálkodásra való átállást. A Fertő-tó nyugati partján azóta 3200 hektáros területen gazdálkodnak, modern, erőforrás-takarékos technológiát alkalmazva, mint amilyen például a napelemmel működő tyúkól, amelyben automatikusan felkapcsolódik a villany reggel 5 órakor. Mintegy 100 Angus marha is él a területen, trágyázva a földet. Saját üzemükben évente mintegy 100 tonna vadhúst és 25 tonna angus marhahúst dolgoznak fel.
Az organikus gazdálkodáshoz elengedhetetlenek a méhek - mintegy 14 vadméhfajta él az itteni méhhotelben, amit iskolások építettek.
A progresszív gondolkodás abban is megjelenik, hogy a birtokon található erdők esetében már 30 éve elkezdték azokat a fafajtákat használni, amelyek jobban tűrik a szárazságot. Ez az előrelátás - amint azt Ottrubay István az Euronewsnak elmondta - most kifizetődik, mivel a csapadék mintegy fele a 25 évvel ezelőttinek.
A borászat mindig is fontos része volt az Esterházy-birtokoknak, de ma már nem dohos kastélypincében, hanem egy modern üzemben állítják elő a közép-és felsőkategóriás borokat, évente egymillió palackot. Magyarországon két borászat állítja elő az egyre több díjat nyerő Esterházy-borokat.
A birtokhoz tartozik Európa egyik legnagyobb és legrégibb kőfejtője, a szentmargitbányai kőfejtő. Az itt található homokkövet ma is bányásszák, de a területet kulturális előadásokra is használják - nyaranta operaelőadásokat tartanak itt. Amint azt Madarász Kalmár Mária a kismartoni Esterházy-kastély sales menedzsere elmondta az Euronewsnak: ha a bécsi Stephansdomban szükségessé válik a kőpótlás, akkor azt a mai napig a szentmargitbányai kőfejtőből fejtik ki, hiszen számos épület az itteni kő felhasználásával készült az osztrák fővárosban: az Opera, a Városháza, a Bécsi Egyetem...
Az alapítvány ingatlanportfóliója nem rég egy négycsillag pluszos szállodával bővült, a Hotel Galanthával, amely Kismartonban áll, szemben a kastéllyal. Ottrubay István szerint azért volt szükség hotelfejlesztésre, mivel a látogatószám egy időben megállt évente 180 ezernél, ez a szám azóta ismét emelkedik. A 120 ágyas Hotel Galantha mellett a lackenbachi Esterházy-kastélyban is szállodat alakítottak ki a turisták számára, ott egy butikhotel várja a látogatókat.
Kismarton - középkori várból barokk palota, majd modern kulturális központ
Visszatérünk Kismartonba, hogy többet tudjunk meg a család történetéről. Itt minden az okról szól, akik a kastélyban éltek évszázadokon át - a festői fekvésű kerti kápolnát Leopoldináról, II. Esterházy Miklós herceg lányáról nevezték el, aki korának szépségideálja volt. Az Esterházy-férfiak hősiessége mellett a kastélybeli látogatás során megismerhetjük a hercegnék sokszor nagyon izgalmas történetét is. Betekintést nyerhetünk az őket szolgáló személyzet szobáiba, például a főkomornáéba, de jó állapotban fennmaradtak a szobalányok és egyéb segítők helyiségei is.
HIRDETÉSEzeket úgy alakították ki, hogy a szolgálók lenézhessenek a kastély barokk kápolnájába, így részt vehessenek a miséken. Mindenhol érezni az anno a család alkalmazásában álló Joseph Haydn jelenlétét is, aki a maga korában egy rendkívül modern zenésznek számított - ezt szimbolizálja a nevéből kialakított neon felirat is a róla szóló kiállítás bejáratánál.
Gyakorlatilag a róla elnevezett Haydnsaalban (Haydn terem) született a bécsi klasszicizmus, ahol ma klasszikus zenei koncerteket tartanak.